151678. lajstromszámú szabadalom • Légzőszerkezet önmentőkészülékekhez

15 ä sav és nedvesség lekötése közben nem terme­lődik oxigén, akkor az oxigénhiányt oxigén bevezetésével pótolják. Evégből a légzőszerke­zetnek oxigénpalackja is lehet, amely reduká­lószelepen át csatlakozik a légzőszerkezet lég­út jához. Látható, hogy a zárt rendszerű szelepes lég­zőszerkezeteknek számos előnyük van, de ne­hézséget jelent, hogy a szelepeket terhelő ru­gókat a levegő páratartalma oxidálja, a sze­lepként alkalmazott csillámlemezek könnyen leragadhatnak, vagy a szelepek az alájuk ke­rülő esetleges szennyeződések (porszem) miatt esetleg nem zárnak. A rugóval terhelt szelep­rendszer bizonytalanul működik és növeli a lélegzés ellenállását is. De növelik a szabatos gyártást igénylő szelepek az önmentőkészülék előállításának költségeit és végső fokon a ké­szülék súlyát is. A szeleprendszer hátrányai különösen súlyosan esnek latba az úgynevezett önmentőkészülékeknél, amelyeknél a cél nem a munkavégzés alatti levegőellátás, hanem a gyors menekülés lehetőségének biztosítása. Itt tehát az üzembiztonság és kis súly a döntő szempont. A találmány célja ilyen önmentőkészülék lé­tesítése, amely tehát zárt rendszerű, vagyis független a környezeti légtér oxigéntartalmától és esetleges mérgező hatásától, másrészt ingás lélegzésű, vagyis szelepek nélkül üzembiztosan működik. A találmány alapja az a felismerés, hogy a levegőt kilélegzéskor és belélegzéskor egyaránt átáramoltathatjuk a regeneráló sze­lencén. Ez esetben a széndioxid és nedvesség­tartalom lekötése, valamint az oxigén előállí­tásának biztonsága megkétszereződik. Ez egy­ben azt jelenti, hogy a zárt rendszerben a le­vegőnek nem kell keringenie, hanem ingalég­zés jöhet létre, tehát csak egy légútra van szükség. Egyetlen légút esetén viszont nincsen szükség szelepekre, ami egyben a kitűzött cél elérését is jelenti. Fentiek értelmében tehát a találmány önmentőkészülékekhez való zárt rendszerű légzőszerkezet, különösen bányászati célokra, amelynek regeneráló szelencéje önma­gában ismert módon ki- és belégzőtömlő és légzsák között helyezkedik el, de nem korlég­zés, 'hanem a találmány értelmében ingalégzés útjába van iktatva. Az önmentőkészülékhez való találmány sze­rinti légzőszerkezet példakén ti kiviteli alakjá­nak kapcsolási vázlatát a rajzon tüntettük föl. Ki- és belégző 2 tömlő és 8 légzsák között regeneráló 3 szelence helyezkedik el. Ebben regeneráló anyagként például nátriumhidroxid (NaOH) van elhelyezve, amely, mint ismeretes, a széndioxidot, valamint a nedvességtartalmat leköti. Nátriumhidroxid helyett alkalmazha­tunk például peroxidot is, amelyből szénsav és nedvesség hatására oxigén szabadul föl. Az első esetben tehát olyan anyagról van szó, amely a széndioxidot és a nedvességtartalmat csak leköti. Az utóbbi anyagból viszont a szén­dioxid és nedvesség lekötése közben oxigén szabadul fel. 1678 4 A regeneráló 3 szelence a 2 tömlő beömlő­nyilásától rugalmas 4 csövön át az 5 légzsákba vezető légútba van iktatva, amelyet a rajzon az 1 nyíllal jelzett folytonos vonal, illetőleg 5 6 nyíllal jelzett szaggatott vonal ábrázol. Az esetleg hiányzó oxigénmennyiség azonnali pót­lására a találmány szerinti légzőszerkezet áb­rázolt példakénti kiviteli alakja 7 zárószerke­zetű 8 oxigénpalackkal is el van látva, amely 10 9 eredményvonal mentén 10 redukáló szelepen át csatlakozik az 1, 6 légúthoz. Az esetleg felhalmozódó fölös mennyiségű levegő az 5 légzsák elé iktatott lefuvószelepen át juthat a szabadba. 15 A légzőszerkezet a rajzon fel nem tüntetett tokban van elrendezve, amely önmagában is­meretes és a légzőszerkezetet Önmentőkészü­lékké egészíti ki. A találmány szerinti légzőszerkezettel felsze-20 reit önmentőkészülék működésmódja a követ­kező: Az önmentőkészülékkel ellátott személy nyit­ja a készülék tokját és a rajzon látható ki­es belégző 2 tömlő csutoráját szájához illeszti. 25 A 7 zárószerkezet nyitásával engedi, hogy a 8 oxigénpalackból a 9 eredményvonallal jelölt pályán oxigén áramolják a redukáló 10 sze­lepbe, amely az 1, 6 légútban az adagolás függvényében oxigént juttat a belégzendő le-30 vegőbe. Ezzel a légzőszerkezet üzemkész álla­potban van. Amint az önmentőkészüléket használó sze­mély lélegzik, a kilégzett levegő az 1 folytonos vonal mentén átáramlik a 2 tömlőn, egyesül 35 a 10 redukáló szelep előtti térben az adagolt oxigénnel és belép a regeneráló 3 szelencébe. Itt átáramlik a regeneráló tölteten, tehát pél­dául nátriumhidroxidon, amely a kilélegzett levegő széndioxid-, valamint nedvességtartal-40 mát leköti. A regeneráló 3 szelencéből a már egyszer megtisztított levegő a rugalmas 4 csö­vön át az 5 légzsákba jut. A fölös mennyi­ségű levegő közben a lefuvó 11 szelepen át el tud távozni. , 45 Ezután következik a belélegzés, amely* a 6 hivatkozási számmal jelzett szaggatott vonal szerint megy végbe. A levegő tehát az 5 lég­zsákból most a rugalmas 4 csövön át jut a regeneráló 3 szelencébe, amelyben a széndioxid 50 és a nedvesség szempontjából újból a töltet hatása alá kerül. A redukáló 10 szelep előtt eláramolva, a 8 oxigénpalackból a 9 eredmény­vonal mentén oxigént vesz fel és a 2 tömlőn át a 6 nyíl irányában az önmentőkészüléket 55 használó személy szájába, illetőleg tüdejébe jut. Ez a folyamat mindaddig tart, amig a rege­neráló 3 szelencében elhelyezett aktív töltet ki nem merül, illetőleg a 8 oxigénpalackban a 60 nyomás nem csökken a redukáló 10 szelep mű­ködtetéséhez szükséges nyomás alá. A regeneráló szelencében nyálfogó szerkeze­tet is elhelyezhetünk. Ez lénygében a rugalmas 65 4 csőnek a 3 szelencébe nyúló vályuszerű foly­?

Next

/
Oldalképek
Tartalom