151613. lajstromszámú szabadalom • Szöghűséget biztosító atomkalott-modell

/ 151613 3 4 forduló — azonos kötéstípust tartalmazó ato­mokból álló — molekulamodel felépítése egy­azon atoimmadellel legyen lehetséges. Megfelelő konstrukciós megoldásokkal olyan feltételt is elégítsen ki a modelező készlet, 5 hogy kizárólag csak a valóságban is létező ve­gyületek legyenek kirakhatok. Könnyen kezelhető és esztétikus kivitelű le­gyen. Csak a fenti követelményeket kielégítő mo- 10 del szolgálhat pl. új vegyületek szintézisénél döntő módon bizonyítékul. Ismeretesek mind egyedi 'megmunkálással fá­ból, mind sorozatgyártással műanyagból készült olyan modelek, melyek a fenti hasonlósági kö- 15 vetelményeknék többe^t evésbe megfelelnek, így a fenti két közleményben található számításo­kon alapszanak. A bejelentés tárgyát képező atom-model készlet mind szöghűség, mind kötéstávolság, 20 mind konstrukciós megoldás tekintetében fe­lülmúlja az eddig ismert összes modelező kész­leteket. A legkorszerűbb adatok alapján, nagy tudományos körültekintéssel végzett számítások eredményéként a találmány szerinti atom-mo- 25 del minden szempontból tudományos és mű­szaki előrehaladást jelent. A .model minden mérete a valóságnak ará­nyosan hű képe; mivel az atomok méreteinek angströmben i(Á) mért és tudományosan meg- 30 állapított hosszméretei a modelen százmillió­szoros nagyításban jelentkeznek. A léptékszorzó tehát 108, azaz a model centiméterben mért méretei az atom valóságos, Á-ben kifejezett méreteit adjak. 35 Ha a modelezés követelményeinek megfele­lőien az atomsugarakat és a kötéstávolságokat arányosan i(a léptékszorzó szerint nagyobbítjuk, akkor egymástól eltérő sugarú — egymással kapcsolódó — atom-modelek metszősíkjai sok- 40 szór nagymértékben eltérnek egymástól (lásd 1. ábra szaggatott vonal). Az így létrejövő „lépcsős" csatlakozás a valóságnak nem hű ké­pét adja, hiszen mikor a valóságban két atom között kötés létesül, akkor az egyes atomok 45 elektronfelhői valami módon kontinuus átme­netet adnak: a két kapcsolódó atom elektron­felhője között nem lépcsőszerű az átmenet. Régi törekvés, hogy a model és a valóság között fennálló ellentmondást a kivitelezésnél 50 valami módon áthidalják. Azért, hogy a mo­delen ezek a kötéssíkok. — egymással kapcso­lódó atomok esetén — megegyezzenek, isme­retes, mind olyan eljárás, mely egyszerűen a gömíbkötéssík átmenetének lekerekítésével oldja 55 meg a kérdést, mind. olyan eljárás, mely az ún. „centrumáthelyezéssel" az eredeti mérettől alig eltérő méretű gömbiormát készít i(l. ábra kiihúzott vonal, ill. 1. eredeti, 2. áthelyezett centrum). 60 A fenti konvencióval, — mind az atomcent­rum áthelyezéssel, mind az. élek lekerekítésé­vel — történő torzítása a valódi atom átmé­rőknek a minimálisra szorítkozik és így az eddigieknél hűebben adja vissza a valódi mo­lekulán belüli viszonyokat. A találmány tárgyát képező atom-model az ún. „centrumáthelyezés" módszerét alkalmazz^, az érintkező síkok kiegyenlítésére, de azzal az újdonságot jelentő megszorító feltétellel, hogy a klasszikus vegyértékelmélet szerinti „egyes-", „kettes-", ill. „hármas-kötések" érintkező kör­metszetei egyes kötéstípusokon belül megegye­zők, de kötéstípusonként egymástól különbözők legyenek és megfeleljenek a szénatom kötés­távolságától számított, a szénatom adataiból kiszámítható körmetszettel. 2. ábra: „egyes" kötés 3. kör átmérő = 2,095 cm, 3. ábra: „kettes" kötés 4. kör átmérő = 2,234 cm, 4. ábra: „hármas" kötés 6. kör átmérő =: 2,302 cm, 5. ábra: „parciális" kötés 8. kör átmérő =: 2,197 cm. A valósághű ábrázolást szolgálja az is, hogy a hidrogén atom-model (6: ábra) körmetszeteit (9) viszont szintén a fentiekben lerögzített kör­metszet átmérőkhöz igazítottuk az eddigi meg­oldásoktói eltérő módon pozitív irányú korrek­cióval '(10), azaz „sisak formájú" model kép­zésével. Az eddig használatban levő atom-kalott mo­delek régi hiányossága, hogy a kötőelemek szempontjából vagy nem tesz különbséget a klasszikus „egyes-", „kettes-", ill. „hármas vegyérték kötések" között (nem beszélve pl. a benzolgyűrű „parciális" vegyértékeiről) vagy másrészt a klasszikus vegyérték elmélethez való ragaszkodással lehetetlenné tesz egyes ve­gyületek kirakását. Az eddigi modeleknek ez a definiálatlansága a kötésfajták különbözőségében lehetővé teszi —- főleg elméletileg járatlanabb — kutatók számára azt, hogy sem elméletileg sem gya­korlatilag nem létező vegyületeket is összerak­hatónak véljenek, a rendelkezésre álló mode­lek mechanikus összerakása alapján. A modern kötés elméletnek és a klasszikus vegyérték el­méletnek megfelelő összeegyeztetése, a kötések egymástól való távolsága, illetve az atom-mo­deleken való jelölés biztosítja, hogy csak a valóságnak megfelelő — a valóságban tényleg létező — atomkapcsolatok ábrázolása váljék csupán lehetővé, de ezek mindegyike. 3. ábra: „kettős" kötés centrum távolság (5) 0,9 cm, 4. ábra: „hármas" kötés centrum távolság (7) 1,04 om. A modelen létesített kötéssíkon tehát az ösz­szekapesolásíhoz szükséges lukak száma a klasz­szikus vegyértékelmélet teljes vegyértékeinek felel meg, a kör jelzés pedig az; ún. parciális kötést jelképezi, mégpedig 1 luk esetén fél vegyérték hozzáadását, 2 és 3 luk esetén fel vegyérték levonást jelent. Egyszeres kötésnek a modelen 1 lyuk; kettős kötésnek a modelen 2 lyuk; hármas kötésnek a modelen 3 lyuk; parciális kettős kötésnek a 10 I 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom