151629. lajstromszámú szabadalom • Keverékek szemcsés vagy poralakú anyagokból és finomszemcsés foszfátokból
3 151629 4 célszerűen foszforsavat és oly sókat, melyek kationja kétértékű fém vagy alumínium, illetve ezek keveréke, és anionja valamely erősebb illékony sav anionos maradéka, megfelelő mennyiségarányban tiszta oldattá vagy pasztává alakítunk. E keverékeket ezután forró gázáramba, amely 190—450 C° hőmérsékletű, permetezünk. A végtermékként keletkező finomszemcsés foszfátok túlnyomórészben ortofoszfátból állnak, ha a permetezésre kerülő oldat vagy paszta a kétértékű fémeket vagy az alumíniumot, illetve ezek keverékét és a foszforsavat oly mennyiségben tartalmazza, hogy a MeO : P2 0 5 , illetve Me 2 0 3 : P2 0 5 molarány ez oldatokban vagy pasztákban 0,6 és 3,5 között van. Az ily módon előállított finomszemcsés foszfátok térfogatsúlya 5—350 g/liter, előnyösen 8—80 g/liter. A finomszemcsés foszfátok primer részecskéinek átlagos nagysága 0,03 p alatt van. E primer részecskék laza és porózus kötegekké állhatnak össze (szekundér struktúra). E szekundér struktúrák kialakulása és alakja lényegesen függ az illető finomszemcsés foszfát kémiai »összetételétől, továbbá az előállításhoz használt kiindulási anyagok tulajdonságaitól és az előállítás során betartott körülményektől. Így pl. a foszforsavból és kalciumnitrátból porlasztási eljárással kapott trikalciumfoszfát kb. 0,01 p nagyságú primer részei 0,05—3,0 p átmérőjű laza, porózus, golyó alakú agglomerátumokat vagy kb. 3 u hosszúságú gyöngysorszerűen felépített, hosszúkás képződményeket adnak. A kalciumkloridból és foszforsavból porlasztott termékekben a kb. 0,01 p nagyságú primer részecskék 1—5 p hoszszú, porózus pálcácskákká vagy gyöngysorokká rendeződnek. E finomszemcsés permetfoszfátok helyett olyan finomszemcsés foszfátokat használhatunk, melyek MeO : P2 0 5 , illetve Me 2 0 3 : P2 0 5 molaránya 0,6—3,5 között van, melyeket valamely más, ismert eljárással kaptunk. A lényeges csupán az, hogy a finomszemcsés foszfátok primer struktúrájában az átlagos részecskenagyság 0,03 p alatt legyen. Szemcsés és por alakú komponensekként a találmány szerinti keverékek szemcsézett vagy kristályos anyagokat vagy anyagkeverékeket tartalmazhatnak, melyek, mint pl. a szemcsézett, többféle tápanyagot tartalmazó trágyák, az ammóniumnitrát vagy más szervetlen és szerves sók nedvességre érzékenyek és különösen tárolás közben összeállásra vagy összesülésre hajlanak. Az ilyen anyagok, illetve anyagkeverékek összeállását vagy összesülését a raktározás során úgy kerülhetjük el, hogy ezeket finomszemcsés foszfátokkal keverjük össze. így oly keverékek, amelyek a fent említett szemcsés vagy por alakú komponenseket és 0,1— 5,0 súly% finomszemcsés foszfátokat tartalmaznak, hosszas tárolás után is teljesen ömleszthetők. Különösen a szemcsézett vagy kristályos trágyázószerek esetén jár a finomszemcsés foszfátoknak púderként való használata azzal az előnnyel, hogy e púderek nem jelentenek ballasztanyagot, hanem maguk is legnagyobbrészt nagy hatású növénytápanyagokból állanak. A finomszemcsés foszfátokkal gabonamagvakat, különösen vetőmagvak gyanánt raktározott 5 gabonamagvakat, hosszú raktározási idő alatt is teljesen szárazon és könnyen ömleszthető állapotban tarthatunk. Az ilyenféle keverékek 0,1— 3,0 súly% finomszemcsés foszfátot tartalmazhatnak. A gabonamagvak csírázóképességét a 10 finomszemcsés foszfátok jelenléte semmiképpen sem károsítja. Oly találmány szerinti keverékek előállítására, amelyek szemcsés vagy por alakú komponensként gabonát vagy trágyázószert tartal-15 máznak, előnyösen oly finomszemcsés foszfátokat használunk, amelyeket az összekeverés előtt hatóanyagokkal, mint pl. nyomelemekkel, fungicidekkel, herbicidekkel és hasonlókkal kevertünk vagy impregnáltunk. Ezeket a hatóanya-20 gokat oldatok, szuszpenziók alakjában az örvénykamrában örvényeltetett finomszemcsés foszfátokra permetezhetjük. Az is lehetséges azonban, hogy a finomszemcsés foszfátokat e hatóanyagok oldatába vagy szuszpenziójába ve-25 zetjük be. Az ily módon előállított keverékekből azután a folyékony fázist elpárologtatjuk. A nyomelemeket azonban már a finomszemcsés foszfátok előállítása során, mint kationokat adagolhatjuk. 30 nitrát, amelyek higroszkóposak, hosszabb tárolás után is szárazak és ömleszthetők maradnak, ha azokat 0,5—1,0 súly% finomszemcsés foszfátokkal kevertük el. Ammóniumnitrát és 0,5 súly% finomszemcsés foszfát keveréke még 35 hosszabb tárolás után is teljesen ömleszthető marad és a levegőből nem vesz fel nedvességet. Az ammóniumnitrát és finomszemcsés foszfátok keverékét nemcsak nitrogéntrágyaként használhatjuk, hanem különösen előnnyel alkalmazhat-40 juk robbanóanyagok előállítására. Amorf és kristályos porok, illetve lisztek, mint pl. kénvirág, gabonaliszt, kősó és hasonlók, amelyek raktározás közben könnyén összeállnak vagy a nedvesség felvételekor összesülnek, ömleszthető 45 és száraz állapotban tarthatók, ha azokat finomszemcsés foszfátokkal keverjük el. Ezekben az esetekben is teljesen elegendő, ha az efféle porokból vagy lisztekből és finomszemcsés foszfátokból készített keverékek 0,1—5,0 súly% fi-50 nomszemcsés foszfátot tartalmaznak. A szemcsés vagy por alakú komponensekből és a finomszemcsés foszfátokból álló keverékek 0,1—5,0 súly% finomszemcsés foszfáttartalom mellett különösen jól tablettázhatók. E keveré-55 kek finomszemcsés foszfát-tartalma nemcsak a jobb adagolhatóságot biztosítja, ami a keverékek jobb ömleszthetőségének következménye, hanem ezek még kitűnő csúszóképességükkel is kitűnnek. A finomszemcsés foszfátok a tablet-60 tázás során kitűnő csúsztató szerként hatnak, úgyhogy e folyamatok nyugodtabban és a használt berendezést kímélő módon játszódnak le. A gyógyászati célokra előállított tablettákban a finomszemcsés foszfátok azzal az előnnyel 65 is járnak, hogy fiziológiás szempontból közömz
