151630. lajstromszámú szabadalom • Finom eloszlású anyagokat tartalmazó folyadékelegyek vagy lágy, illetve pasztaszerű masszák

151630 sához használt kiindulási anyagoktól és az előállítás során alkalmazott feltételektől függ. így pl. kb. 0,01 /i nagyságú primer részekből álló, foszforsavból és kalciumnitrátból előállított trikalciumfoszfát 0,05—3,0 ix átmérőjű laza, porózus golyócskákat vagy gyöngysorszerű kb. 3,0 /x hosszú nyújtott képződményeket eredményez. A kalciumkloridból és foszforsavból keletkezett porlasztott termékek primer részecskéi kb. 0,01 fi nagyok és ezek 1—5 [i hosszú, porózus rudacskákká vagy fonalakká rendeződnek. Keverési adalékként egyéb eljárásokkal előállított, finomszemcsés foszfátokat is használhatunk. Folyadékok vagy lágy, illetve paszta szerű tömegek számára a legelőnyösebb besűrítő hatást azonban csak akkor érjük el, ha a finomszemcsés foszfátok primer struktúrájának átlagos részecskenagysága 0,03 /* alatt és térfogatsúlya 5—350 g/liter között, előnyösen 8— 80 g/liter között van. A finomszemcsés foszfátokat a folyadékokba vagy a lágy, illetve pasztaszerű masszákba való bekeverés előtt még egyéb olyan finomszemcsés anyagokkal is keverhetjük, melyeknek részecskenagysága a finomszemcsés foszfátokénál nagyobb. Ily keverékek előállítására természetesen csak olyan anyagokat használhatunk, amelyek a finomszemcsés foszfátokkal kémiailag nem lépnek reakcióba. Az ilyen keverékeknek a folyadékokra, illetve a lágy, vagy pasztaszerű masszákra ugyanolyan sűrítő hatásuk van, mint a megfelelő finomszemcsés foszfátoknak önmagukban. A találmány szerinti keverékek második komponensként folyadékokat, mint pl. tiszta, közönséges hőmérsékleten folyékony anyagokat vagy ezek elegyét, olajokat, oldatokat, diszperziókat, emulziókat és hasonlókat vagy lágy, illetve paszta szerű masszákat, mint pl. paraffinokat, zsírokat, viaszokat, pasztákat, bitumeneket, kátrányt, aszfaltot és hasonlókat tartalmazhatnak. A folyadékoknak vagy a lágy, illetve pasztaszerű masszáknak a finomszemcsés foszfáttal nem szabad kémiai reakcióba lépni. A folyadékok viszkozitása egészen a szilárd masszák kialakulásáig növelhető, ha a finomszemcsés foszfátokat lassan keverjük a folyadékba. Mivel a finomszemcsés foszfátok affinitása vízhez lényegesen csekélyebb, mint pl. a nagy diszperzitású szilíciumdioxidé, a finomszemcsés foszfátokat ily módon rögképződés nélkül vízzel vagy víztartalmú folyadékokkal keverhetjük össze. Ily módon pl. gélszerű keverékek keletkeznek, ha szervetlen anyagok vizes oldatába vagy szuszpenziójába, mint pl. káliumkarbonát oldatba vagy kalciumhidroxid szuszpenzióba és hasonlókba 5—20 súly% finomszemcsés foszfátot keverünk lassan be. Ily módon azonban 15 súly% finomszemcsés cinkfoszfát adalékkal elektrolit-oldatokat is oly mértékben besűríthetünk, hogy azok zseblámpaelemek telepeiben elektrolittömegként használhatók. Ugyanígy szerves folyadékokat, mint pl. benzolt, klórbenzolt, p-diklórbenzolt, toluolt, morfaldehidet és hasonlókat 1—10 súly% finomszemcsés foszfát lassú bekeverésével merev pasztákká szilárdíthatunk. Vizes nátriumszilikát oldatok (vízüveg) 6 súly% finomszemcsés 5 foszfát hozzáadása után azonnal kemény, szilárd masszává dermednek. Vizes diszperziók és emulziók, mint pl. műanyagdiszperziók kb. 5 súly% finomszemcsés foszfát lassú bekeverése után megszilárdulnak anélkül, hogy a diszper-10 gált vagy emuigeált bázis koagulálna. Különböző származású olajok is gél szerű pasztává alakíthatók, ha kb. 10—20 súly% finomszemcsés foszfátot keverünk be. Szappanoldatok, amelyek rövid állás után már szálhúzásra haj-15 lamosak, kb. 17 súly% finomszemcsés foszfát lassú bekeverésével nem szálhúzó pasztává alakíthatók, amely formadarabokká préselhető. Csekély mennyiségű finomszemcsés foszfátadalék legalábbis az illető folyadék sűrűsödését 20 eredményezi. így pl. lakkok és festékek, amelyek csupán annyi finomszemcsés foszfátot tartalmaznak, amennyi még nem eredményez gélszerű anyagot, szálhúzás és lecsepegés nélkül mázolhatok. Ezenkívül a finomszemcsés foszfá-25 tok finomságuk és szerkezetük következtében lakkok és festékek kiváló tompítószerei. A vízben nehezen oldható finomszemcsés foszfátok általában a diszpergálás segítőszerei. A diszpergált fázis ülepedését megakadályozzák és kü-30 lönösen nehéz diszpergált anyagok esetén az üledék felkavarását megkönnyítik. A finomszemcsés foszfátok csekély mennyiségei ragasztóanyagok szálhúzó hajlamát lecsökkentik és kötőerősségüket növelik. 35 Különös előnnyel használhatók a finomszemcsés foszfátok, különösen- a finomszemcsés kalciumfoszfátok besűrítő és a diszpergálást segítő szerként az élelmiszer- és élvezeti cikkek iparában, kozmetikai és gyógyászati készítmények-40 hez, pl. folyadékokhoz, kenőcsökhöz, pasztákhoz és gélekhez. Más töltőanyagokkal, mint pl. nagymértékben diszpergált szilíciumdioxiddal szemben a finomszemcsés kalciumfoszfátok előnye, hogy ezek két, az emberi és az állati szer-4Í) vezet felépítéséhez szükséges elemet, nevezetesen kalciumot és foszfort tartalmaznak. E foszfátok rendkívül finom eloszlása felszívóképességüket az emberi és állati testben megkönnyíti. A finomszemcsés kalciumfoszfátok finomsága 50 és szerkezete ezenfelül igen kitűnő polírozó effektust adnak, ha fogpép besűrítésére használjuk őket. A lágy masszába, mint pl. pasztákba, paraffinokba, zsírokba, viaszokba, kátrányba, bitu-55 ménekbe és hasonlókba a finomszemcsés foszfátokat közönséges hőmérsékleten gyúrjuk be. Lehetséges azonban az is, hogy az anyagokat lágyulási pontjuk fölé hevítsük és ?, finomszemcsés foszfátokat lassan vezessük be. A fi- • 60 nomszemcsés foszfátok ez anyagok cseppenéspontját megnövelik. A folyadékokkal vagy lágy, illetve paszta szerű masszákkal végzett elkeverés előtt a finomszemcsés foszfátokat tetszés szerinti egyéb ha-65 főanyagokkal, mint pl. insekticidekkel, fungi-1