151532. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás, kapcsolási elrendezés, valamint berendezés mechanikai elmozgás és mágnesfolyam ill. elektromos áram közti áttevésre

It 3 csúcserősségfázisát az ő egyes külön gerjesztő­áramaiknak befolyásolásával toljuk el egymás­hoz képest. Mindkét foganatosítási mód a képzelhető más megoldásokkal ellentétesen, legcélszerűbben és iegpontosaibban hangolja össze és biztosítja a kellő időrendi és beosztásrendi eltolódásokat, amellett az elektromágneses oldalon nem szo­rul tömegmozgatásra. Az elektromos és mág­neses jelenségek gyorsasága szélsőségesre fokoz­za fel az elérhető üzemi sebességeket. Ily mó­don és mert a rotor forgaitókarját itt tág hatá­rok között tetszőlegesre szabhatjuk, aránylag kis elektromágnesekkel is jelentős teljesítmé­nyeket érhetünk el. A találmány szerinti kapcsolás jellegzetes­sége, hogy az elektromágnesek saját külön gerjesztőáramkörei párhuzamosan — és előnyö­sen azonos gerjesztőártelemben — vannak kötve az impulzuskörhöz. így minden impulzus egy­szerre oszlik el az elektromágnesekre és ezek gerjesztőáramíköreit, tekintet, nélkül az áram­irányra, önállóan beszabályozhatjuk. A szóbanforgó üzemieljárás foganatosításához való és a találmány szerinti szerkezet jellemzői; mágnesérzékelő palástján ugyanilyen fogakkal egyenletesen tagolt rotor; továbbá az őt közre­fogó elektromágnesek, melyek pólusai eme fo­gakkal — célszerűen páros nyúlványok alakjá­ban —• szembeilleszkednak; valamint e fogak és pólusok oly száma és beosztása, hogy ger­jesztőfeszültségmentes alapállást tekintve, az egyik elektromágnes pólusai éppen szembeesnek rotorfogakkal, a többié azonban ugyanekkor a rotorfogakhoz képest — a választott forgás­irányban — az elsőül említettet követőtől kezd­ve sorjában egymásután és elektromágnesen­ként egyformán, lépésről lépésre egyenletesen fokozódó, pl. többszöröződő ívszögnyire el van­nak tolva, mígnem sorozatuk végsőjének elto­lódása egy rotorelfordulásegységnyinek, pl. egy roforfogosztásnyinak megfelelőre növekszik. Az ilyen szerkezet gyors járás mellett is zajtalan, belső energiafogyasztása, pl. súrlódása és ko­pása pedig elenyésző csekély. A találmány szerint szervesen közreható té­nyezőként ide tartozik és a műszer jelleget ön­álló gépivé is meghaladó rotoros szerkezet me­chanikai elmozgás, rendszerint forgás és elekt­romos áram vagy imágnesfolyam közti mágne­ses, indukciós, ill. szokásos áttevésre, melynek jellegzetessége, hogy a koaxiális és egymáshoz képest elforgó szerkezetfelek közös pólusövezet­ben egy vagy több pólusnyúlványkoszorúval egymásba kulcsolódnak úgy, hogy egyikük két­felől közrefogja a másikukat. Egymásba kulcso­lódó pólusnyúlvány-íkoszorúpár általiéban a vele közrefogott pólusnyúlvány-koszorúra, en­nek taraja felől ráborul. A többszörözött közrefogással a mágnesfolya­mot mind radiális, mind érintőleges értelemben az eddigihez képest fokozottan hasznosítjuk és azonos méretekkel felnövekedett teljesítményt, azonos teljesítményhez pedig hasonlíthatatlanul lecsökkent méreteket kapunk. 51532 4 A találmány — nagyjából véve — impulzu­sos vonatkozásában főként mágnesmotort, ill. elektromotort — egyéb vonatkozásában pedig — ezenfelül akár generátorként, akár motorként 5 üzemeltethető villamosgépet ad. A mágnes­motornál (elektromotornál) egyazon impulzus­egységgel, a rotor váltott helyein, váltott elekt­romágnesekkel, váltott lépésekben, váltott ro­torfogosztásrészletekben és mindevvel az elekt-10 romágneses csúcserősség fáziseltolódásaihoz iga­zodóan összesen egy-egy elfordulásegységnyi, pl. fogosztásnyi .mechanikai elmozgást teszünk meg, tisztán az impulzusokkal keltett elektro­mágneses vonzás révén. A leírt egybe kulcsoló-15 dás pedig ezenközben és önmagában is, lehető legrövidebb és gyakorlatilag jóformán szóródás­mentes radiális és érintőleges útszakaszt ad a mágnesfolyamok többszörös hasznosításához, A különböző léptékű rajzok a találmány ki-20 viteli példáit és sémáit vázolják. Az 1. ábra impulzusvevő készülék és kap­csolás sémája. A 2. ábra teljes készülék hosszmetszete. A. 3. ábra a készülék középrészének — 90°-25 kai elforgatott — nagyított és tört függélyes metszete. A 4. ábra számkorong hetytimaradó érint­kezőkoszorúj ának homloknézete. Az 5. ábra párhuzamosan, 30 a 6. ábra pedig sorosan .kapcsolt három-há­rom számlálókészüiék sémája. A 7. ábra a 2. ábrabeli készülék rétegezett pólusnyúlványainiak és mágnesérzékelő rotor­fogainak három — részben tört — elrendezési 35 sémája, felülnézetben. A 8. ábra ugyanezen és részben a 3. ábrában is feltüntetett készülék középső három részleté­nek széjjel húzott távlati képe. Az 1. ábra szerint az 1, 2 és 3 elektromágne-40 sek akár ívelt, akár más alakú vastestük hosz­szában koncentrikusan fogják közre a tízfogú 4 rotort és hat pólus-nyúlványban illeszkednek hozzá szembe. Az 1 elektromágnes vastestéhez centrálisán kötöttük az 5 permanens, mágnest - 45 úgy. hogy közös, pólusaik vannak. A megraj­zolt áramtalan, gerjesztőieszültség-mentes alap­állásban az 1 elektromágnes nyúlványai éppen szembeesnek két rotorfoggal, és a szerkezet menetkész. A 2 és 3 elektromágnesek, valamint 50 a velük nyílirányban legközelebb szembekerülő rotorfogak ugyanekkor egymáshoz képest ezen irányban 12°, ill. 24°-kal el vannak tolva. Az. 1, 2 és 3 elektromágnesek most hatástalanok, csupán az 5 permanens mágnes működik és 55 radiális mágnesíolyamával ebben az alapállás­ban tartóztatja a 4 rotort. Ha az alsó vezetékpáron át egyenáramú im­pulzus érkezik, akkor a következő történik: Az 1 elektromágnes gerjesztődik, közömbösíti 60 az 5 permanens mágnest és a 4 rotor felsza­badul. Ugyanekkor gerjesztődik a 2 és 3 elekt­romágnes is. A 2 elektromágnes a gerjesztő­áramkörében eléje sorba kötött kondenzátor miatt, csak az 1 elektramágnes és 5 permanens 65 mágnes imént jelzett működésének befejező-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom