151638. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos berendezés védelmére, ill. áramkör szabályozására

151638 6 valósítható szintkomparáló aszimmetrikus billenő kapcsolással, pl. Shmitt-fele trigger körrel. Az 5 kapcsoló áramkör célszerűen villamos ellenállást, önindukciót, kapacitást és mechanikus vagy elektronikus kapcsolót tartalmaz, amely jelének hatására -az önzáró szerv kiold. A két egymást követő bekapcsolásnak legkisebb időközét az ellenállás és a kapacitás időállandója határozza meg. Ez az időállandó az R és C értékének helyes megválasztásával olyan értékre választható, hogy a védendő áramkörök ne mehessenek tönkre. Az 1 fényforrást áthidaló 8 potenciométer a megengedett áramerősség értékének beszabályozására szolgál. A feszültség ingadozást érzékelő kapcsolási elrendezés esetében (2. ábra) a szabályozandó feszültséggel párhuzamos kapcsolásban van az 1 fényforrás, a 6 feszültségosztó és a referencia feszültség adó 6a. elem. Utóbbi segítségével elérhető, hogy a feszültségváltozás túlnyomó része az 1 fényforrásra jusson. A kör többi része az 1. ábra szerinti kapcsolással megegyező elrendezésű. A kapcsolási elrendezés egyes egységeinek részletes ismertetését a továbbiak tartalmazzák. Áteresztő csöves stabilizált áramforrás esetében (3. ábra) a Pl potenciométerrel áthidalt L izzólámpán átfolyó áram hatására fellépő fény az F fotodiódára esik, s ennek ellenállását a növekvő fényerő csökkenti. Ezáltal az F fotodióda és az R9 ellenállás által alkotott feszültségosztó A pontjának feszültsége pozitív értelemben tolódik el. Ennek (hatására az eddig lezárt V3 elektroncső kinyit, anódfeszültsége negatívabb lesz és az áteresztő VI elektroncsövet a lezárás irányába vezérli. A V3 elektroncső anódjának feszültség változása a Gl ' parázsfénylámpa begyújtását eredményezi, amely ugyancsak az F fotodióda mellett lévén arra többletfényt sugároz. Ennek hatására a V3 elektroncső a VI elektroncsövet teljesen lezárja és ezt az állapotot önzáró módon fenntartja. A lezárt állapot megszüntetésére szolgál a K kapcsolóból, az R5 ellenállásból és a C kondenzátorból álló kapcsoló áramkör. A K kapcsoló zárása esetén a feloldó impulzus a D diódán át hat, amennyiben a C kondenzátor kisütő árama a Gl parázsfénylárapát rövidre zárja és ez kialszik. Amennyiben a túláramot előidéző ok időközben már megszűnt, akkor visszaáll az üzemszerű állapot, ha a túláramot élőidéző ok változatlanul fennáll, akkor a már ismertetett lezárási folyamat ismétlődik meg. Annak elkerülésére, hogy a K kapcsoló túl szapora működtetése káros melegedést idézhessen elő, a kioldó impulzusok csak az R5 ellenállásból és a C kondenzátorból álló kör időállandója által meghatározott időközökben követhetik egymást. J Az áteresztő tranzisztoros stabilizált áramforrás esetében !

(4.' ábra) az Ll izzólámpán átfolyó túláram hatására az F fotodióda és az RÍ ellenállás által alkotott feszültségosztó A pontjának feszültsége olyan értelemben változik, hogy a Tr2 tranzisztor nyit, és ezáltal az áteresztő Tri tranzisztor lezár. Ezt az állapotot az Tr3 tranzisztorral kapcsolt L'2 izzólámpa F fotodiódára eső fénye reteszeli. A reteszelt állapot feloldására a 3. ábra kapcsán ismertetett 5 kapcsoló kör K kapcsolója szolgál, A transzduktoros szabályzású áramforrás esetében (5. ábra) túláram fellépése alkalmával az Ll izzólámpa fényének hatására az F fotodióda és az RÍ ellenállás közötti A pont feszültsége 10 olyan értelemben változik, hogy a Tri és Tr2 tranzisztorok nyitnak, a Tr3 tranzisztor pedig lezár. A Tr3 tranzisztor kollektor körében levő tranzisztor a hálózati feszültséget leszabályozza. A leszabályozott állapotot az L2 izzólámpa 15 reteszeli, feloldására a már ismertetett módon a K kapcsoló szolgál. Több egymástól független feszültséget szolgáltató áramforrás esetében (6. ábra), amely az 5 ábra szerinti áramkör többszöri alkalmazásá-20 val állítható elő, a szabályozás is értelemszerűen az 5. ábrán ismertetett módon érhető el. A telített vasmagos szabályozással ellátott áramforrás esetében i(7. ábra) túláram keletkezésekor a szabályozást a telített vasmagos TI 25 transzformátor végzi, amely vasmag permeabilitása telített állapotban jelentősen megváltozik. A Tri és Tr2 tranzisztorok nagy feszültséghiszterézisű kört '(Shmitt-triggert) alkotnak. Nyugalmi állapotban a Tr2 tranzisztor vezet, 30 míg a Tr3 tranzisztor lezár. A TI transzformátor tekercse az RÍ ellenálláson át a hálózati T3 transzformátorhoz csatlakozik. A TI transzformátor tekercsének sarkain jelentkező feszültséget D diódával egyenirányítva, egyik sarkát 35 a Tri tranzisztor bázisához, másik sarkát a negatív sarokhoz csatlakoztatjuk. A szabályozandó E egyenáramot a TI transzformátor mágneskörén vezetjük át. Amikor egyenáramú gerjesztés nincs, a TI transzformátor tekercsén 40 fellépő feszültség a negatív tápfeszültséget kompenzálja és a Tri tranzisztor lezár. Az E egyenárammal való gerjesztés esetén a TI transzformátor tekercsén a feszültség, s ezzel a kompenzáló feszültség is csökken. Az így érvényre jutó 45 negatív feszültség hatására a Tri tranzisztor vezetővé válik, a trigger kör átbillen és a Tr3 tranzisztor a szabályozó áramkört megszakítja. A kör visszabillentésére a már ismertetett módon a K kapcsoló szolgál. 50 A négyszöghiszterézisű vasmagos szabályozással ellátott áramforrás esetében (8. ábra) túláram keletkezésekor a szabályozás vezérlésére a logikai memória elemként ismert négyszöghiszterézisű mágneses gyűrűvel TI történik. 55 . Amennyiben ezt a gyűrűt előzőleg negatív mágneses térerő segítségével negatív mágneses állapotba hoztuk, akkor egy meghatározott pozitív térerő értékénél pozitív mágneses állapotba ugrik át. A mágneses állapot változása fe-60 szültségugrást indukál, amely az alkalmazott mágneses anyagtól függően kb. 50—150 mV, felfutási ideje pedig 0,2—.1,5 /isec. Ez a feszürtségugrás felhasználható a védőáramkör vezérlésére. A Tri és Tr2 tranzisztorok nagyfeszült-. 65 ség-hiszterézisű billenőkört alkotnak. Nyugalmi 3