151513. lajstromszámú szabadalom • Hidrometallurgiai eljárás nehézfémoxidok kinyerésére gyenge minőségű ércekből

5 korrózióálló bélésű edénybe vezetjük, amelyben ammóniumpoliszulfid oldattal keverés közben leválasztjuk a mangánt. A kiejtő oldat térfo­gata 2,9 m3 , szulíictkén-tartalma 32 g/l, összes kéntartalma 41,6 g/l. A művelet során kb. 280 kg MnS és 5,8 m3 , literenként 132 g (H4 (N)^S04-et tartalmazó ammóniumszulfát ol­dat keletkezik, A reakció a két oldat összeöntésekor azonnal lejátszódik, úgyhogy néhány percnyi keverés után a \MnS tartalmú zagyot szűrőbe lehet vinni. Szűrésre nyomással vagy vákuummal működő szűrőberendezést célszerű alkalmazni. A szűréskor kapott tiszta ammóniumszulfát ol­dat felét, vagyis 2,9 m3 -t a veszteségként je­lentkező 4,6 kg IfH^ONOaSiC^ pótlása után további 1000 kg érc oldásánál használjuk fel, másik fe­léből pedig ä kiejtésre szolgáló atomom umszui­íidot regeneráljuk olyan módon, hogy az olda­tot a veszteségként jelentkező 4,6 kg ;(H4N) 2 S0 4 pótlása után keverőszerkezettel ellátott, korró­'óálló zárt edényben 290 kg aktív CaS-ot tar­talmazó nyers CaS-porral reagáltatjuk közön­séges hőmérsékleten, 2—3 óra hosszat tartó ke­vergetés közben. Így az oldat gyakorlatilag Ga­mentes marad, a szulfidkén tartalma literen­ként 32 g, összes kéntartalma pedig 41,5 g lesz, A művelet végén a kiejtő oldatot szűrőprésen választjuk él a szilárd Ca'S04 -től, amelyet újra felihasználunk Ca'S előállítására. A tiszta ammó­niumszulfid oldat a szűrőprésről körfolyamat­ban a kiejtő edénybe jut. A MnS csapadékot fluidizáló pörkölőberen­dezésben levegővel oxidáló pörkölésnek vetjük alá, Az ekkor keletkező, kb. 7% SOs -t tartal­mazó pörkölési gázzal újabb ércmennyiség mangántartalmát szulfatizáljuk. A mangánoxidokból álló pörkölékből ismert módon állítjuk elő a kívánt fémmangán tar­talmú terméket. 2. példa 1000 kg 3,6% Cu-t, 39,6% Fe-t, 2,8% Zn-t, 24,4% S-t és 10,2% Si02 -t tartalmazó koncent­rátumot Wedge pörkölőberendezésben a rézre és cinkre nézve szulfatizáló, a vasra nézve pe­dig oxidáló pörkölésnek vetünk alá, vagyis a pörkölést a fémkohászatban ismeretes elvek alapján a vasszulfát bomláshőmérséklete feletti, de a réz- és cinkszulfát bomláshőmérsékletét el nem érő hőmérsékleten, tehát 550—600 C°­(>n végezzük. A pörköléket ezután lúgzó beren­dezésben közönséges hőmérsékleten lúgzásnak vetjük alá, amihez 4000 1 101,4 g/1 ,CH4N) 2 S0 4 ­ot tartalmazó olyan oldatot használunk fel, amelyet a szulfidok leválasztása és leszűrése után kaptunk. Ilyen módon az ércben levő rezet és cinket oldjuk fel. Az oldatlanu.I maradt anya­goktól való elválasztása után a leszűrt oldat li­terenként 101,4 g ammóniumszulfátot, 9,0 g szulfát alakban levő Cu-t és 7,5 g szulfát alak­ban levő Zn-et tartalmaz. A leválasztást két lépésben végezzük el. Elő­ször 729 liter, literenként 52,2 g (NH4 ) 2 S-et tartalmazó oldatot adunk a fémszulfát oldathoz, 6 aminek következtében csak a réz válik le. A kapott rézszulfid csapadékot szűréssel elválaszt­juk az oldattól. További 604 liter, a fentivel azonos töménységű :(H4 N) 2 S oldat hozzáadásá-5 val a szürletből a cinket is leválasztjuk. A cinkszulfidot is leszűrve, 5333 liter, literenként 101,4 g ammóniumszulfátot tartalmazó oldatot kapunk, amely a fenti megosztásban újra a körfolyamba vihető: 4000 litert a további lúg-10 záshoz használunk, 1333 literből pedig kalci­umszulfiddal vagy báriumszulfiddal történő re­agáltatás és szűrés útján literenként 52,2 g (H4 i N)S-t tartalmazó oldatot állítunk elő, ame­lyet körfolyamatban visszavezetünk a további 15 fémszulfid leválasztáshoz. A szűréskor kapott szulfidokból oxidáló pör­kölés útján állítjuk elő az oxidokat, a körkölési gázokat pedig egyéb célra hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei kö-20 -zül megemlítem, hogy a feltárószeroek )(S02 ) és a kiej főszernek '(.alkáli- és/vagy ammóniumszul­fid) az oldat bepárlása nélkül, egyszerű mű­velettel történő regenerálását első ízben teszi lehetővé. Az eljárás nem igényel drága oldó-25 szert és drága kiejtőszert, és az oldószer és a kiejtőszer regenerálásához nincs szükség villa­mos energiára. így nagy mennyiségű érc is gazdaságosan dolgozható vele fel. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi 30 pl. réznek és cinknek, réznek és nikkelnek, réznek és vasnak, nikkelnek és mangánnak stb. frakcionált kiejtéssel történő egyszerű szét­választásai: is. Az eljárás népgazdasági jelentősége is igen 35 nagy. Így pl. az úrkuti, jelenleg óriási mennyi­ségekben hányóra kerülő meddők és rossz mi­nőségű ércek a találmány szerint viszonylag csekély beruházással dolgozhatók fel. Hasonló­képpen lehetővé válik a recski ércbánya rossz-40 minőségű, tűzi úton nem vagy csak költségesen feldolgozható érceinek gazdaságos feldolgozása, továbbá az ország kénsavgyáraiban keletkező piritpörkök réz- és cinktartalmának gazdaságos kinyerése, és ezzel a piritpörkök vaskohászati 45 célokra való félhasználása. Ugyancsak előnyö­sen alkalmazható az eljárás vasban dús bauxi­tok vastartalmának a kinyerésére is. Szabadalmi, igénypontok: 50 1. Eljárás gyenge minőségű, tűzi feldolgo­zásra alkalmatlan, vagy tűzi úton csak költsé­gesen feldolgozható réz, kobalt, nikkel, cink, vas vagy mangán elemek közül egyet vagy töb-55 bet oxid, hidroxid, karbonát, szilikát és/vagy szulfid alakban tartalmazó ércek, kohóközép­tormékek és kohósalakok fémtartalmának oxid alakban, adott esetben szétválasztással együtt történő kinyerésére őrlés, az ércben vagy ko-G0 hósalakban levő kinyerendő fémnek vagy fé­meknek adott esetben a fémszulfid csapadék pörköléskor kapott pörkgázok felhasználásával vizes szulfát-oldattá való alakítása, a kapott szulfát oldatnak az oldatlan meddőtől való el-65 választása, a fémszulfátnak alkáli- és/vagy 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom