151637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés félvezető diódák tartós égetésére

Í51637 ugyanezen másik szekunder tekercs végpontjá­ra csatlakozik, végül azzal jellemezve, hogy''az égetendő dióda befogadására szolgáló másik kapocs a megcsapolá;stl(okat) tartalmazó szekun­der tekercs kezdőpontjában van kiképezve. Találmányunkat részletesebben 2. ábránk kapcsán ismertetjük, amely olyan kapcsolást ismertet, amelyben egymástól függetlenül állít­hatjuk be a záróirányú feszültséget, és a nyitó­irányú áramot. A záróirányú feszültséget ú*gy állítjuk be, hogy a soros D2 dióda anódelekt­ródáját a transzformátor 1 tekercsének az ége­tendő Dt dióda záróüzeméhez szükséges feszült­séget szolgáltató leágazására (A végpont) csat­lakoztatjuk. Így a hálózati feszültségnek abb&n a félperiódusában, amikor az 1 tekercs kezdő C pontjához képest az A végpont és a B pont feszültsége pozitív (pozitív félperiódus), a soros D2 dióda e feszültséget az Rt ellenálláson ke­resztül az égetendő Dt dióda katódjára kap­csolja. Az A végponton beállított feszültség gya­korlatilag az égetendő Dt diódára jut, mivel a D| dióda záróirányú ellenállása mellett az Rt ellenállás D2 dióda nyitóirányú ellenállása el­hanyagolhatóan kicsiny. A T tranzisztor ebben a félperiódusban a később leírtak szerint zár, tehát a B és F pontok között nagy ellenállás jelentkezik, amelynek átvezetését gyakorlatilag elhanyagolhatjuk. A hálózati feszültségnek ab­ban a félperiódusában, amikor az 1 tekercs kezdő C pontjának feszültségéhez képest az A végpont feszültsége negatív, a soros D2 dióda lezár (a T tranzisztor ekkor a később leírtak szerint nyitott). A nyitóirányú áramot úgy állítjuk be, hogy a T tranzisztor kollektor elektródáját a transz­formátor 1 tekercsének olyan leágazására (B pont) kapcsoljuk, hogy ezen feszültség az Rt ellenálláson és az égetendő Dt diódán keresztül a diódán előírt áramot szolgáltassa. Ezen rész működése a következő: A hálózati feszültségnek abban a félperiódu­sában, amikor az 1 tekercs kezdő C pontjához képest az A végpont és a B pont feszültsége pozitív (pozitív félperiódus, amelynek során a fentebb leírtak szerint a soros D2 dióda át­enged), a transzformátor 2 tekercsének D vég­pontja is pozitív a kezdő E pontjához képest, tehát a T tranzisztor lezárt állapotban van (bázisa pozitív az emitterhez képest!). A háló­zati feszültségnek abban a félperiódusában, "ami­kor az: 1 tekercs kezdő C pontjához képest a B pont és az A végpont feszültsége negatív (negatív félperiódus, amelynél a fentebb leírtak szerint a soros D2 dióda zárt állapotú, tehát az A végpont és a B pont között gyakorlatilag szakadás van), a 2 tekercs D végpontja is nega­tív a kezdő E pontjához képest. így a T tran­zisztor nyitott állapotban van bázisa negatív az emitteréhez képest). Ilyenkor a tranzisztor ellenállása az Rt ellenállásához képest elhanya­golhatóan kicsiny (rövidre zártnak tekinthető). Az Rt ellenállásálhoz képest az égetendő Dt dióda nyitóirányú ellenállása is elhanyagolha­tóan kicsiny. Így az égetendő Dt diódán át-5 folyó áramot a transzformátor 1 tekercsének a B és C pontjai között beállított feszültsége és az Rt ellenállás határozzák meg. Ezzel,a kapcsolással tehát elérhetjük azt, hogy a záróirányú áramot és a nyitóirányú feszült-10 séget egymástól függetlenül beállíthatjuk, ezen­kívül — mivel a B pont feszültségének maxi­mális értéke lényegesen kisebb az A pont fe­szültségénél — elkerülhető az a veszteségi tel­jesítmény, amely a két pont közötti feszültség-15 különbség következtében az áramot beállító pötenciométeren esett a régi )(il. ábra szerinti) kapcsolásban. Magán az égőkereten célszerűen van még ezenkívül automatikus zárlat — és szakadás-20 vizsgáló, valamint nyitóáram és záróáram mé­résére alkalmas berendezés is. Szabadalmi igénypontok: 25 1. Eljárás félvezetődiódák tartóségetésére, az­zal jellemezve, hogy az égetendő diódára a hálózati feszültség egyik félperiódusában egy második —• ellentétes polaritással sorosan be­iktatott — diódán keresztül zárófeszültséget 30 adunk, a másik félperiódusban pedig sorosan beiktatott ellenálláson és tranzisztoron keresz­tül nyitóirányú feszültséget adunk, továbbá, az­zal, hogy a nyitóáram nagyságát a nyitófeszült­ség változtatásával szabályozzuk oly módon, 35 hogy a nyitófeszültséget a transzformátortekercs megcsapolásáról adjuk és a feszültség beállítá­sát a megcsapolási pont változtatásával végez­zük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás megvaló-40 sítására. szolgáló berendezés, jellemezve egy hálózati transzformátorral, amelynek legalább két szekunder tekercse van, amely szekunder tekercsek közül az egyik tekercs (1) megcsapo­lással(okkal) rendelkezik, továbbá a megcsapo-45 lást(okat) tartalmazó szekunder tekercs (II) vég­pontjára 1(A) kötött soros diódával (D2), e soros dióda (D2) szabad kivezetése és az égetendő dióda befogadására szolgáló egyik kapocs kö­zött elhelyezett soros ellenállással (Rt), vala-50 mint egy tranzisztorral !(T), amely kollektorával a megcsapolt szekunder tekercs '(1) megcsapo­lási pontjára "(B) van kötve, emitterével pedig egyfelől a soros diódával (D2 ) sorbakötött ellen­állásra l(Ri), másfelől a transzformátor másik 55 szekunder tekercsének (2) kezdőpontjára '(E) van kötve, bázisa pedig ugyanezen másik sze­kunder tekercs (2) végpontjára (D) csatlakozik, végül azzal jellemezve, hogy az égetendő diódák befogadására szolgáló másik kapocs a meg-60 csapolást(okat) tartalmazó szekunder tekercs (1) kezdőpontjában (C) van kiképezve. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 653863. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom