151531. lajstromszámú szabadalom • Huzalfeszítő szerkezet huzaltekercsek gyártásához

3 tengelyt fékező erő széles tartományon belül történő beállíthatóságát, a 'huzalfeszítőerő tekercselés közbeni ingadozását kiegyenlítő rugalmas fékezést, továbbá a tekercselés leállásakor (vagy huzalszakadáskor) a csévetartó tengely intenzív fékezését. Az ismert típusú huzalfeszítő szerkezetek a huzalfeszítést részleges fékezéssel oldják meg oly módon, hogy a fékszerkezetet a huzalfeszltőkar úgy szabályozza, hogy annak csekély mértékű elmozdulásával a fékezést vagy teljesen megszünteti vagy maximális fékezést ad. Ennek következménye, hogy — tekercselésnél — ezen ihuzalfeszítő szerkezetek, a kívánt huzalfeszítő erőt nem tudják közel azonos értéken tartani, mivel a fékezőnyomaték is 0 és max. között hirtelen változik. Az ismert huzalfeszítő szerkezetek közös hibája, hogy az előzőekben tárgyalt követelményeket nem tudják kellő mértékben kielégíteni. Részben a beállítható feszítőerő tartomány a korszerű tekercselőgépek által támasztott követelményékhez viszonyítva kicsi, részben a huzalfeszítőerő tekercselés közbeni ingadozását nem képesek kellő érzékenységgel kiegyenlíteni és ezáltal gyakran huzalszakadást okoznák. A fent ismertetett hátrányokat a találmány szerinti huzalfeszítő szerkezet oly módon küszöböli ki, hogy az egyes tekercselési munkák alatt a huzalban közéi azonos és állandó húzófeszültség keletkezzen. Ezért a huzalfeszítő szerkezet kinematikai felépítése olyan, hogy a huzalfeszítő kar által meghatározott húzófeszüitség és a csévetartó tengely fékezőnyomatéka tekercselés közben szoros összhangban van. A fentieken kívül a tárgyi szerkezet biztosítja a tekercselési munka megindításánál szükséges teljes fék fellazítást, valamint a tekercselési munka befejezésekor a cséve hirtelen lefékezését is. A találmány lényege az, hogy a huzalfeszítő szerkezet csévetartó tengelye egy olyan szalagfékrendszerrel van fékezve, melynél a fékszalag mindkét vége egy-egy rugósan feszített emeltyűhöz kapcsolódik. Ezen emeltyűk közül a huzalfeszítő oldalon levőt a huzalfeszítőkar excentertáresája vezérli, éspedig oly módon, hogy ezen emeltyűt feszítőrugó — a huzalfeszítőerőn kívül — a tekercselési munka megszakítása alkalmával a csévetengely intenzív lefékezését is biztosítja. A tekercselés folyamán a huzalfeszítőkar excenter je lenyomja az emeltyűt, így a fékezést a fékszalag másik oldalát feszítő rugós emeltyű veszi át úgy, (hogy az az egyik állítható ütközőtől a rugóerő hatására elmozdul. A huzalfeszítőerő hirtelen megnövekedése (pl. indulás) esetén a huzalfeszítőkar oldali emeltyű az excenter hatására oly mértékben mozdul el, hogy a fékezőoldali emeltyű a fékszalagot már nem tudja utánhúzni, hisz ebben az emeltyűt a másik ütköző megakadályozza. A vékony huzalok négyzetesen csökkenő feszítőerejének, ill. az ezzel arányos fékezőnyomaték elérése céljából az állítható rugók mellett a fékszalagba egy rugalmas félgyűrű van be-4 erősítve, mely kis fékezőnyomaték szükséglet esetén csak oly mértékben deformálódik, hogy a féktárcsán a szalag átfogási szöge akkora legyen, mint amit a huzalfeszítőerő igényel. 5 A találmány új műszaki hatása a tekercsekminőségében ad döntő javulást, hisz a huzalfeszítőerő tekercsélés közbeni, közel azonos értéken való tartása az egyenletes huzalnyúlás mellett biztosítja azt is, hogy a zománcszigetelés 10 ne váljék le a huzalról. A találmány szerinti huzalfeszítő szerkezet egy kiviteli példáját szemlélteti az 1. ábra, melynek jelöléseivel a szerkezet működése a következő: 15 A csapágyazott 1 csévetartó tengelyre erősített 2 féktárcsán átvett 3 fékszalag a féktárcsa palástjával nem közvetlenül, hanem a 4 rugalmas félgyűrűn keresztül érintkezik, melynek átmérője a féktárcsa átmérőjénél kis 20 értékkel nagyobb. A fékezőerő függvényében a félgyűrű rugalmas deformációt szenved és ezáltal az átfogási szöge a féktárcsán a deformáció mértéke szerint változik. A fékezőnyomaték értékét tehát a fékszalag feszítőereje és az át-25 fogási szög nagysága együttesen határozza meg, mely kis huzalátmérőhöz tartozó kis huzalfeszítőerő, ill. fékezőnyomaték értékéknél bír nagy jelentőséggel, mivel a huzalfeszítőerő finom beállítását teszi lehetővé. A fékszalag 30 egyik vége az 5 emeltyű egyik karjához van rögzítve. A fékszalag rugalmas feszítését az 5 emeltyű másik karján — a beállítandó fékezőnyomatéknak, megfelelően előfeszített — '6 húzórugó biztosítja. A fékszalag másik vége a 7 35 emeltyű egyik karjához van rögzítve, melyet a 7 emeltyű megfelelően előfeszített 8 húzórugója a 9 görgőn keresztül a 10 excentertárcsa palástjához szorít. A 9 görgő és az excentertárcsa palástjának érintkezésénél fel-40 lépő erő az excenterkaron keresztül nyomatékot fejt ki az excentertárcsa 11 tengelyére. Ezzel a nyomatékkal tart egyensúlyt az exeenteríái'csába erősített 12 huzalfeszítőkar 13 vezetőgörgőjén átvetett huzal huzalfeszítő erejének a 45 11 tengelyre gyakorolt nyomatéka. Ez a nyomatékegyensúly a 7 emeltyű rugóval történő feszítése miatt a huzalfeszítőerő ingadozásait megfelelő rugalmassággal követni tudja oly módon, hogy a huzalfeszítőerő növekedése esetén a 12 50 huzalfeszítőkar középső szögállásból vízszintes helyzet felé 'billen, ezáltal az excentertárcsát elforgatja, mely a palástjával érintkező 9 görgőn keresztül a 7 kétkarú emelőt tengelye körül elforgatja mindaddig, amíg a 8 húzórugó 55 megnyúlik és így a megnövekedett rugóerő nyomatéka egyensúlyt tart a megnövekedett huzalfeszítőerő nyomatékával. Ha a huzalfeszítőerő csökken a 12 huzalfeszítőkar középső . állásából a függőleges helyzet felé billen mind-60 addig, amíg 'a fentiekben leírt erőáttétel alapján az előfeszített huzórugó megrövidül és az ezáltal csökkent rugóerő nyomatéka egyensúlyt tart a csökkent huzalfeszítőerő nyomatékával. A huzalfeszítőerő változásakor bekövetkező erő-65 játék — a fentiek alapján — a 7 emeltyűnek %