151684. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatód elektronkisülési csövekhez és eljárás annak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Közzététel napja: 1964. III. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. ÍS1684 Bejelentés napja: 1983. IX. 20. (EE—1041) Szaba da Imi osztály: 21 g 1—1.6 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Cseh Sándor mérnök, Gajári Gyula fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt, Budapest Oxidkatód elektronkisülési csövekhez és eljárás annak előállítására 1 Jelen találmány tárgyát olyan oxidkatód és önnak előállítására szolgáló eljárás képezi, mélynek alkalmazásával az elektronkisülő csövek élettartamát a jelenlegihez képest lényegesen meg lehet növelni. 5 Ismeretes, hogy az elektronkisülési csövek élettartamát — akár gáz vagy gáztöltésű, akár Vákuumcsőről van szó — döntően á katód élettartama határozza meg, mert mindaddig, amíg a katód kellően aktív, vagyis elektrórienlísszíó- 1° ra képes, a kisülőcső általában működik. A csövek élettartama tehát gyakorlatilag a katód dezaktíválódásáig tart. Az is ismeretes, hogy az eléktronkisülési csövek egyik gyakori katódtípusa a wolfram alap- 15 fémből és az arra felvitt alkáliföldfém oxidjából álló oxidkatód. Az oxidot oly módon szokás előállítani, hogy az alkáli földfém karbonátját szuszpenzió formájában, valamilyen szerves kötőanyaggal viszik fel a wolfram alapfémre, 20 majd szivattyúzás közben a karbonátot izzítással oxiddá alakítják. Az így elkészített oxidkatód aktiválása oly módon történik, hogy az oxidréteg és a wolfram alapfém közötti kémiai reakció során, vagy az áthaladó áram hatására 25 alkáli földfém, pl. bárium keletkezik, mely az oxidrétegbe épülve, azt n-típusú félvezetővé alakítja. Az ezen módszerrel készült oxidkatódok élettartamát — üzemmódjuktól függően — az al- 30 káli földfém, pl. báriumkészlet elhasználódásai vagy az oxidréteg különféle okokból bekövetkező elporladása, elpárolgása szabja meg. A káros porlódási folyamatot izzókatódás gáz (gőz) töltésű kisülőcsöveknél különösen elősegíti a kisülés megindulásakor bekövetkező katódlepattogzás. Fenti hibák kiküszöböléséré és az élettartam megnövelésére több módszer ismeretes. Egyik ilyén oxidkatódot a 857.532 sz. DRP. ismerteti, ahol az emittáló réteg emisszióképes oxid (pl. stroncium, calcium vagy ritka földfém oxidja), melybe olyan fém van igen kis, néhány ezreléknyi mennyiségben beágyazva, amely fém kilépési munkája az oxid alapjául szolgáló féménél kisebb. Egy további megoldást ír le a 903.013 sz. DRP, ahol az alkáli földfémvegyületből (pl. báriumoxid, magnéziumoxid) álló emittáló réteg alapja úgy van megválasztva, hogy az üzem közbeni hőmérsékleten ne tudjon jelentős fémmennyiség a rétegbe vándorolni. Az oxidkatód emisszióképességének, s ezáltal az elektronkisülési cső élettartamának jelentős megnövelését célozza a jelen találmány szerinti oxidkatód, melynél a magas olvadáspontú alapfémbe legalább egy alkáli földfém van beötvözve. Az így preparált magas olvadáspontú fém — célszerűen wolfram —• már minden további bevonás nélkül is használható számos célra, ún. 151684