151617. lajstromszámú szabadalom • Ütközéses malom
151617 6 helybenálló 18 sínen megerősített 17 csavaranyákban forgathatok és a sín a gép vázán vagy házán van 'megerősítve, pl. 19 konzolok segítségével. A 4 őrlőtuskó helyzetének az 1 forgórészhez viszonyított pontos beállítása végett a 20 csavarorsót alkalmazzuk, amely a 2. ábrán jól látható, de amelyet világosabb feltüntetés céljából az 1. ábrán nem rajzoltunk fel. Ez a 20 csavarorsó vastagított 21 részével átfogja a 12 tengelyt és egy csavaranyával, valamint a 22 ellenanyával a kívánt helyzetbe állítható és rögzíthető. Az ellenanya a 18 sínen, fekszik fel. Ha ezt a 20 csavarorsót lassan utánaengedj ük, a 4 őrlőtuskó vége az 1 forgórészhez közeledik. Ha ily módon ,a kívánt őrlési finomságot elértük, vagy ha a verőléceknek az őrlőtuskóhoz való ütődése megkezdődik, akkor a csavaranyát és a 22 ellenanyát egymáshoz képest meghúzzuk. Ezzel egyidejűleg, vagy közvetlenül e műveletek után a 15 nyomórudakat szintén meghúzzuk, hogy a rugófeszültség a kellő értéken maradjon. A leírt teljes folyamat a gép üresjárása folyamán végezhető el. A 4 őrlőtuskó új helyzetét az 1. ábra teljes vonallal szemlélteti és ebben az első munkahelyzetben az őrlőtuskót az 5 tengelycsonk ágyazza oly módon, hogy ez a tuskó az aprítandó anyag kívánt szemnagyságát hozza létre. Munka közben a tuskónak egyoldalas igénybevétele van, tehát a kopások a tuskó első harmadában kezdődnek, vagyis az igénybevétel a 6 tengelycsonk melletti élnél kezdődik. Ugyancsak erős az igénybevétel a tuskó középső harmadában is ós az elhasználódás olyan fokú lehet, hogy a tuskó megfordított része vagy háta még éppen képes legyen az őrlőhatás kifejtésére. Ezt az állapotot a 3. ábra szemlélteti, amelyen eredményvonal tünteti fel a tuskó eredeti alakját, teljes vonallal pedig a kopott vagy elhasznált alakot szemléltettük. Ha munka közben a 4 őrlőtuskó elérte a 3. ábra szerinti kopott formát, a tuskót kiszereljük és sugárirányú középvonala körül 180°-kal elfordítva ismét beszereljük. Ebben a második munkahelyzetben az, őrlőtuskó a 6 tengelycsonk körül fordulhat el és a 9 lengőkarok a 8 szemékkel kapcsolódnak. A szerelési munka elvégzése után a 4 tuskó, és az 1 forgórész közötti bevezető tölcsér megint lefelé keskenyedő vagy szűkülő alakú, éspedig még erősebben keskenyedik mint eredetileg, miáltal az anyag az adagolás folyamán lassúbbodik, tehát sebessége csökken. Ebben a helyzetben az őrlőtuskót nagyobb darabok vagy szemek feldolgozására is fel lehet használni. Az őrlőtuskó második munkahelyzetében a kopás megint a legalsó harmadban kezdődik. Az igénybevétel és a kopás ekkor szintén a középső harmadrészig folytatódik, a munka befejeztével pedig az őrlőtuskó a 4. ábra szerinti alakot veszi fel. Ezen az ábrán az eredményvonal a beszerelés utáni állapotot mutatja, amelyben a munka megkezdődött, a teljes vonalak pedig a véglegesen elkopott alakot szem-' 5 léitetik. Jól látható a rajzon, hogy az őrlőtuskó eredeti anyagának kb. 80%r-át lehet koptatás^ sal elfogyasztani, vagyis mikor a tuskó súlya kb. 80%-kai csökkent, az legtöbbször még mindig használható állapotban van. A gyakorlat 10 azt is igazolta, hogy az őrlőteljesítmény a tuskó elfordítása vagy billenthetősége folytán mennyiségi és minőségi szempontból gyakorlatilag változatlan marad, tekintet nélkül arra, hogy az őrlés céljaira használható felület a 15 tuskónak csupán egyharmada vagy kétharmada. Tapasztalat szerint ha a találmány szerinti ütközéses malmot kb. 600 mm forgórész-átmérővel készítjük el, az alkalmas arra, hogy olyan anyagot aprítson, melynél a darabok 20 legnagyobb mérete eléri a 60 mm-t, ha pedig a gyakorlatilag legnagyobb méretű, kb. 1200 mm-es forgórész-átmérőt alkalmazzuk, az aprítandó anyag szemnagysága elérheti a 250 mm-t. Az őrölt anyag mindkét esetben kielégítő mi-25 nőségű, mert a kapott szemek nagysága 15 mm. alatt van, amit úgy szoktak kifejezni, hogy a szemcsenagyság 0 és 15 mm között van. Emellett a kész anyagnak csupán nagyon csekély, gyakorlatilag jelentéktelen mennyisége 30 éri el a 30 mm szemnagyságot, viszont az őrölt anyagnak kb. fele csupán 0—4 mm szemnagyságú, ami nagyon előnyös. 35 Szabadalmi igénypontok: 1. Ütközéses malom forgórésszel és a malom házán mereven megerősített ütköztető lemezekkel, főleg kövek aprítására homok és zúzalék előállítása végett, jellemezve az ütköztető 40 lemezek sorának i(2) végén és ezek után elhelyezett, a forgórész tengelyével (5) párhuzamos tengely körül lengethető őrlőtuskó {4) előtt levő lemezzel (3), amely a forgórész (1) és az őrlőtuskó 1(4) által képezett bevezetőrés 45 felett és ahhoz közelítően merőleges helyzetben, az- ütköztető lemezekről (2) jövő aprított anyag útjában van. 2. Az 1. igénypont szerinti ütközéses malom kiviteli alakja, jellemezve a forgórész és az 50 őrlőtuskó i(4) közötti bevezetőrést változtatható előfeszültségű lemezrugók i(14) közvetítésével beállító, ez utóbbi bevezető végénél i(j6, 7) kapcsolódó lengőkarral (,9) és emeltyűvel (10), továbbá a forgórészhez í(l) képest végzett beállí-55 tást határoló, pl. csavar (20) segítségével szabályozható ütközővel. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ütközéses malom kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az őrlőtuskó az azt megerősítő eszközök-60 kel (5—8) együtt, a tengelyirányú középsík jához képest részarányos kialakítású. 2 rajz, 5 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 653161. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3
