151652. lajstromszámú szabadalom • Folyadékban szuszpendált testecskék fizikai tulajdonságainak vizsgálatára szolgáló készülék

151652 7 8 nek a mérőnyíláson való áthaladásakor feszült­ségimpulzusok keletkeznek. A kis energiájú je­leket egy speciális erősítő emeli a számolás, az indikálás és a diszkriminálás által megkövetelt szintre. A 4 és 5 elektródák közti impedanciát az optimális jel/zaj viszony elérése céljából ajánlatos az erősítő bemenetelére egy impedan­cia-váltón keresztül illeszteni. A számolás indítása és leállítása speciális probléma. Ezt a találmány értelmében a kö­vetkezőképpen oldjuk meg. Amint a 4. ábrán bemutatott lehetséges kivitelű alaknál látható, a megoldás lényege az elektronikus erősítő egyik fokozatának megfelelő munkapont-beál­lításában rejlik. A számolás indítása előtt az U alakú csőben (1. ábra) a higany a 10 elekt­róda alatt helyezkedik el. Ennek megfelelően a 11 elektróda potenciálja, mely a 31, 32, 33 ellenállások (4. ábra) által meghatározott szint­re áll be, a fokozatot lezárva tartja. A higany­nívó emelésével a 9 és 10' elektródák áramköre zárul. Ebben az esetbén a 11 elektróda poten­ciálját a 31 és 32 ellenállások szabják meg úgy, hogy a 11 elektróda potenciálja ekkor a foko­zatot kinyitja és megkezdődik a számlálás. A számlálás akkor fejeződik be, amikor a higany­nívó a 11 elektródát elérve azt földeli és a fo­kozatot ismét lezárja. Az egyes számolandó részecskék a 3a mérő­nyíláson áthaladva a különböző eredetű elekt­romos zavarokkal azonos nagyságrendű feszült­ségimpulzusokat hoznak létre. Amennyiben a számoló berendezés hasznos és zavaró jelek közt nem tesz különbséget, a számolás eredménye nem kiértékelhető. Az elektromos eredetű za­varokkal szemben tehát védekezni kell, pl. oly módon, hogy a zavaró jeleket a hasznos jelek­től elválasztva elnyomjuk. Ez a módszer célra­vezetőén alkalmazható, mert a hálózati eredetű, valamint a levegőből felvett nagyfrekvenciás zavarok legnagyobb része nem esik a hasznos impulzus átviteléhez szükséges frekvencia-tar­tományba. Megfelelő módon alkalmazott alul-és felülvágó szűrőkkel tehát a mérés nagymér­tékben zavarmentesíthető. Különösen előnyös, ha az alkalmazott erősítő 160 Hz alatti és 500 kHz fölötti frekvenciatartományban nem erősít. Végül adott esetben előnyös lehet, hogy a testecskék által keltett elektromos impulzusok számolására ne a klasszikus elektroncsöves számlálót (scälert) alkalmazzuk, hanem az im­pulzusokat félvezetőkből felépített logikai kár­tyákra vive, a számadat kijelzését ezek dekódo­lásával végezzük. Szabadalmi igénypontok: 1. Vizsgáló készülék folyadékokban szusz­pendált testecskék fizikai tulajdonságainak vizsgálatára a folyadék és testecskék közötti villamos vezetőképesség-különbség kihasználá­sával, amelynél egy mérőnyíláson nyomáskü­lönbség hatására áthaladó szuszpendált testecs­kék a mérőnyílás két oldalán a szuszpenzióban elhelyezett elektródok áramkörében feszültség­lökést hoznak létre és a szuszpenzió átáramló mennyiségének mérésére egy U alakú csőben el­helyezett higany meghatározott nívóemelkedése szolgál, míg a higanyban számlálást indító és leállító elektróda van, azzal jellemezve, hogy az U alakú csőhöz (7) közbeiktatott elzáró-át­eresztő szerven (16) keresztül egyrészt a mérő­nyílás (3a) tartalmazó cső (3), másrészt kons­tans vákuumú tartány (12) csatlakozik és ez utóbbihoz egyrészt az állandó vákuumot bizto­sító limiter (13), másrészt szivattyúrendszer (16, 18, 19) van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy állandó nyomású tartályához (12) csatlakoztatott vákuumlimiter (13) higanyos buborékoltatós vákuumlimiter­ként van kiképezve, míg a limiter higanyában elektróda van elrendezve és a limiter nagyobb nyomású oldalán a higanyban elhelyezett elekt­ródával együttműködő indítókontaktus (14) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állandó nyomású tartály (12) aljáról leágaztatott szívó­vezeték egy visszacsapó szeleprendszeren (16) keresztül van a szivattyúval (18) és az atmosz­férikus légtérrel összekötve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőnyílás (3a) két oldalán elhelyezett elekt­ródok (4, 5) áramköréhez ezen elektródok nyu­galmi (alap-) feszültségének változásával vezé­relt dugulás jelző diszkriminátor van csatlakoz­tatva. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az U alakú csőben (7) elhelyezett indító és le­állító kontaktusok (10, 11) áramkörével össze­kapcsolt, a normális mérésidőnél — célszerűen 1—10%-kal hosszabb — időre beállított dugu­lásjelző órája (időmérője) van. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugaszolás megszüntetésére a mérőnyílás (3a) előtt, nyílásával a mérőnyílás köré mozgatha­tóan elhelyezett szívócső van alkalmazva, amely vákuumlétesítő berendezéssel van összekötve. 7. A 6. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőnyílás (3a) előtt elhelyezett szívócső állandó nyomású vákuumedénnyel áll megszakítható kapcsolat­ban. 8. A 7. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőnyílás (3a) előtt elhelyezett cső a mérőnyílás csövének (3) falára nyomhatóan van elrendezve és a cső­falban (3) a cső rányomásával egyidejűleg mű­ködtetett nyitószervvel ellátott lezárt nyílás (20) van kiképezve. 9. A 6. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szívócsőben im­pulzusszerű vákuumot keltő szerv, például se­gédenergiával (elektromágnessel) mozgatott membrán van kapcsolva. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom