151671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolinszármazékok előállítására

151671 nolinszármazékok önmagukban ismert módsze­rekkel átalakíthatók savakkal képezett addíciós sóikká. Így az ilyen sók pl. oly módon állít­hatók elő, hogy az 1(1) általános képletnek megfelelő vegyületet valamely erre alkalmas oldószerben, pl. valamely alkoholban, éterben, ketonban, vagy pedig vízben a kívánt savval reagáltatjuk; a képződött só — esetleg az ol­dat bepárlása után — kiválik és szűrés vagy dekantálás útján elkülöníthető. Az i(I) általános képletnek megfelelő új ve­gyületek és azok sói értékes kemoterápiás tu­lajdonságokkal rendelkeznek; e vegyületek kü­lönösen malária-ellenes szerként mutatnak jó hatást. Az előállításuk során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (III) általános képletű vegyületekkel szemben előnyük, hogy kevésbé toxikusak. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megy jegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: 28,95 g mezo-l,4-bisz-[4^(7-klór-kinolil-4)­-amino-pentü]-piper azint 250 ml ecetsavban ol­dunk és ehhez az oldathoz 20 ml 110 tf. oxi­géntartalmú hidrogénperoxidot adunk. A reák­cióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd beleöntjük 1500 ml 4 n nát­riumhidroxidoldatba. Gyantaszerű csapadék vá­lik le, ezt vízzel bőségesen mossuk, majd 500 ml acetonnal forraljuk. A gyantaszerű, anyag fehér kristályos csapadékká szilárdul, ezt le­szivatjuk és megszárítjuk. Ily módon 31,7 g nyers bázist kapunk, amely 202 C°-on olvad. Ezt a nyers bázist 300 ml etanolban oldjuk és az oldathoz 57 ml 4,6 n éter es sósavoldatot adunk. Kristályos termék válik le, ezt leszi­vatjuk és megszárítjuk. Ily módon 36,4 g mezo-l,4-bisz-[4-i(7-klór-kinolil-4)-aminopentil]­-piperazin-di-N-oxid-tetrahidrokloridot kapunk, amely 244 C° körül olvad. 2. példa: 52,35 g l,4-bisz-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino­-propilj-piperazint 500 ml ecetsavban oldunk és ehhez az oldathoz 40 ml 110 tf. aktív oxi­géntartalmú hidrogénperoxidot adunk. A reak­cióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 1 liter 1,33 fajsúlyú nátronlúg és 7 liter víz elegyébe öntjük. Gyantaszerű csapadék válik le, ezt bőséges vízzel mossuk, majd 500 ml acetonnal forraljuk, amikor is a gyantaszerű anyag megszilárdul. A szilárd ter­méket leszivatjuk és megszilárdítjuk, majd 300 ml 2 n sósavoldat és 150 ml víz elegyében forrón oldjuk. Az oldatot forrón leszűrjük; le­hűlés során gyorsan kiválik a vizes oldatból a kristályos termék. Ezt leszivatjuk, alkohollal mossuk, majd 300 ml vízben ismét feloldjuk. Az oldathoz 30 ml 1,18 fajsúlyú sósavat adunk és kristályosodni hagyjuk a terméket. Ily mó­don 18,3 g l,4-bisz-[2-(7-klór-kinolü-4)-amino-5 -propil]-piperazin-di-iN-oxid-tetrakloridot ka­punk, amelynek olvadáspontja 254 C°. 10 3. példa: 52,65 g l-[2-l(7-klór-kinolil-4)-amino-pentil]-4--(7-klór-kinolil-4)-piperazint 500 ml ecetsavkiin oldunk és az oldathoz 40 ml 110 tf. aktív oxi­géntartalmú hidrogénperoxidot adunk. A reak-15 cióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd beleöntjük 4 liter 2 n nátrium­hidroxidoldatba. Gyantaszerű csapadék válik le, ezt 1500 ml vízzel mossuk, majd 700 ml acetonnal forralva oldjuk. Az oldathoz 350 ml id vizet adunk és kristályosodni hagyjuk a ter­méket. Leszivatás után 102 g nedves terméket kapunk, ezt 1200 ml acetonban feloldjuk. Az oldathoz ismét hozzáadunk 600 ml vizet és kristályosodni hagyjuk a terméket. Leszivatás 25 és szárítás után 26,9 g l-[2-i(7-klór-kinolil-4)­-amino-pentil]-4-i(7-klór-kinolil-4)-piperazin-di­-N-pxidot kapunk, amely 140 C°-on olvad. ' 30 Szabadalmi igénypont: Eljárás az i(II) általános képletnek megfelelő új kinolinszármazékoknak, valamint e vegyü­letek sóinak az előállítására —• az l(I) általános 35 képletben: A 2—6 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó szénláncú, kétvegyértékű alifás szén­hidrogéngyök, B egyszerű vegyi kötés vagy egy —A'—NH—• 40 csoport, amelyben a nitrogénatom kapcsolódik a kinolin-vázhoz és amelyben A' 2—6 szén­atomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó szén­láncú, kétvegyértékű alifás szénhidrögéngyököt képvisel, amely esetleg megegyezik az A gyök-45 kel, R és R' azonos vagy különböző helyettesí­tők, mégpedig hidrogén- vagy halogénatomok* alkil- vagy alkoxi-gyökök a kinolin-váz 5, 6, 50 7 vagy 8 helyzetében, Rj és Rt' azonos vagy különböző jelenté­sűek, mégpedig hidrogénatomok vagy alkilgyo­kök lehetnek, 55 mimellett az említett alkil- és alkoxi-gyökök legfeljebb 4 szénatomot tartalmazhatnak; n=2 vagy 3; a (JI) általános képletű heterociklusos gyűrű egy vagy több, legfeljebb 4 szénatomos 60 alkilgyökkel helyettesítve is lehet; amennyiben az A és/vagy A' csoportok aszimmetrikus szén­atomokat, ill. szénatomot tartalmaznak, a ve­gyület sztereoizomér alakokban is előállítható — azzal jellemezve, hogy valamely a (III) ál« 65 .talános képletnek megfelelő vegyületet — ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom