151680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alaktestekre felvitt kontakt-hatású rovarirtószer-készítmény előállítására

151680 ä 4 nyelése útján igen súlyos mérgezéseket szenvedhetnek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy bizonyos olyan anyagok, amelyek keserű, undorító, csipős vagy egyéb kellemetlen ízük folytán a melegvérű állatokra és az emberre visszataszító hatással vannnak, a rovarokat egyáltalán nem. riasztják el és így az ilyen anyagok az említett rovarirtószer-hordozótestekre való felvitelük esetén kiválóan alkalmasak arra, hogy a melegvérű állatokat és a gyermekeket visszatartsák a készítmény szájbavételétől vagy nyalogatásától, ugyanakkor pedig a készítmény rovarirtó hatását egyáltalán nem csökkentik. Ezen túlmenően azonban arra a meglepő további felismerésre jutottam, hogy egyes ilyen, a melegvérű állatok részéről tartózkodást és visszautasítást kiváltó, kellemetlen ízű anyagok, így elsősorban a nitrogéntartalmú heteroaromás bázisok és ezek sói a kontakt rovarirtószerként felhasználásra kerülő szerves foszfátészterek és foszfortionátok rovarölő hatását igen számottevő mértékben fokozzák. Minthogy pedig az említett heteroaromás bázisok önmagukban kontakt rovarölő hatással nem rendelkeznek, így a találmány ebben a vonatkozásban egy új szinergetikus hatás felismerésén alapul. A találmány értelmében tehát a melegvérű állatokra gyakorlatilag veszélytelen, a rovarokkal szemben pedig jelentősen megnövelt hatású rovarirtószer készítményeket állíthatunk elő, oly módon, hogy hordozó alaktestekre, célszerűen textilanyagból, papírból, műanyagból vagy fából készült lapokra, zászlókra, korongokra, szalagokra, zsinórokra vagy hasonlókra a kontakt hatású rovarölőszert, célszerűen kontakt rovarölő hatású szerves foszforsavésztert vagy foszfortionátot a melegvérű állatok számára kellemetlen, undorító, keserű és/vagy csipős ízük folytán visszataszító hatású, előnyösen nitrogéntartalmú heteroaromás bázisokat vagy ezek sóit is tartalmazó anyagokkal kombináltan visszük fel. Ilyen, a melegvérű állatok részéről visszautasítást kiváltó anyagként tapasztalataim szerint a piridin, kinolin, kinin és más hasonló nitrogéntartalmú heteroaromás bázisok és ezek sói, továbbá a csipős paprikaőrlemény, a kapszaicin, alfa-paftiltiokarbamid stb. bizonyultak különösen alkalmasnak. Kontakt rovarölőszerként elsősorban a már említett szerves foszforsavészterek és foszfortionátok, mint a triklór-oxietil-foszforsavas dialkilészterek '(triklórfon), a dialkilmerkapto-metilfenil-tiofoszfátok, továbbá az ugyancsak ismert paration i(dimetil-p^nitrofenil-tiofoszfát), malation és hasonlók kerülhetnek alkalmazásra, amelyek esetében az említett szinergetikus hatás elsősorban érvényesül; a melegvérű állatok és emberek irányában való biztonság szempontjából azonban alkalmazható a találmány szerinti eljárás egyéb ismert kontakt hatású rovarölőszerek, pl. diklórdifeniltriklőretán és hasonlók esetében is. A találmány szerinti fokozott hatású és melegvérű állatokra veszélytelen rovarirtószer készítmények előállítási módját és az eddig ismert hasonló célú készítményekkel szembeni előnyeit közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 30X5 cm nagyságú textillapokat olyan 50%os cukorsziruppal vonunk be, amely 1000 mg/l triklórfont tartalmaz. Ez az ismert készítmény, kísérleti üvegkalitkába .helyezve 30 behelyezett légy 100%-át 30 perc alatt pusztítja el; a készítmény rovarölő hatását három hét alatt -elveszti. Ha ellenben a találmány szerinti módon, ugyanilyen textillapokat olyan 50%-os cukoroldattal vonunk be, amely az 1000 mg/l triklórfon mellett még 5 mg kininszulfátot is tartalmaz, akkor a kísérleti kalitkába bevitt 30 légy 20 perc alatt pusztul el és a készítmény rovarölő hatása még 3 hónap múlva is változatlanul megmarad. Ugyanilyen eredményt érünk el már akkor is, ha a cukorsziruphoz az 5 mg kinin mellett csupán 500 mg triklórfont adunk. Az önmagában idegméreg hatással nem rendelkező kinin tehát a triklórfon idegméreg hatását mind erősség, mint a hatás tartóssága szempontjából igen jelentős mértékben megnöveli. Az ismert módon, csupán triklórfont tartalmazó cukorsziruppal készített textillapokat a fejőstehenek mohón szájukba veszik és lenyelik, míg a kinint is tartalmazó készítményt még az etetés előtt álló, éhes szarvasmarhák sem hajlandók elfogyasztani. 2. példa: Az 1. példa szerinti textillapokra olyan 50%os cukorszirupot viszünk fel, amely 1000 mg/l foszfortionátot tartalmaz. A kísérleti kalitkában 30 légy 100%-os elhullása 60 perc alatt következik be. Ha a cukor sziruphoz 1000 mg helyett csupán 300 mg/l foszfortionátot adunk, akkor az így elkészített textillapok csak 4 óra alatt pusztítják el mind a 30 legyet. Ha ellenben a találmány szerinti módon, a 300 mg/l foszfortionátot tartalmazó cukorsziruphoz 5 mg piridint vagy 5 mg, etilénglikolban oldott alfa-naftiltiokarbamidot is adunk, akkor az így elkészített textillapok hatására mind a 30 légy már 40 perc, ill. 35 perc alatt elpusztul. A szarvasmarhák az így elkészített textillapokat sem hajlandók szájba venni és lenyelni. Hasonló módon visszautasítják az éhes szarvasmarhák is az olyan textillapokat, amelyek a rovarirtó hatóanyagon kivül még 100 mg csipős paprikaport tartalmazó cukorsziruppal lettek bevonva. A kontakt rovarirtószert és/vagy a kellemetlen ízű adalékot a cukorszirupba való bekeverés helyett a cukorszirup felkenése után külön 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 i