151570. lajstromszámú szabadalom • Többféle alakra szabályosan darabolható építőtest

151570 tásra alkalmas, darabolható, üreges építőtestek is '(pl. a 804712. lajstromszámú német szabadalom). Ezek az elemek azonban egymással nem kapcsolhatók, önmagukban egyetlen épületszerkezet kialakítására sem alkalmasak, csak 5 más idomokkal kombinálva: az üreges, szalagfal létesítéséhez, négy különböző idom szükséges, de falsarok kialakítására egyáltalán nem alkalmasak. Ezek az elemek kizárólag olyan üreges szalagfal létesítésére szolgálnak, amely- 10 nek vastagsága az építőelem egyféle hosszával megegyezik. Az elem kétirányú ismétlődésére, továbbdarabolására és különböző célú felhasználására lehetőség nincs. A belőle kialakított üreges falszerkezet legfeljebb betonból készülő 15 pillérmegerősítés befogadására alkalmas, de semmi esetre sem alkalmas helyi anyagok felhasználására. Ez ideig tehát sem a gyakorlatban, sem az irodalomban nem ismeretes olyan tömeggyár- 20 tási úton előállított egyetlen fajta építőtest, amely szabályosan és gyakorlatilag tetszés szerinti méretre lenne darabolható és alkalmas lenne arra, hogy valamennyi általánosan előforduló függőleges és vízszintes épületszerkezet 25 kialakítására szolgáljon. Találmányunk célja ilyen építőtest kidolgozása. Találmányunk tárgya többféle alakra szabályosan darabolható üreges építőtest és alkalmazása épületszerkezetek készítésére. A talál- 30 mány azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött cél olyan építőtest kialakításával érhető el, amely tömeggyártási •—• célszerűen téglaipari — technológiával gyártható, egy elemi idom kétirányú ismétlődéséből áll s ily módon 35 tetszés szerinti alakra és .méretre darabolható, miáltal akár zsaluzólap, akár más építőtest állítható darabolással elő s végül a keletkezett részek mindegyike hosszirányú és derékszögű kapcsolódásra egyaránt alkalmas. 40 A találmány lényege olyan elemi idom, amelynek egy- vagy kétirányú ismétlődése előre meghatározza a belőle alakított építőtest darabolási helyeit és a darabolással nyert részek derékszögű és hosszirányú kapcsolódását 45 lehetővé teszi. Az ismétlődő elemi idom úgy van megszerkesztve, hogy érintkezési helyei az építőtest keresztmetszetének leggyengébb helyeit képezik. A találmány tárgyát képező építőtest ke- 5ü resztmetszetét e szerint egy elemi síkidom egyvagy kétirányú ismétlődése alkotja. Ez az elemi idom derékszögű négyszögből azáltal származik, hogy a négyszög két párhuzamos oldalán 'egy-egy horony, a másik két oldalán 55 egy-egy vagy két-két félhorony van. Az elemi idom hornyai és félhornyai a síkidom szélei felé táguló trapéz-keresztmetszetűek. Ily módon az építőtest előre meghatározott párhuzamos síkrendszer, vagy két ilyen, egy- 60 másra merőleges síkrendszer mentén repesztessél könnyen darabolható az elemi idom szélességének és hosszúságának egészszámú többszörösét kitevő méretű zsaluzó lapokká és más építőtestekké. Ezáltal az építőtest és részei kü- 65 lönféle kötetlen méretű épületszerkezet kialakítására használhatók fel. A különböző épületszerkezeteket úgy képezzük, hogy az építőtestből szükség szerinti méretű darabokat repesztünk és ezeket azonos végződésük tagozottságánák derékszögű és hosszirányú kapcsolási lehetősége révén az előállítandó épületszerkezetek alakjának megfelelően egymáshoz illesztjük habarccsal kötve, vagy anélkül. Az összeillesztés szükség szerint derékszögű is és egyirányú is lehet. A keletkező függőleges cellákat vagy vízszintes vályúkat szükség szerint kötőanyaggal kevert helyi anyaggal és/vagy más adalékanyaggal kitöltjük. A találmány tárgyát képező építőtest, valamint az ebből hasítható zsaluzólapok és építőtömbök néhány példáképeni kiviteli alakját, valamint az ezek felhasználásával előállított néhány épületszerkezetet a mellékelt ábrák kapcsán ismertetjük: az 1. ábra az építőtest keresztmetszetét alkotó egyik fajta elemi síkidomot és az idomok derékszögű kapcsolódását, a 2. ábra az elemi síkidom kétirányú ismétlődéséből keletkező építőtest keresztmetszetét, a 3. és a 4. ábra az építőtest nagyszámú darabolási lehetőségei közül néhányat, az 5. ábra falszerkezetek lehetséges megoldásai közül néhány alaprajzi példát, a 6. ábra az építőtest hosszirányú kapcsolódását pl. válaszfal kialakítása esetén, a 7. ábra az áthidaló gerenda, illetve födémtartó egyik lehetséges keresztmetszetét és végül a 8. ábra az építőtest keresztmetszetét alkotó másikfajta elemi síkidomot, valamint ennek derékszögű és egyirányú kapcsolódását mutatja. Az 1 elemi síkidom a példáképpeni 6 cm hosszú és 3 cm széles derékszögű négyszögből oly módon származik, hogy a hosszoldalon egy-egy kifelé táguló, trapéz alakú 2 horony, rövid oldalain hasonló körvonalú egy-egy 3 félhorony van. Az ilyen elemi idom mindkét végén kétágú végződéssel bír. A kétágú végződésnek az az előnye, hogy csekély szélességi méret mellett viszonylag nagy, tehát biztonságos kapcsolódású felfekvést eredményez és ezenkívül nemcsak derékszögű, hanem egyirányú kapcsolódást is lehetővé tesz; erre bizonyos épületszerkezeteknél, pl. válaszfalnál van szükség. Az 1 elemi síkidom egyirányú ismétlődéséből a 8 zsaluzólap, kétirányú ismétlődéséből a 2. ábra szerinti 4 építőtest keletkezik. Az 1 elemi síkidom egy-, illetve kétirányú ismétlődéséből kialakított testeik — amint ez az ábrákból kitűnik — olyan 2, 7 váj ólatokat és 5, 6 üregeket tartalmaznak, amelyek oldalai éles összemetsződéseket .alkotnak és ezeken a helyeken az anyagvastagság a legkisebb. Ezek a helyek az A—A, illetve a B—B párhuzamos és egymásra merőleges síkrendszerek mentén helyezkednek el és az építőtestet e síkrendszerek mentén szabványosan darabolhatóvá teszik, amire példák a 3. és a 4. ábrán 2