151643. lajstromszámú szabadalom • Fonócséve

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS . TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABÁDMftil LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. XII. 07. (GO—872) Közzététel napja: 1964. IV. 25. Megjelent: 1965. IX. 01. 151643 Szabadalmi osztály: 76 d 14—21 Nemzetközi osztály: D 02 f Decimai osztályozás: Dr Grega Béla egyetemi adjunktus, 75%, Horváth Ferenc fonodavezető, 25%, Budapest Fonócséve 1 Az eddig alkalmazott fonócsévék általában gyengén kúposak, aminek az a hátránya, hogy a fonás kezdetén gyakori szálszakadás mutatkozik. E szálszakadás fő oka a kezdetben fellépő nagy feszültségingadozás. Ennek kiküszö- 5 bölcsére megkísérelték, hogy a fonás kezdeti szakában az orsót kisebb fordulatszámmal, járassák, ami viszont a termelés csökkenését vonta maga után. A találmány szerinti fonócséve kiküszöböli 10 e hátrányokat, forgása hiperboloid alakú, meridiángörbéjének kezdeti szakasza pedig az alábbiakban részletezendő egyenletnek felel meg. Ez a hiperboloid alakú fonócséve azért előnyös, mert a fonás nagy átmérőn indul 15 meg, ezzel a szakadást előidéző fonási ballonfeszültség lecsökken, további előnye pedig az, hogy a találmány szerinti kialakítású kezdőfelület a feszültségingadozást csökkenti, végül a fonás kezdettől (fogva változatlan magas for- 20 dulatszámmal végezhető el, ami a termelékenységet jelentékenyen megnöveli. A találmány szerinti kialakítású cséve lefejtési előnye az eddigiekkel szemben még abban is mutatkozik, hogy a lefejtési ballonfeszültség 25 miatt szakadás — a fonási hibáktól eltekintve — a lefejtésnél nem fordul elő. Ezzel a találmány szerinti csévével szorosan Összefügg az is, hogy a gyűrűs fonógép a csövének megfelelően kialakított padmozgató excentere a ré- 30 íegek forgási hiperboloid alakú elhelyezését biztosítja és ezáltal a csomóképződés és aZ ebből származó szakadás gyakorisága is lényegesen lecsökken, a fonal teljes hosszában lej fejthető, selejt '(cimbalomverő) riem keletkezik. A találmány szerinti fonócséve azzal van jellemezve, hogy az oly forgási hiperboloid kialakítású, amelynek forgási irieridiángörbéje, illetőleg a kezdő felületének tengelymetszete y -K _ ^(x)dx K R' yp egyenlet által van meghatározva, ahol K =— Tg yp a kezdőfelület görbületváltozási, 1= — pedig yx annak távolságváltozási együtthatója, továbbá p a fonalfeszültséget, g a fonalgörbületet, x a fonás helyének távolságát a cséve meridiángörbéjének kezdetétől, y a futópont abszciszszáját jelenti, amely egyenlet az együtthatók értékének meghatározása után a következőképpen alakul: m • r • R y = (R—r)x + m-r 151643