151648. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrmés juh- és báránybőrök kikészítésére

151648 épült be, addig a találmányi bejelentés szerinti eljárásnál a gyapjú által felvett króm a vasa­lás közben megnyújtott állapotú gyapjúba épül be a vasalás, ill. az ezt követő szárítás során. A cserzőanyagnak vasalás közben történő be­épülése fokozott fényt kölcsönöz a gyapjúnak és bizonyos mértékben fixálja is a vasalásnál elért nyújtott állapotát. A krómozás utáni közvetlen gyapjúkidolgo­zásnak természetesen elsősorban a filcelődésre hajlamos finomgyapjas juh és báránybőröknél van nagy jelentősége, de jó eredmény érhető el az erősen göndör délamerikai juhbőröknél is, melyekből krómozás utáni közvetlen gyapjü­kidolgozással a kereskedelem által jobban ked­velt simább karakterű készáru gyártható, mÄit az eddig alkalmazott technológiákkal. A krómcserzés utáni közvetlen gyapjúkidol­gozás alkalmazása esetén célszerű a kész szőr­mésbőr kellemes puha fogásának biztosításához szükséges zsiradékmennyiséget már cserzés előtt a bőrbe vinni, hogy ezáltal mintegy feleslegessé váljék a cserzés utáni zsírozás. '(Zsírozás után ugyanis mindenképpen le kell szárítani a bőrö­ket.) Ezt a problémát a bőrök csávázás utáni tömény zsíremulzióval történő kezelésével sike­rült megoldanunk. A bejelentés szerinti szőrmésbőr kikészítés során tehát a mosott és csávázott bőröket 20— 40%-os töménységű zsíremulzióval {mindenkor a nyersbőr adottságához, ill. készáru minőségi követelményekhez alkalmazkodva) lezsírozzuk, majd a bőroldal megmunkálását célzó mecha­nikai műveletek elvégzése után cserzésnek vet­jük alá, végül a gyapjúrész által felvett cserző­anyagot beépítjük a gyapjúszálakba a nedves állapotú gyapjú hőkezelésével nyomás és nyúj­tás egyidejű alkalmazása mellett. A. zsírozási művelet cserzés elé vitele azt eredményezi, hogy gyapjúkidolgozásra a koráb­biaknál sokkal tisztább gyapjúval kerülnek a bőrök, s így a megmunkálás közbeni benzines fűrészporos hordozások száma az eddigi 3—4-ről l-re csökkenthető. E körülmény a filcelő­dési veszélyt is csökkenti, miáltal a gyapjútarló kidolgozhatósága könnyebbé válik. A cserzés utáni nyirkos állapotú bőrökön végrehajtott gyapjúkidolgozásnál minimálisra csökkenthető, esetleg teljesen el is hagyható a kartácsolás, mely az eddig ismert eljárásoknál 5—6-szor is ismétlődött a gyapjúmegmunkálás során. A kartácsolás nagymértékben ritkítja a gyapjútarlót, komoly minőségi romlást okoz­va ezáltal, tehát a kikészítési technológiából való kiiktatása jelentős minőségjavulást ered­ményez. További előnye az eljárásnak, hogy sokkal tisztább, foltmentesebb a bőröknek mind a gyapjú, mind pedig a bőroldala, a fölös cserző­anyag krómozás utáni eltávolítása következte­ben, s így egyrészt komoly mértékben növel­hető az exportcélokra nagy mennyiségben igé­nyelt világos és pasztellszínű pannofixbőrök részaránya, másrészt a bőr szilárdságcsökkenté^ sét előidéző krómkiütések kiküszöbölése foly­tán sokkal biztonságosabbá válik az egész gyár­tás. 5 Igen jelentős az eljárás felülethozam növe­kedést eredményező kihatása is, mely a krómo­zás utáni közvetlen szárítás elhagyásából, ill e szárítási műveletnek a gyapjúkidolgozás során megnyújtott bőrökön kifeszített állapotban tor­it) ténő végrehajtásából adódik. Minőségjavító és felületnövelő tényező továbbá, hogy a krómozás utáni nyirkos állapotú bőrök a nyírási műve­leteknél simábban fekszenek a transzportszala­gon, miáltal a benyírási hibák száma jelentősen 15 csökken. Kivitelezési példák: 1. Merinógyapjas juh vagy báránybőröket csávázás után megfelelően kiválasztott zsírzó-20 anyaggal lezsírozunk, szárítunk, majd a bőr­oldal kidolgozását célzó különböző mechanikai műveletek elvégzése után 80 g/liter sót tartal­mazó fürdőben feláztatunk, utána az alábbi összetételű cserzőlében cserzünk. 25 , 80—100 g/liter konyhasó, 15— 30 g/liter krómtimsó, 1— 3 g/liter szóda. Cserzés és 1—2 napos pihentetés után ki-30 préseljük a bőrökből a felesleges cserzőanyagot, majd forgóhengeres szőrmeipari vasalógépeken 160—2'00 C°-on levasaljuk a bőröket. Vasalás után nyírás, majd újbóli vasalás következik. A gyapjútarló megfelelő kibontása után rá-35 mákra feszítve leszárítjuk a bőröket, majd gyapjúoldalon most már száraz állapotban a szokásos módon továbbdolgozzuk. 2. Merinógyapjas juh vagy báránybőröket közvetlenül csávázás után az 1. sz. példa sze-40 rinti összetételű cserzőlében cserzünk, majd 1— 2 napos pihentetés után kipréseljük a bőrökből a felesleges cserzőanyagot. Préselés után szőrmeipari vasalógépeken 160— 200 C°-on többször, célszerűen 1—6-szor le-45 vasaljuk a bőröket nyírási műveletek közbe­iktatásával. A gyapjúoldalon megfelelően kibontott bőrö­ket lezsírozzuk, rámákra feszítve leszárítjuk, majd a szükséges bőrmegmunkálást célzó me-50 chanikai műveletek elvégzése után száraz álla­potban a gyapjúrészt a szokásos módon tovább dolgozzuk. Szabadalmi igénypont: 55 Eljárás szőrmés juh és báránybőrök kikészí­tésére azzal jellemezve, hogy a bőröket csává­zás után zsíremulzióval lezsírozzuk, szárítjuk, majd a szükséges bőrmegmunkálást szolgáló mechanikai műveletek végrehajtása után cser-60 zőoldatokban kezeljük, végül a szőrmésbőr gyapjúrészébe a cserzőanyagot beépítjük a még nedves állapotú gyapjú hőkezelésével nyomás és nyújtás egyidejű alkalmazása mellett. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 653864. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom