151675. lajstromszámú szabadalom • Kis feszültséggel működő nagyfrekvenciás reflexiómérő áramkör
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. VI. 07. (TA—776) Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151675 Szabadalmi osztály: 21 a4 74 21 e 29—36 Nemzetközi osztály: G 01 r Decimái osztályozás: Feltaláló: Herpy Miklós tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Kis feszültséggel működő nagyfrekvenciás reflexiómérő áramkör Az átvitel- és a méréstechnikában Ro hullámellenállásukkal illesztett egységek illesztésének mértékét az r =Ro—Z R0 + Z (I) reflexiós tényezővel, vagy az ezzel azonos információt adó a, = 20 lg— =20 lg 5^ dB r R,v—Z ütközési csillapítással szokás mérni, ahol Ro a kívánt illesztési ellenállás, míg Z az illesztendő áramkör valóságos bemeneti vagy kimeneti impedanciája. A reflexiós tényező mérésének egyik leggyakoribb módszere szerint a mérendő Z impedanciát Ro ellenállásokból álló egyszerű híd egyik ágába kapcsolják (1. ábra), amikoris igazolhatóan a híd kimenő U^ feszültsége U* = 1 u Rp—Z 2 R0 +Z 10 (II) 15 20 25 >(HI) so értékű lesz, tehát arányos a reflexiós tényezővel. Itt U a hídra adott feszültség t(l. és 2. ábra). A (III) összefüggés csak akkor igaz, ha az U u feszültséget mérő műszer bemeneti ellenállása a hidat nem terheli. A rövidhullámú és az ultrarövidhullámú frekvenciák tartományában ezt a követelményt — különösen a szimmetrikus bemenet biztosításával egyidőben — nem lehet teljesíteni. A probléma megkerülése érdekében ezért a htcl kimeneti ágába a C kondenzátorból és D diódából álló egyenirányítót szokták beépíteni 1(2. ábra) amelyhez nagy bemenőellenállású érzékeny egyenfeszültségmérővel csatlakoznak. A detektor csillapítása miatt azonban ez az éljárás szükségessé teszi, hogy az U feszültség elegendően nagy legyen (min. 1 V,,//). A Z mérendő impedanciára kb. U/2 feszültség jut, amely így szintén nagy értékű lesz (pl. 0,5 Ve//). Ezért ez a rendszer félvezetőket '(diódákat, vagy tranzisztorokat) is tartalmazó hálózatok illesztési impedanciájának mérésére nem alkalmas, hiszen a nagy mérőjelek a mérendő áramkört túlvezérlik. így pl. a 3. ábrán bemutatott szokásos tranzisztoros erősítő bemeneti impedanciájának illesztettségét legfeljebb 20 mV-os mérőjellel (mérhetjük, mert ennél nagyobb feszültség az erősítőt túlvezérÜ. Az ábrán Z jelöli a mérendő impedanciát,
