151732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózalapú szövetek gyűrődési hajlamának csökkentésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL diAISAIlMLIfl 1 LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1Ö62. II. 13. (TE—310) Közzététel napja: 1964. VI. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151732 Szabadalmi osztály: 8 k Nemzetközi osztály: D 06 m Decimal osztályozás: Feltaláló: Dr. Messik Klára vegyész, Budapest Tulajdonos: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás cellulózalapú szövetek gyűrődesi hajlamának csökkentésére A szöveteknek a gyakorlati felhasználás szem= pontjából igen hátrányos tulajdonsága az ún. gyűrődesi hajlam, aminek folytán a szövetek & használatban gyűrődéseket, vagyis többé-kevésbé tartós alakváltozáaokat szén védnek; ez 5 különösén ruházati célra való felhasználásukat igen hátrányosan befolyásolja. Ezért a gyűrődesi hajlam csökkentése céljából a szöveteket különféle kezeléseknek szók- 10 ták alávetni. Ezen kezelési eljárások egyik csoportjánál a gyűrődesi hajlamot műgyantáknak a szövetbe építése révén kívánják csökkenteni. Ebből a célból a szövetet katalizátortartalmú műgyanta előkondenzátumoldattal impregnálják, 15 azután megszárítják, végül 120—150 C° közötti hőmérsékletre hevítik, amit kimelegítésnek neveznék. A gyűrődéscsökkentő eljárások egy másik 20 csoportjánál a szövetet keresztikötéseket kialakító reaktív vegyszerekkel impregnálják és ennek révén a szövetbe ezeket a reaktív vegyszereket építik be; az impregnálást itt is szárítás és kimelegítés követi. 25 Ezek az eljárások azonban töb szempontból hátrányosak, mert a tapasztalat szerint hatásukra a natív cellulózból készült szövetek szakítási szilárdsága 25—50%-kal csökken, a hor- 30 dási tulajdonságok pedig szintén nagymértékben romlanak. Emellett a tépési szilárdság és BÍ. élköpásállóság is erősen csökken. É káros hatások kisebb részét azoknak a katalizátoroknak (pl. magnéziumklorid, cinkklorid, ammóniumtartarát) depolimerizáló hatása okozza, amelyeket a kimelegítés alatt szükséges savas pH tartomány beállítására használnak; a szakítás! szilárdságban beálló veszteség zöme azonban abból az okból lép fel, hogy a műgyanta, illetve az említett reaktív vegyszerek beépülése az amorf térrészekben futó cellulózláncok mozgását, kinyúlása t gátolja. A szakítási és tépési szilárdságnak, továbbá az élkopásállóságnak az eddigi gyűrődéscsökkentő kezeléseknél bekövetkező romlását a negyedrésze alá csökkenthetjük a találmány szerinti eljárással, amely a fent vázolt ismert eljárásoknak tökéletesítése és abból áll, hogy a szárítást és esetleg a kimelegítést is a szövetnek feszítéssel nyújtott állapotában végezzük. Ha a szövetet csak egy irányban (pl. lánc, vagy vetülékirányban) nyújtjuk, akikor 5—20% közötti nyújtást alkalmazunk. Két irányú (pl. lánc és vetülék irányú) nyújtás esetén a nyújtás mértéke a szövetet alkotó fonalak sűrűségétől (a szövet ún. „beállításától"), kötésmintájától stb. függő mértékben kisebb lehet. A szükséges nyújtás mértékét általában kísérletileg állapítják meg. 151732