151646. lajstromszámú szabadalom • Hangfogó (szordino) vonóshangszerekhez

MAGYAK XEPKÖZTÄRSASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. VIII. 21. (HO—793) Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151646 Szabadalmi osztály: 51 c 1—12 Nemzetközi osztály: G 10 d Decimal osztályozás: Horváth István zenekari tag, Budapest Hangfogó (szordino) vonóshangszerekhez Vonóshangszereknél sok esetben kötelező a hangfogó használata, hogy a normálisnál halkabban lehessen játszani. Erre a célra általában három vagy többágú villa alakú és különálló alkatrészt [(hangfogót) használtak, ame- 5 lyet a húrtartó lábra helyeztek. Ezek a hangfogók vagy szordinok a legtöbbször fából, vagy fémből készülnek, előző esetben ébenfából, ami költsége* importanyag. A szordino működése azon alapszik, hogy a 10 húr által keltett hangot a húrtartó láb adja át a rezonátor testnek, ha azonban ennek a húrtartó lábnak rezgését gátoljuk, a hangok átadása jóval gyengébb. Ezért a húrtartó lábra helyezett hangfogó bizonyos szorítással gátolja 15 a láb rezgését és így a hang átadását, miért is a hangfogó használatát terheléses rezgésellenállásnak nevezhetjük. Az eddig ismert, külön darabból álló hangfogó hátrányai: 20 1. akusztikailag nem kiegyensúlyozott, mert a magas és mélyhangok rezgése súlyánál fogva nem egyformán reagál; 2. A hangszer használója vonóval lefoglalt jobbkezével kénytelen a szordinót a húrtartó 25 lábra lelyezni és ezt a műveletet bizonyos zenedarabnál rendkívül rövid idő alatt kell elvégezni, ami gyakran nem sikerül, megzavarja a játékot; ' : • 3. Hanglemez-felvételeknél, filmfelvételeknél 30 stb. a szordino felhelyezése zajos, ami a hang visszaadásnál zavar; 4. A szordino a hangszertől különálló darab, amit könnyen lehet elveszíteni, és tapasztalat szerint a zenész éppen akkor nem találja, amikor legjobban kellene. A hagyományos villa alakú hangfogókon kivül kevésbé használatosak a két középső húrra gémkapocsszerűen felerősített hangfogó 1.021.239/51 c 7/02 NSZK. szabadalom. Jellemző hibája, hogy a felerősítést és a szorítást is ugyanazon pontban a rugóanyag csavarodásával éri el, így az anyag hamar kimerül. Megemlítjük a Menuhin-féle műanyagszordinót is; alkalmazási hátránya, hogy az anyaguk elfáradásával, illetve kikopásával párhuzamosan csökken a hatásfokuk. A két középső húr rezgése — a két szélső húrhoz viszonyítva, hangszínben már „némileg szordinált" az által, hogy a fenti készülékek a két középső húrra vannak felerősítve, tehát akusztikailag is kiegyensúlyozatlanságot idéznék elő. Ezen túlmenően kezelésük sem oly jó megoldású, mint a Horváth-féle szordino, mely mint a mellékelt ábra mutatja, hogy a szordinálást a játékos természetes kezeügyéhez eső mozdulattal tudja elvégezni, a kapcsológomb (1. ábra 8. tét.) elforgatásával. Ezeknek kiküszöbölésére a jelen találmány értelmében a vonóshangszer húrtartójával egy-151646