151592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénmentes mélydermedéspontú olajtermékek előállítására - kőolajoknak, kátrányolajoknak, palaolajoknak és hasonló nyersanyagoknak hidrokrakkolása révén

151592 5 6 sara a maaradékfcrmékből ismét kiűzünk. Ezeknek a nehéz olaj molekuláknak a tartózkodási idejét az: isimertetett módon a reaktornak éppen abban a szakaszában hosszabbíthatjuk meg, amelyben a tulajdonképpeni hidrogénező reakciók mennek végbe, ill. játszódnak le. A reaktornak ebben az abszorberhez hasonlóan kiképzett szakaszában a fázisok közötti állandó és tökéletes kicserélődése révén maximális hidrogén abszorpció és ezzel optimális hidrogénezési effektus érhető el, ami éppen a nehéz szénhidrogénmolekulák hidrokrakkolódását segíti elő, ami'koris ezek részben könnyebb termékékké válnak, és a fej termekkel távoznak, részben pedig kondenzációs és polimerizációs reakciók révén nehezebb termékekké válva a fenéktermékkel távoznak a reaktorból. A nyersanyagból származó vagy a hidrokrakk reakciók révén keletkezett könnyű és középolaj termékek, valamint részben az 500'— 500 C°-ig forró párlatok mint fejtermék együtt távoznak a reaktorból. Ezek a forróolaj-leváiasztó edénybe jutnák, ahol a 400, ill. 450'—550 C° között forró részeket, mint fenékterméket leválasztjuk, melyeiket azután magasabb hőmérsékleten termikusan tovább krakkóivá a reaktorba visszavezetjük, vagy külön készülékben katalizátor alkalmazásával krakkóijuk tovább. Megvan a lehetőség6 annak is, hogy ezeket az olajrészeket mint közepes fűtőolajat, vagy minit kenőolajkoimponenst vezessük el a rendszerből. A gázokat, valamint a 400, ill. 450 C°-ig forró részeket a forróolaj-leválasztóból gőzállapotban az utána ikaipcsolt raffináló reaktorba vezetjük, ahol újabb hidrogén hozzáadása nélkül fix katalizátoron a iheterovegyületeket, elsősorban a kénvegyületeket teljesen eltávolítjuk. A reakcióterméfceket az ezt követő nyomásmenitesítés és lehűtés után a desztilláló kolonnába vezetjük, ahol azt könnyű és nehézbenzinre, lökhajtásos- és dieselmotor-hajtóanyagra, valamint szintén jól raff inalt könnyű maradékfütőolajra választjuk szét. A találmányt a mellékelt 3 ábra alapján •—• részletesebben a következő példákban fejtjük ki: 1. példa: Az 1. sz. ábra szerint az 1 csővezetéken keresztül a nyersanyagot a 36 csőkernencében a krakkolási 'hőmérsékletre (440'—480 C°) hevítjük és a 30 hidiroflash-krakkoló reaktor felső részébe vezetjük. A nyersanyag könnyebb részei a 31 elpároló szakaszban elpárolognak, míg a nehezebb frakciók a 32 hidrogénező-krakkoló szakaszban lefelé haladva találkoznak a 2 csővezetéken ellenáramban vezetett hidrogéntartalmú gázzal, melyet a 37 hőcserélőben előmelegítünk és utána a reaktor 34 hőcserélő szakaszában a forró maradékterméjkkel közvetlen módon a reakció hőmérsékletre hevítünk. A 38 kemence segítségével további tetszőleges mennyiségű és hőmérsékletű hidrogén 3 csővezetéken keresztül adagolható be a reaktor 33 szakaszába. A reaktor 32 reakció szakasza úgy van kiképezve, hogy szita- és terelőlemezek beépítése révén optimális abszorpciós, ill. hidrogénező feltételek biztosíthatók. A nehezebb olajrészek, melyek a maradéktermékkel az alsó 34 reaktorszakaszba jutnak, amelyek azonban a hidrogén segítségével abból kistrippelhetők, a hidrogénárammial visszajutnak a 32 krakkóló hidrogénező szakaszba, aholis ezek a hidrogénező körülmények mellett tovább krakkolódnak addig amíg a könynyű krakkóit részek a 31 elpároló szakaszt elérik, — ahonnan a nyersanyag könnyű termékeivel, valamint a gázokkal együtt a 7 vezetéken keresztül távoznak a reaktorból. •A maradéktermék, amely a 34 szakaszban gyűlt össze és amely melegének egy részét az ide bevezetett hidrogénnek adja át, — a 6 vezetéken távozik el a reaktorból. Ez egy kész fütőolajteirmék, melynek kisebb a kéntartalma és a viszkozitása, továbbá alacsonyabb a dermedéspontja, — pariafinos nyersanyag esetiében — kb. 20—30 C°-al mint a nyersanyag megfelelő frakciójáé. Ebből a maradéktermékből — a kisebb parafintartalma miatt — igen jó minőségű bitument lehet előállítani. A könnyű termékeket i(fejtermék), melyek nehezebb, 500—550 C°-ig forró frakciókat is tartalmaznak, valamint a gázokat a 7, ül. 45 vezeték segítségével a 40 forróolajleválasztó oszlop 43 szakaszába vezetjük be. Az oszlop 41 szakasza buboréksiapkás tányérokkal vagy Riaschig gyűrűvel van ellátva a termékek szétválasztása céljából. A 40 forróolaj-leváliasztó oszlopban 400, ill. 450 C° felett forró részeket, mint fenéktermőket leválaszthatjuk és egy másik csőkemencében 46 magasabb hőmérsékletre (480'— 520 C°) történő felhevítés, ill. krakkolás után — a 9 vezetéken keresztül — a 30 reaktor 33 szakaszába vezetjük vissza. A 44 forróolaj-le. választó szakaszban nem kívánatos fcönnyűtermélk kondenzációt a 4 vezetéken vezetett forró hidrogén beadagolásával akadályozzuk meg. A forróolaj-leváliasztó oszlopban nem kondenzálódott gőzállapotú termékek a gázokkal együtt a. 42 szakaszon távoznak 8 vezetéken keresztül és az 50 raffináló reaktorba jutnak, ahol a kén és egyéb nem kívánatos alkatrészeket, valamint az olefineiket eltávolítjuk, ill. eltüntetjük. A raffinált termék 14 csővezetéken 53 hőcserélőn keresztül az 54 forróolaj-leválasztó tartályba jut. Ebben a nehézolajpárlatók kondenzálódnak és a 18 vezetéken, valamint az 59 hevítő csőkemencén keresztül a 60 desztillálótoronyba távoznak. A gázok és nem kondenzálódott gőzállapotú termékek pedig 15 vezetéken az 55 hőcserélőn, 56 hűtőn és 16 csővezetéken keresztül az 57 olajleválasztó tartályba kerülnek. Itt a gázok felszabadulnak és a 17 csővezetéken keresztül visszakerülnek a körfolyamatba. Az 57 olajleválasztó tartályban kondenzálódott olajrésziek pedig alul a 18 vezetéken távoznak az 58 hőcserélőbe, ahonnan 19 vezetéken keresztül a 60 desztillálótoronyba 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3