151542. lajstromszámú szabadalom • Kombinált reakció és/vagy cselekvési-időmérő berendezés

151542 4 jellegű, de külső, tényleges mozgással nem járó élettani folyamatok, amelyek előkészítői az eredményes cselekvésnek. Ezen folyamatok egyik jellemzője a reakcióidő — a továbbiakban: Ri. 5 Minden céltudatos cselekvésnek eredete és irányítása a központi idegrendszerben és főképpen a nagy agykéregben keresendő. Az idegrendszer fáradásának, fáradékonysága teljesítőképességének (állóképességnek), illetőleg a tel- 10 jesítőképesség ingadozásainak folyamatos regisztrálása nagy jelentőségű, mert abból nemcsak a vizsgált személy teljesítőképességére, a teljesítőképesség pillanatnyi ingadozásaira, változékonyságára, vagy állandóságára lehet követ- 15 keztetni, hanem az egyes típusokra és az egyes munkák megfelelő beosztására is. (Lásd erről bővebben Csinády: Üj szempontok a Ri mérés stb. c. közleményt a Testneveléstudomány 1955. 3. sz. és Csinády—Horváth László Gábor: Reak- 20 cíóidő mérésen alapuló fárasztási kísérletek stb. Testneveléstudomány 1955. évi I. évf. 3. sz. különfüzetét.) A munka folyamatához tartozik, hogy azt bizonyos ellenállással szemben kell kifejteni. En- 25 nek következménye a fáradás. Fáradási idéz elő a legcsekélyebb fizikai ellenállást legyőző munka is, ha az gyors egymásutánban, pihenés nélkül ismétlődik, különösen hogyha annak elvégzésére a figyelmet maximálisan meg kell 30 feszíteni. Ha erre a maximális figyelem-koncentrációra több percen keresztül kényszerítjük az embert, figyelme és teljesítménye gyorsan lankadni fog. Ha az így előidézett fáradási jelenségeket regisztráljuk, előttünk áll az illető 35 egyén a felvétel egész idejére vonatkozó, pillanatosan váltakozó teljesítményeinek összefoglaló grafikonja, (például 30'-re vonatkozólag). Ennek a képesség-, alkalmasságvizsgálatokban, valamint a kondíció megállapításban van nagy 40 jelentősége. Az Ri és Csi méréseknél tartós figyelemkoncentrációra azzal tudjuk a vizsgált egyént kényszeríteni, hogy a cselekvésre indító jeleket, külső ingereket, fényt, hangot, vagy bármely 45 analizátorra ható ingert gyors egymásutánban, pl. körülbelül 700 millisecundumos (msec) minimális időközökben tökéletes aritmiával adagoljuk pl. több percen, vagy ha szükséges, akár órákon át. A jelekre a vizsgált egyén valamely 50 mozgással, például egy gomb lenyomásával reagál. Ilyen méréssorozatokat csak szapora és pontos gépi regisztrálással lehet eredményesen elvégezni, mert a központi idegrendszer különben 55 időközben kipiheni magát. Minden kézi adagolású jelzésből vagy az ún. aritmiás gépi adagolásból is bizonyos ritmus idővel kialakul, amelyet jó ritmusérzékű egyén hamarosan felismer, a válaszadást ennek ritmusában automatizálja 60 és ezáltal a mérést meghamisítja. Ezért a fárasztás csak speciális ingeradagolással lehetséges. Az élettani kísérletekben használt ismert időmérő berendezések közül a Hipp-féle kronosz- 65 kóp elektromágneses kapcsolású műszer és 0,001 sec pontossággal mér. Zárásra és szakításra egyaránt működik, de nagy hibája, hogy csak egyes mérések végzésére alkalmas és rendkívül zajos. Egyes különálló méréseket végző korszerű berendezés sok van, amelyekkel mérni jól lehet, de nem regisztrálnak, különösen nem szapora egymásutánban. Egy másik, már lényegesen korszerűbb berendezés a dr. Horváth László Gábor és társai által alkalmazott berendezés. Ezen berendezés méretei rendkívül nagyok, azonkívül folyamatos vizsgálatnál a vizsgálat-vezetőt a vizsgálat ugyanúgy kifárasztja, mint a vizsgált egyént és ezért a legnagyobb gyakorlatú vizsgálatvezető sem tudja a már előbb említett ritmikus ingeradagolást elkerülni. Márpedig csak az abszolút aritmiás és gyakran ismétlődő automatizált impulzus adagolással tudunk valakit feszült és tartós figyelemre kényszeríteni. A többi ismeretes, ilyen célra használt elektromos és elektronikus számlálóberendezés sem valósítja meg a pontos mérés mellett sem a teljes aritmiát, sem a korszerű, pontos regisztrálást. Fenti hátrányokat a találmány szerinti Ri és/ vagy Csi mérő- és regisztrálóberendezéssel kiküszöböljük. A találmány szerinti berendezéssel egyes vagy sorozat-időmérésekkel mindazon történések értékelhetők, amelyek biológiai, élettani, munkaélettani, üzemszervezési, üzemellenőrzési stb. vonalon felmerülhetnek. Egyes mozgások és azok részmozgásainak folyamatos kiértékelése a tudományos kutatás vagy üzemi termelékenység ellenőrzésére, jobb szervezésére egyaránt felhasználható. A találmány szerinti kombinált Ri és/vagy Csi mérőberendezésben időalapadóhoz külső vezérlésű indító és leállító szerv közbeiktatásával számláló csatlakozik, amely elé elektronkapcsoló közbeiktatásával indításvezérlő szervként aritmikus indítóimpulzusokat adó generátor van kapcsolva és a berendezést az jellemzi, hogy ezen aritmikus generátora Geiger—Müller (a továbbiakban GM-cső) csővel működik. A számláló indítása célszerűen emellett kézi kapcsolóval, például nyomógombbal, vagy egy rugó felszabadításával, például egy súly elmozdításával, felemelésével is történhet, de kiképezhető járulékosan fényelektromos indítás is például oly módon, hogy a vizsgált egyén egy mozdulatával egy fotocellára eső fénysugár útját szakítja meg és ez adja az indító impulzust. Folyamatos Ri vizsgálatoknál, különösen fárasztási vizsgálatoknál, amelyeknél fontos az aritmikus ingeradagolás, a találmány értelmében ezt oly módon biztosítjuk, hogy GM-csöves aritmiás generátornál az impulzusok keltésére a háttér zaját használjuk fel. Ilyen módon tökéletes aritmiát tudunk biztosítani. Hogy mindenkor az elvégzendő méréshez alkalmazzuk az impulzusok sűrűségét, az aritmiás generátor átlagos impulzusszámát szabályozni tudjuk. 2