151604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus szálasanyag alapú textilgumi-rendszerek előállításánál a szálasanyag tapadóképességének fokozására

151604 A hidroxidcsoportokat tartalmazó poliészter előállítására háromértékű alkoholt, pl. glicerint, és egy kétértékű alkoholt, pl. glikolt, reagáltatunk egy dikarbonsavval. Az így kapott poliésztert és izocianátot tartalmazó kaucsukoldattal itatjuk át a szintetikus textilanyagot. Az oldószer lehet benzol vagy annak homológjai, metilénklorid, diklóretilén és egyéb klórozott szénhidrogének, rnetiletilketon stb. Az így itatott textilanyagot utóbb, adott esetben akár napok múlva, a szokásos módon, pl. kalandérezessel, kaucsukkeverékkel fedjük be, majd a rendes gumiipari műveletekkel több-betétes hevedert, hajtószíjat, gumiabroncsot stb. készítünk belőle. A tartós és egyenletes tapadás létrehozásában az itatóoldat minden alkotórésze résztvesz. A poliészter- és poliamidszálak poláris molekulákból állnak, a természetes kaucsuk és az SER-kaucsuk ezzel szemben apolárisak, ennélfogva a szálasanyagok és a kaucsuk rosszul kötnek egymáshoz. Jobb kötés elérésére tehát olyan közbülső rétegre van szükség, amely mind poláris, mind apoláris molekulákat tartalmaz, és emellett homogén elegy. A találmány szerinti eljárásban a poláris alkotórészek a két- és háromértékű alkoholokból és egy dikarbonsavból kondenzált poliésztergyanta, valamint a poli-2-klórbutadién. A poliésztergyantába azért építünk be háromértékű alkoholt is, hogy a láncban levő hidroxidgyökök fokozzák a vegyület poláris jellegét. Ez a két alkotórész, a poliésztergyanta és a poli-2-klórbutadién, erősen tapadnak a textilanyagokhoz. Az impregnálószer apoláris összetevője a természetes kaucsuk, ennek viszont a textilanyaggal összekötendő 10 15 20 25 30 35 természetes vagy SBR-kaucsukhoz jó a tapadása. A vulkanizálás közben bekövetkező térhálósodást a textilanyag és a poliésztergyanta hidroxid-, karfooxil- és/vagy amingyökeinek reakcióképes hidrogénjeivel és a kaucsukok kettőskötésein az izocianát végzi el. Ha a közbülső réteg alapkeverékébe ként és gyorsítót is keverünk, akkor a térhálósodás során kénhidak is képződnek. A találmány szerinti eljárásnak lényeges előnye, hogy egyrészt a poliésztergyantát részben háromértékű alkoholból készítve fokoztuk a polaritását, és lágyítóként fölös kétértékű alkoholt használtunk, másrészt a lassabban reagáló izocianát alkalmazásával elértük, hogy a vulkanizálás magasabb hőmérsékletén váljék csak teljessé a térhálósodás. Megvizsgáltunk egy több szövetbetétből öszszeállított vulkanizált mintadarabot, amelynek polietiléntereftalát szövetét kétkádas módszerrel, vinilpiridin-butadién-sztirol kevert polimer latex és rezorcin-formaldehid-gyanta oldatának elegyével, majd izocianát oldattal itattuk. A rétegek közötti tapadószilárdság 8 próbatesten Rejtő—Gillamot-gépen mérve 0,5 és 20 kg/cm között ingadozott. Ugyanezzel az eljárással itatott polietiléntereftalát-szövetből készült hárombetétes szállítóheveder rétegei között a tapadószilárdság 2 és 13 kg/cm között változott. A találmány szerinti eljárással polietiléntereftalát-szövetből három (I, II, III) szállítóhevedert készítettünk, és mindegyikükből hat próbatesten végeztünk tapadási vizsgálatot. A mért tapadószilárdságok kg/cm-ben a következők voltak: a fedőréteg és az 1. betét között I 4,2—5,3 II 4,0—5,6 III 4,7—5,6 az 1. és a 2. betét között 6,8—7,6 5,8—7,0 5,6—7,3 a 2. és a 3. betét között 5,2—6,8 6,4—8,6 5,6—6,8 a 3. betét és a fedőréteg között 4,2—4,8 4,2—4,8 4,6—5,1 45 A feltüntetett adatok a tapadásvizsgálati módszer szórásán belül vannak, és jóval meghaladják a hazai és külföldi szabványokban előírt tapadószilárdságokat. A sztatikus tapadószilárdságon kívül a dinamikus szilárdságot is vizsgáltuk. Hajtogatógépen sok százezertől millióig terjedő hajtogatásnak vetettük alá a találmány szerinti eljárással készült hevedereket anélkül, hogy a betétek szétváltak volna. Pamutból és természetes kaucsukból készült hevederek azonos vizsgálati körülmények között 25 0O0—30 000 hajtogatás után, viszkózszálból és természetes és szintetikus kaucsuk keverékéből készítettek 200 000^-300 '000 hajtogatás után a réteg szétválasztása miatt tönkrementek. Technológiai szempontból előnyös, hogy az eljárásban könnyen illó oldószer használható, és így a poliészter- vagy poliamidszál alkat szá-50 55 60 65 rítás közben nem kell olyan magas hőmérsékletnek kitenni, amely a dinamikus igénybevétellel szemben tanúsított ellenállásukat kedvezőtlenül befolyásolná. A találmány szerinti eljárással itatott textil -anyagok rájuk kalanderezett fedőréteg nélkül több napig tárolhatók anélkül, hogy a késztermék tapadószilárdsága csökkenne, ellentétben az eddig leírt eljárásokkal itatott textilanyagokkal, amelyeket haladéktalanul fel kell használni, nehogy a levegő nedvességtartalma az izocianátot elbontsa. A találmány szerinti eljárás szemléltetésére a következő példákat közöljük. 1. példa: Gumiipari keverőgépen elkészítettük a következő összetételű alapkeveréket: 2