151610. lajstromszámú szabadalom • Nagypontosságú nyomásszabályozó berendezés

1516 8 centiméterben kifejezett együttes áramlási ellenállásával egyenlő, vagy nagyobb. A nyomásszabályozó 'hidrosztatikai rendszer valamennyi vízoszlopa a szabályozandó hidrosztatikai rendszer megfelelő vízoszlopához alul 5 közlekedő csővel csatlakozik, tehát az egyes nyomásszabályozó vízoszlopok a szabályozandó hidrosztatikai rendszer megfelelő nyomásfokozatú vízoszlopaival közlekedő edényeiket alkotnak. 10 A találmány egy további kiviteli alakjánál a nyomásszabályozó hidrosztatikai rendszer valamennyi vízoszlopa a szabályozandó hidrosztatikai rendszer megfelelő vízoszlopaihoz alul és. felül közlekedő csővel csatlakozik, és a felső 15 közlekedő cső csatlakozási pontja a szabályozandó hidrosztatikai rendszer megfelelő vízoszlopának felső víztükrének közelében ván. A .találmány egy másik kiviteli alakjánál a nyomásszabályzó hidrosztatikai rendszer a sza- 20 bályozandó hidrosztatikai rendszerrel közös térben helyezkedik el, és így az egyes víz és levegőterek közösek. A találmány szerinti nyomásszabályozó berendezés egyaránt alkalmas egy, vagy több 25 hidrosztatikai oszlopból kialakított ((tehát egy, vagy több nyomásterű) hidrosztatikai rendszerek nyomásszabályozására, tekintet nélkül arra, hogy a legnagyobb nyomású térhez, egy vagy több hidrosztatikai rendszer csatlakozik. Több 30 azonos nyomásterekkel rendelkező hidrosztatikai rendszer esetén valamennyi azonos nyomásfokozat szabályozására egy nyomásszabályozó berendezés elegendő. Az 1. ábra egy hidrosztatikai rendszerhez 35 csatlakozó nyomásszabályzó berendezés példaképpeni kiviteli alakját ábrázolja vázlatos hossz, metszetben. Az ábra szerinti nyomásszabályzó hidrosztatikai rendszer minden vízoszlopa a szabályo- 40 zandó 'hidrosztatikai rendszer megfelelő nyomású vízoszlopával alul a —28— közlekedő csővel, felül pedig a —29— közlekedő csővel van összekötve. A szabályozandó hidrosztatikai rendszer valamennyi alsó víztükrénél —30— rés ^ van elhelyezve, melyhez: a —31— alsó csővezeték csatlakozik. A —31— alsó csővezetéknek a —32—• nyomásszabályozó hidrosztatikai vízoszlopba bevezetett perforált vége a —30— réshez képest magasabban helyezkedik el. A —32— 50 nyomásszabályzó hidrosztatikai vízoszlop felső végét a szabályozandó hidrosztatikai rendszer egy fokozattal kisebb nyomásterével —33— felső csővezeték köti össze. A kompresszorból érkező táplevegő a —2.6— 55 csövön keresztül a szabályozandó hidrosztatikai rendszer legnagyobb nyomású terébe áramlik és az alsó víztükröt lenyomni igyekszik. Mihelyt a víznivó a —30— rést elérte a továbbiakban érkező levegőfelesleg a —30— résen és a 60 •—31— alsó csővezetéken keresztül a —32— nyomásszabályzó hidrosztatikai vízoszlopba áramlik, mivel a —31— alsó csővezeték két vége között a magasságkülönbségnek megfelelő nyomáskülönbség uralkodik. Az átáramlott Te- 65 0 4 vegő —32— nyomásszabályozó hidrosztatikai vízoszlopban expandálva felbuborékol és a vízoszlop felső tükrén kilépve a —33— felső csővezetéken a szabályozandó hidrosztatikai rendszer következő kisebb nyomású terébe áramlik. A beáramlott levegő e nyomási okozatban az előbb leírt folyamatot megismétli, majd .újabb expanzió után a következő kisebb nyomású térbe kerül. A nyomásszabályozó hidrosztatikai rendszer atmoszférikus nyomású végén a levegő a szabadba távozik. Mielőbb a fenti szabályozási folyamat megindul, a nyomásszabályozó és a szabályozandó hidrosztatikai rendszer felső víztükrei azonos szinten állnak, mivel a —38— alsó közlekedő cső és a —29— felső közlekedő cső réven kialakult közlekedő edényekben a folyadékok fajsúlya azonos. A levegő feJbuborékolása esetén azonban a —32—• nyomásszabályozó vízoszlop fajsúlya lecsökken, és így az előállott faj súlykülönbségnek megfelelően a —32— nyomásszabályzó vízoszlop felső víznivója megemelkedik, de a szabályozandó hidrosztatikai rendszer megfelelő vízoszlopának felső víztükre változatlanul azonos magasságban marad, a nagyobb nyomású terekből érkező állandó víztúlfolyás a felső víztükörnél zavartalanul megtörténhet, tehát a szabályozandó hidrosztatikai rendszer egyes vízoszlopainak vízmennyisége nem változik. Ebben az egyensúlyi állapotban a —29— felső közlekedő cső két vége között hidrosztatikus nyomáskülönbség áll elő, melynek hatására a —32— nyomásszabályozó hidrosztatikai vízoszlopból a szabáiyoza<ndó rendszer vízoszlopába vízáramlás indul el. Az így kialakult nyomáskülönbségek hatására a -^28— alsó közlekedő csőben az előbbivel ellentétes áramlás indul meg. A fenti áramlás állandósul, ezzel a vízmennyiség megváltoztatása nélkül biztosítja az egyes szabályozandó hidrosztatikai oszlopok állandó átkeverését és a megkívánt technológiai értékék pontos betartását. A találmány egy másik kiviteli alakjánál a —2.9— felső közlekedő cső elhagyható. Egy ilyen kivitel esetén a berendezés, a nyomásszabályzás, feladatát változatlanul elvégzi, anélkül, hogy >&' vízoszlop keveredése megtörténne. Szabadalmi igénypontok: 1. A 149.964 lajstromszámú szabadalom igénypontjaiban meghatározott hidrosztatikai rendszer egyes tereiben uralkodó nyomás nagypontosságú szabályozására szolgáló nyomásszabályozó berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szabályozandó hidrosztatikai rendszer két-két különböző nyomású tere közé egy nyomásszabályzó hidrosztatikai vízoszlop van kapcsolva, melynek víztere a szabályozandó hidrosztatikai rendszer megfelelő vízoszlopával közlekedő és melynek alsó részéhez a nagyobb, felső részéhez a kisebb nyomású tér csatlakozik. 2. Az 1. igénypontban meghatározott hidro-