151549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló hőszigetelő anyagok előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. X. 08. (SA—1494) Közzététel napja: 1964. III. 23. Megjelent: 1965. VII. 01. Szántó Lajos osztályvezető, 45%, Budapest, Terényi Gyula kutatómérnök, 30%, Budapest, Féderer Adolf főelőadó, 25%, Budapest 151549 Szabadalmi r^ztály: 80 b 8 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: Eljárás tűzálló hőszigetelő anyagok előállítására 1 Közismert a hőszigetelő anyagok fontos szerepe az iparban. Az alkalmazott hőszigetelő anyag minősége kihatással van az energiafogyasztásra, az égetési időre, a berendezés kalorikus és összesített hatásfokára stb. Az ipar részéről igen nagy igény ellenére a tűzállóipar csak aránylag kis mennyiségben gyárt tűzálló hőszigetelő anyagokat, aminek oka a gyártás-, technológia nehézkessége, az alkalmazott berendezések drágasága, a magas gyártási selejt stb. A jó minőségű tűzálló hőszigetelő anyagok hiányában az ipar gyakran nem tűzálló hőszigetelő anyagokat alkalmaz külső szigetelésre. Ennek hátrányai azonban nyilvánvalóak: a hőveszteségek minden esetben nagyobbak, mint belső szigetelés esetén; szakaszos üzemű kemencéknél külső szigetelés alkalmazása esetenként megnöveli a hőveszteségeket a szigetelés nélküli kemencékhez képest; a belső szigeteléssel szemben nincs mód az égetési idő megrövidítésére; nagyobb falazatvastagságot kell alkalmazni, ami növeli a beépített anyagok súlyát, növeli a falazási költségeket stb. A tűzálló hőszigetelő anyagokat jelenleg három gyártási eljárás segítségével állítják elő: kiégő adalékok segítségével, habképző anyagok segítségével és gázképző anyagok segítségével. Mindhárom eljárás lényege közismert, ezért itt csak az általunk javasolt eljárástól eltérő jellemzőire mutatunk rá. A kiégő adalékok felhasználásával történő gyártás során korlátozott az elérhető legkisebb térfogatsúly és ami ezzel szorosan összefügg: a késztermék hőszigetelő képessége. Samott ese-5 tén az elérhető térfogatsúly 1,0—í,l g/cm3 , szilika esetén 1,1—1,2 g/cm3 , timfölddús termékek esetén 1,2—1,3 g/cm3 . Ezzel szemben az általunk javasolt eljárás segítségével a térfogatsúly egészen 0,45—0,50 g/cm3 értékig csökkenthető. 10 15 20 25 30 Habképző anyagok alkalmazásán alapuló technológia segítségével sikerül a térfogatsúlyt egészen 0,4 g/cm3 értékig csökkenteni, azonban az alkalmazott berendezés rendkívül bonyolult és alacsony termelékenységű, a félkésztermék pedig rendkívül érzékeny a szárításra (pl. szovjet előírások szerint a nyers téglákat 60—65 C° hőmérséklethatárok között, a levegő 60—72% relatív nedvességtartalma mellett szabad szárítani 63 órán át). A technológiának ez a nehézkessége akadályozza annak széleskörű elterjedését. Az általunk javasolt eljárás kivitelezéséhez csupán egyszerű keverőre, pl. betonkeverőre van szükség, — csupán nagyvolumenű gyártás esetén, a szárítási terület csökkentése érdekében van szükség aránylag egyszerű folyamatos szárítóra, melynek termelékenysége nagy; mivel a szárítási idő műszárító esetén csupán 60—80 perc. A szárítási hőmérséklettel szemben a termék érzéketlen, így a hőmérséklet variálható 151549
