151723. lajstromszámú szabadalom • Szénalapú elektróda

151723 3 4 A találmány célja e nehézségek lényeges csökkentése. A találmány oly szénalapú elektróda, amely lehetővé teszi a feszültségesésnek a rögzítés szintjén való jelentős csökkentését. A találmány abban van, hogy az anódban kialakított üregek­ben vagy mélyedésekben végigérő hornyok van­nak, amelyek összességükben csipkézetet alkot­nak. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti szén­alapú elektróda néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. Az 1—4. ábrák matricákat, anódüregeket és ismert anódokat, az 5—18. ábrák pedig talál­mány szerinti különféle megoldásokat tüntet­nek föl. Az 1. ábra szokásos anódf ormához való csavarvonal alakú matricát tüntet föl. A 2. ábrán oly szokásos sütött anód látható, amelynek fölső részén anódlábak rögzítéséhez való csavarvonal alakú hornyolással ellátott két üreg van. A 3. ábra anódlábakhoz illesztett sütött anód függőleges metszete. A 4. ábra a 3. ábra szerinti anód és anódláb metszete a 3. ábra X—Y vonala mentén. Az 5—10. ábrák anódformákhoz való matri­cák különféle példakénti kiviteli alakjait tün­tetik föl. Az 5. és 6. ábrán oly fogazott matricák lát­hatók, amelyeknek kiugró „b" része kevesebb helyet foglal el, mint a két egymásra követ­kező fog közötti „a" távolság fele. A <6. és 7. ábra oly matricákat tüntet föl, amelyek alsó részükön és szélesebb oldalaikon egyaránt csipkézett alakot biztosító fogazással vannak ellátva. A 7. ábrán látható alaknál az alsó részen elrendezett fogak és az oldalsó fogak össze­függő lekerekített profilt alkotnak. A 8. ábra különféle tájolású fogakkal el­látott matrica távlati képe. A 9. ábra a 8. ábra leghosszabb méretének irányában vett függőleges metszet. Ez a 9. ábra szerinti matrica három egymástól megkülönböz­tethető F—I"—G részből áll, amelyek mind­egyikében más és más a fogak tájolása. A 10. ábrán derégszögű paralelepipedon alakú matrica látható. A 11-—13. ábrák mindegyikén egy-egy H üreg­gél vagy mélyedéssel ellátott példakénti kiviteli alak látható. A 11. ábra a H üreg vagy mélyedés és az anód távlati képe, a 12. ábra oldalnézet és a 13. ábra vízszintes metszet. „A" és „B" a H üreg vagy mélyedés hosszú­sága, illetőleg szélessége; ,,a" és „c" a fogak osztását és magasságát jelentik; „D" és „C" az anód hosszúsága, illetőleg szélessége; az üreg rövid oldalainak mindegyikében egy-egy „El" horony van, amelynek hosszúságát, illetőleg szé­lességét „d", illetőleg „e" hivatkozási betűkkel jelöltük. A 14. ábra a találmány szerinti anód példa­kénti kiviteli alakjának távlati képe. A 15. ábra lábához illesztett találmány sze­rinti anód függőleges metszete. A 16. ábra a 15. ábra X'~Y' vonala mentén vett függőleges metszet az anódon és lábán át. A 17. ábrán a 15. és 16. ábra szerinti láb távlati képe látható. A 18. ábra diagramot tüntet föl, amelynek „1" és „2" hivatkozási számmal jelölt két gör­béje a napokban számlált „t" idő függvényé­ben az ismert anódok, illetőleg a találmány szerinti anód feszültségesését tünteti föl „V" voltokban. A találmány szerinti szénelektróda fölső ré­szén legalább egy, célszerűen csak egy üreg (mélyedés) van, amikoris az üreg ,,A" hosszú­ságának az üreg ,,B" szélességéhez való viszo­nya legalább körülbelül 2, a forma ,,B" széles­ségének az elemi elektróda ,,C" szélességéhez való viszonya legalább körülbelül 0,05 és leg­följebb körülbelül 0,30, végül az üreg hosszú­ságának az elektróda ,,D" hosszúságához való viszonya nagyobb, mint körülbelül 0,4 és cél­szerűen legalább körülbelül 0,5. Amikor az elektróda fölső részében tübb üreg van, az üregek mindegyike egy-egy említett elemi elektródához illeszkedik, amikoris az egyetlen elektródát gondolatban az üreg na­gyobb méretének irányával párhuzamos függő­leges síkokkal annyi egyenlő részre osztjuk, amennyi az üregek száma. Ezek az elektródák lehetővé teszik, hogy a villamosáram a rögzítés anyagából jobban el­oszolva jusson át az elektróda karbonmasszájá­ba, ami a találmány egyik előnye. A találmány további előnye, hogy a rögzítés anyaga és az elektróda között viszonylag na­gyobb érintkezési felületet tesz lehetővé. A találmány szerinti elektróda célszerűen elektrolitikus alumínium gyártáshoz való kaf­bonanód. A találmány szerinti elektróda üreg vagy mélyedés különféleképpen alakítható ki: Az üreg vagy mélyedés keresztmetszete tra­péz, paralelogram stb., és célszerűen derék­szögű négyszög; az üreg vagy bemélyedés a a felületen kiugró fogakkal van ellátva és a fogak célszerűen csipkézet alakjában vannak elrendezve. Az ilyen kiviteli alak egyéb előnyök mellett különösen nagy érintkezési felületet tesz le­hetővé a rögzítés anyaga és az elektróda kö­zött. Fogazás csak az üreg vagy mélyedés hosszabb oldalain van. Ha az üreg vagy mélyedés szélessége a foga­kat beleértve „B + 2c", B, C és c pedig a fen-B + 2c tiekben már említett méretek, akkor a •— C viszonyszám körülbelül 0,10 és körülbelül 0,35 közlött van. Az üregnek vagy mélyedésnek különfélekép­pen tájolt fogai vannak. 13 15 20 25 30 35 40 43 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom