151696. lajstromszámú szabadalom • Önműködő reteszelő szerkezet nyilások nyitására és zárására alkalmas lemezek számára

3 151696 4 levő elemek és a szomszédos lemez kapcsoló elemei egyrészt a reteszelést végzik el a szom­szédos részek között, másrészt pedig kapcsolat­ban vannak egy másik lemezpár reteszelő esz­közeivel és azok önműködő rögzítését végzik él. A találmány még további jellemzője szerint az említett erőátviteli szervek a sorban utolsó előtti lemeznél, az említett készletező helyiség mellett olyan szerkesztéssel készülnek, hogy a szomszédos lemezdarabbal való kapcsolat ön­működően és tömi tőén jön létre a többi lemez­rész mozgásának hatása alatt. A találmány szerinti szerkezetnél a nyílás szélén levő, tehát a készletező helyiség mellett elhelyezett lemez nyitott nyílás esetén olyan elemekkel működik együtt, amelyek a nyílás mellett rögzített helyzetűek és vezérlésük olyan, hogy az egyes lemezrészek egymáshoz viszonyí­tott mozgása hozza létre a működést. Emellett a reteszelés és az oldás akkor keletkezik, ami­kor a lemezrész közeledik a reteszelő eszközök­höz és a működés mechanikus. A lemeznek az említett reteszelő szerkezettel szemben levő része hasonló kialakítású minden közbenső lemeznél. Az esetben, ha két egymás melletti lemez­rész kapcsolata két olyan elem segítségével tör­ténik, amelyek együttműködve hozzák létre a kapcsolatot és egyenként egy-egy lemezre van­nak erősítve, akkor ezeket a részeket a talál­mány szerint rugalmas tömítőszervekkel látjuk el. A tömítés lehetővé tételére a rugalmas tö­mítőszalagon megfelelő nyúlványok vannak, amelyek egymással együttműködve esetleg üt­közőt is alkotnak a két együttműködő rész szá­mára és ezek révén van a tömítés a lemezre erősítve. Az egyik lemezrészen levő említett reteszelő eszköz a tömítéssel működik együtt és olyan kialakítású, hogy egy vagy több mozgó részt tartalmaz és ezek mindegyike ferde felü­letével fekszik fel a szorítólemezre. Ilyen mó­don az ide-oda járó mozgás folyamán a lemezek kapcsolata következtében szilárd rögzítés kelet­kezik, éspedig előnyösen olyan, hogy a két le­mezen levő és egymással kapcsolatba jutó dara­bok a kívánt szorítóhatás segítségével létesítik a tömítést. Megemlítendő még a találmánynak az a jel­lemzője, hogy az említett ferde helyzetű fel­fekvő felület, amelyre a szorítóerők hatriaE, olyan másik felülettel működik együtt, amely a lemezek mozgásával párhuzamos és ilyen mó­don zárólemezt létesít. A kialakítás olyan, hogy a tömítést létesítő mozgás végén a támasztó­felület a szomszédos lemezt függőleges helyzet­ben rögzíti olyan módon, hogy a szorítóerő az említett rögzítőlemez és zárólemez között jön létre éspedig biztos zárás mellett. A találmány további jellemzői az alábbi rész­letes leírásból derülnek ki, mely a rajzzal kap­csolatos. A rajzokon az 1. ábra vázlatos hossz­irányú metszet, amely az egyik lemezt elölről szemlélve mutatja. Ez a lemez a készletező helyiség mellett van és végződése egy közbenső lemezzel működik együtt. Az ábra a reteszelt állapotot mutatja. A 2. ábra ugyancsak vázlatos függőleges met­szetben és nagyobb léptékben a mozgásra ke­resztirányú kapcsolatot szemlélteti az utolsó előtti lemez és az utolsó lemez között, mely utóbbi a készletező helyiség mellett van. A 3. ábra megint vázlatos hosszirányú met­szetben elölről tekintve mutatja a kapcsoló részeket, de reteszeletlen helyzetben, két szom­szédos lemez között, a 4. ábra pedig részleges keresztmetszetet mutat az 1. ábra IV—IV vonala szerint. Az 5. ábra a kapcsolatot a 3. ábra F nyila irányából tekintve szemlélteti. A 6. ábra kisebb léptékben a teljes szerkezet hosszmetszetét szemlélteti a lemezek csukási művelete folyamán, négyrészű kivitelnél. Végül a 7. ábra hasonló feltüntetés, de a lemezek""csu­kott, lesüllyesztett és reteszelt helyzetében. A rajz szerinti kiviteli példánál a nyílás el­zárására több lemezrészt alkalmazunk és a fel­tüntetett kivitel főleg tengeri vagy folyami hajók nyílásainak elzárására és nyitására alkal­mas. Feltételezzük, hogy az egyes lemezrészek nyitás után függőlegesen, tehát álló helyzetben egy e célra alkalmazott készletező helyiségben helyezhetők el, mely a nyílás szélénél van, de a rajzon nem látható. Az elzárandó, de nyit­ható helyiség vagy nyílásnak az említett kész­letező helyiség melletti részét nevezzük hátsó végződésnek, mert a lemezeket nyitáskor erre tolják, a másik végét pedig mellső végződésnek nevezhetjük, amelyik mellett levő lemez mint „utolsó" lemez említhető, mert ez a lemez kerül utoljára a készletező helyiségbe. Ennek meg­felelően a hátsó végződésnél levő lemezt első lemezrésznek nevezzük. A 6. ábra szerint a zárandó nyílás mellső végénél levő 1 léc keresztirányban (helyezkedik el a nyílás hosszához viszonyítva, vagyis ez a rész a nyílás mellső végénél van. Az 1 léc a nyílás szélén levő vízszintes helyzetű 2 táblára van erősítve. A nyílás zárására alkalmas már említett le­mezek vagy lemezrészek szélén levő 3 mellső lemez, amelyet a fentiek szerint első lemeznek nevezünk, a nyitási művelet vagy mozgás végé­nél helyezkedik el, éspedig a készletező helyi­séggel szemben, tehát attól legtávolabb. A hátsó és szélső 4 lemez a készletező helyiség mellett van, de a 2. ábra csak részlegesen tünteti fel. Ez a lemez kapcsolatban van a vele szomszédos 5 lemezzel úgy amint azt a 2. ábra szemlélteti de kapcsolódik emellett több más közbenső lemezzel is. Egyszerűbb ábrázolás kedvéért a rajzon csak az egyik szélső keresztirányú kap­csolatot tüntettük fel éspedig a 6 lemeznél, amelynél a reteszelő eszközök a szélső 3 lemez hátsó keresztirányú szélénél létesítenek kap­csolatot. Mindegyik lemezrész alkalmas arra, hogy a nyitási vagy zárási műveletnél, továbbá a lemezeknek a készletező helyiségbe vitelénél eltolódjon vagy elmozduljon, mely célból a nyílás szélei mentén fel nem tüntetett gördülő-10 15 20 25 30 S3 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom