151671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolinszármazékok előállítására
151671 nolinszármazékok önmagukban ismert módszerekkel átalakíthatók savakkal képezett addíciós sóikká. Így az ilyen sók pl. oly módon állíthatók elő, hogy az 1(1) általános képletnek megfelelő vegyületet valamely erre alkalmas oldószerben, pl. valamely alkoholban, éterben, ketonban, vagy pedig vízben a kívánt savval reagáltatjuk; a képződött só — esetleg az oldat bepárlása után — kiválik és szűrés vagy dekantálás útján elkülöníthető. Az i(I) általános képletnek megfelelő új vegyületek és azok sói értékes kemoterápiás tulajdonságokkal rendelkeznek; e vegyületek különösen malária-ellenes szerként mutatnak jó hatást. Az előállításuk során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (III) általános képletű vegyületekkel szemben előnyük, hogy kevésbé toxikusak. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megy jegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: 28,95 g mezo-l,4-bisz-[4^(7-klór-kinolil-4)-amino-pentü]-piper azint 250 ml ecetsavban oldunk és ehhez az oldathoz 20 ml 110 tf. oxigéntartalmú hidrogénperoxidot adunk. A reákcióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd beleöntjük 1500 ml 4 n nátriumhidroxidoldatba. Gyantaszerű csapadék válik le, ezt vízzel bőségesen mossuk, majd 500 ml acetonnal forraljuk. A gyantaszerű, anyag fehér kristályos csapadékká szilárdul, ezt leszivatjuk és megszárítjuk. Ily módon 31,7 g nyers bázist kapunk, amely 202 C°-on olvad. Ezt a nyers bázist 300 ml etanolban oldjuk és az oldathoz 57 ml 4,6 n éter es sósavoldatot adunk. Kristályos termék válik le, ezt leszivatjuk és megszárítjuk. Ily módon 36,4 g mezo-l,4-bisz-[4-i(7-klór-kinolil-4)-aminopentil]-piperazin-di-N-oxid-tetrahidrokloridot kapunk, amely 244 C° körül olvad. 2. példa: 52,35 g l,4-bisz-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propilj-piperazint 500 ml ecetsavban oldunk és ehhez az oldathoz 40 ml 110 tf. aktív oxigéntartalmú hidrogénperoxidot adunk. A reakcióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 1 liter 1,33 fajsúlyú nátronlúg és 7 liter víz elegyébe öntjük. Gyantaszerű csapadék válik le, ezt bőséges vízzel mossuk, majd 500 ml acetonnal forraljuk, amikor is a gyantaszerű anyag megszilárdul. A szilárd terméket leszivatjuk és megszilárdítjuk, majd 300 ml 2 n sósavoldat és 150 ml víz elegyében forrón oldjuk. Az oldatot forrón leszűrjük; lehűlés során gyorsan kiválik a vizes oldatból a kristályos termék. Ezt leszivatjuk, alkohollal mossuk, majd 300 ml vízben ismét feloldjuk. Az oldathoz 30 ml 1,18 fajsúlyú sósavat adunk és kristályosodni hagyjuk a terméket. Ily módon 18,3 g l,4-bisz-[2-(7-klór-kinolü-4)-amino-5 -propil]-piperazin-di-iN-oxid-tetrakloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 254 C°. 10 3. példa: 52,65 g l-[2-l(7-klór-kinolil-4)-amino-pentil]-4--(7-klór-kinolil-4)-piperazint 500 ml ecetsavkiin oldunk és az oldathoz 40 ml 110 tf. aktív oxigéntartalmú hidrogénperoxidot adunk. A reak-15 cióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd beleöntjük 4 liter 2 n nátriumhidroxidoldatba. Gyantaszerű csapadék válik le, ezt 1500 ml vízzel mossuk, majd 700 ml acetonnal forralva oldjuk. Az oldathoz 350 ml id vizet adunk és kristályosodni hagyjuk a terméket. Leszivatás után 102 g nedves terméket kapunk, ezt 1200 ml acetonban feloldjuk. Az oldathoz ismét hozzáadunk 600 ml vizet és kristályosodni hagyjuk a terméket. Leszivatás 25 és szárítás után 26,9 g l-[2-i(7-klór-kinolil-4)-amino-pentil]-4-i(7-klór-kinolil-4)-piperazin-di-N-pxidot kapunk, amely 140 C°-on olvad. ' 30 Szabadalmi igénypont: Eljárás az i(II) általános képletnek megfelelő új kinolinszármazékoknak, valamint e vegyületek sóinak az előállítására —• az l(I) általános 35 képletben: A 2—6 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó szénláncú, kétvegyértékű alifás szénhidrogéngyök, B egyszerű vegyi kötés vagy egy —A'—NH—• 40 csoport, amelyben a nitrogénatom kapcsolódik a kinolin-vázhoz és amelyben A' 2—6 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó szénláncú, kétvegyértékű alifás szénhidrögéngyököt képvisel, amely esetleg megegyezik az A gyök-45 kel, R és R' azonos vagy különböző helyettesítők, mégpedig hidrogén- vagy halogénatomok* alkil- vagy alkoxi-gyökök a kinolin-váz 5, 6, 50 7 vagy 8 helyzetében, Rj és Rt' azonos vagy különböző jelentésűek, mégpedig hidrogénatomok vagy alkilgyokök lehetnek, 55 mimellett az említett alkil- és alkoxi-gyökök legfeljebb 4 szénatomot tartalmazhatnak; n=2 vagy 3; a (JI) általános képletű heterociklusos gyűrű egy vagy több, legfeljebb 4 szénatomos 60 alkilgyökkel helyettesítve is lehet; amennyiben az A és/vagy A' csoportok aszimmetrikus szénatomokat, ill. szénatomot tartalmaznak, a vegyület sztereoizomér alakokban is előállítható — azzal jellemezve, hogy valamely a (III) ál« 65 .talános képletnek megfelelő vegyületet — ahol