151561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervez bázisok, különösen bipiridil előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. V. 18. (CE—403) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1961. V. 18. Közzététel napja: 1964. IV. 25. Megjelent: 1965. VIII. 01. 151561 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d2 Decimal osztályozás: Feltalálók: Bradbury Frank Raymond és Campbell Alastair Widnes, Lancashire, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Chemical Industries Limited cég, London, Nagy-Britannia Eljárás szerves bázisok, különösen bipiridil előállítására A találmány eljárás szerves bázisok, különösen bipiridilek előállítására. Azt találtuk, hogy bipiridileket jó termeléssel úgy állíthatunk elő, ha a Rí képletű piridinbázist, ahol Rí és R egymástól függetlenül hidrogén és alkil-csoport lehet, magnéziummal hozzuk reakcióba és a keletkező terméket oxidáljuk. A piridin megjelölés az alábbiakban oly vegyületre vonatkozik, melyben Rf és R hidrogént jelent. Azt találtuk továbbá, hogy az így keletkező bipiridil elegy legalább 90% 4,4'~izomért tartalmaz i(azaz nagyobb arányú mennyiséget, mint amely a nátrium-piridin reakció során keletkező elegyekben előfordul) és hogy bipiridilek e magasabb kitermelését, amely a magnézium használatán alapul, számos esetben elérhetjük. A találmány ennélfogva eljárás bipiridilek előállítására, amelyet az jellemez, hogy valamely piridint magnéziummal hozunk reakcióba és a keletkezett közti terméket oxidáljuk. A felhasznált magnézium bármily alakú le-10 15 20 25 30 het, de előnyös, ha nagyfelületű, pl. forgács, vagy por. Tiszta magnéziumot, vagy oly magnéziumötvözetet használhatunk, amely kis mennyiségben más fémeket is tartalmaz. A fém felületének a lehető legtisztábbnak kell lennie, ami a reakciót könnyebbé teszi. A magnézium és piridin reakciója; rendszerint igen lassan indul meg, ezért az induláshoz előnyösen kis mennyiségű iniciátart használunk a piridin-magnézium keverékben. Alkalmas iniciátoro'knak bizonyultak az olyan anyagok, amelyek indukálhatják a szabadgyökök keletkezését a magnézium és piridinek keverékében, ilyenek különösen az alkálifémek (pl. litium, nátrium és kálium), a még aktívabb alkaliföldfémek {kalcium, stroncium, és bárium), továbbá a halogének {különösen a bróm és a jód). Ha iniciátorként fémet használunk, ennek finoman őrölt vagy diszpergált alakban kell jelen lennie, előnyösen oly közömbös hígítószer jelenlétében, amely megakadályozza a fémfelület oxidálódását és azt aktív állapotban tartja. Ha az initiator halogén, ezt önmagában vagy oldat alakjában, pl. közömbös hígltószerben, vagy piridinben adjuk a rendszerhez. Előnyösnek mutatkozott, ha iniciátorként nátrium- vagy kálium diszperziót használunk, mivel ezek az anyagok elég hatásosaik és könynyen hozzáférhetők. Így diszperziót könnyen 151561