151523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének befolyásolására szolgáló szerek hatóanyagainak előállítására

151523 Ez esetben célszerű hűtés alatt oldószer jelenlétében dolgozni. A szabadalom szerinti eljárással készült vegyületéket gyomok irtására vagy szelektív elnyomására haszná'ihiatjuk termesztett növények között, vagy növekedésében megakaszthatjuk vagy teljesen kiirthatjuk velük a nem kívánt növényzetet. Adott esetben a növények növekedésének befolyásolására is felhasználhatjuk őket, pl. lombtalanításra, <a termések számának csökkentésére, a virágzás késleltetésére stb. Az élő növények növekedésének befolyásolásán kívül a talaj sterilizálására is alkalmasak ezek a vegyületek. A vegyületek felhasználhatók egymagukba, egymással keverve vagy más gyomirtó anyagokkal együtt. Keverhetők rovarirtó vagy gombaölő szerekkel Vagy műtrágyákkal is. A találmány szerint készült vegyületek részben kristályos szilárd anyagok, részben olajok. Legtöbbjük vízben nem vagy csak kevéssé oldódik. Ezzel szemben jól oldódnak szerves oldószerékben, ami a felhasználásukat megkönynyíti. A találmány szerint készült triazinvegyületek oldószerének felhasználhatunk például alkoholokat, ketonokat, szénhidrogéneket pl. toluo.lt

, halogénezett szénhidrogéneket pl. klórnaftalint, kőolajat pl. •dieselolajat, növényi olajakat vágj' az említett anyagok elegyeit. A találmány szerint készült triazinvegyületeket az e terület minden szakembere által ismert módokon használhatjuk, a felhasználásmód kiválasztása az adott körülményektől és a gyomirtószer tulajdonságaitól függ. Általában e célra az ismert előírásokat használjuk. Készülhetnék például a vegyületekből többékevésbé tömény oldatok szerves oldószerekben, amelyeket aztán felhasználásuk előtt ugyanazzal a szerves oldószerrel tovább lehet hígítani. A vízzel elegyedő szerves oldószert tartalmazó oldatok vízzel hígíthatok. Ez esetben a triazinvegyületek szilárd vagy folyékony alakban kiválnak. Ezek a szuszpenziók vagy emulziók ismert anyagokkal stabilizálhatók. A triazinvegyületéket szilárd hordozóanyagokra is felvihetjük. Ilyenekként számba jöhetnék például agyag, kaolin, kovaföld, bentonit, talkum, finomra őrölt kalciumkarbonát, faszén, faliszt és hasonló anyagok. A hatóanyagok szárazon keverhetők a hordozóanyagokkal. De az oldatot vagy emulziót a szilárd hordozóanyagra rá is permetezhetjük, vagy a szilárd hordozót belekeverhetjük, majd a keveréket megszáríthatjuk. Hogy a hatóanyag a hordozóra jobban tapadjon, ismert kötőanyagokat, például enyvet, kazeint vagy alginsavas sókat is alkalmazhatunk. Végül a triazinvegyületeket, adott esetben hordozóanyagokkal együtt, szuszpendálószerékkel és stahilizátorokkal keverhetjük, és így pasztává vagy porrá dolgozhatjuk fel, majd ezt vízzel szuszpenzióvá keverhetjük. Nedvezőszernek, emulgátorna'k és stabilizátornak anionos, kationos vagy nem ionos «anyagokat használhatunk, például török vörösolajat, zsírsavak sóit, alkilarilszulfonátokat, szekunder alkilszulfátdkat, gyantasavas sókat, zsíralkoholok, zsírsavak vagy zsíraminok polietilénétereit, 5 ligninszulfosiavat, szaponint, kvaterner ammóniumvegyületeket, zselatint, kazeint. Ezeket az anyagokat egymagukban vagy egymással keverve is használhatjuk. 10 1. példa: Az alábbi kísérleteket végeztük a 8535 jelű Cl • » \ I I /A N-C C-N 25 CH.» 0 képletű és a 8537 jelű 15 20 30 35 CH3

-CH' Cl N \ H \ C2

E/ Ilii \.^ C - II /2K

5 HH„ \ IIH. 40 képletű vegyületek gyomirtó hatásának vizsgálatára : 1. A talaj öntözése a vetőmag elvetése után: 21 C°-os üvegházban különféle magokat gereblyéztünk be műanyag edényekben levő földbe, 45 reggel vízzel meglocsoltuk, és délután olyan diszperzióval öntöztük, amelyet a hatóanyag a cet ónos oldatának azonos mennyiségű vízbe való békeverésével kaptunk. Ezután normális öntözés közben figyeltük a növény kikelését, 50 és két hét elteltével megállapítottuk, hogy milyen mértékben csökkent a növény növekedése. 2. A talaj öntözése kikelés után: 21 C°-os üvegházban különféle magokat gereblyéztünk be a földbe. Kikelés után a hatóanyagok fent-55 említett vizes diszperzióit a talajra juttattuk. Két hét elteltével megállapítottuk, hogy csök'kent-e és mennyire a növekedés. 3. A levelek öntözése kikelés után: Hasonlóképpen jártunk el mint a 2. pontban, azzal a 60 különbséggel, hogy a hatóanyag vizes diszperzióját nem a talajra, hanem a növény leveleire juttattuk. A kísérleti eredményeket az alábbi táblázatban közöljük. A számok a hatóanyagnak azt a 65 mennyiségét fejezik ki kilogrammban, hektá-2