151502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pneumatikkordok és egyéb láncrendszerek rugalmassági moduluszának homogenizálására, konstans szilárdsági jellemzőkkel történő gyártására
bevett alkotóik a gyorsabban bekövetkező kifáradása miatt 'az egész rendszer egyensúlyának felbomlását, így a késztermék gyorsabb tönkremenetelét eredményezheti. Viscos és szintetikus műselyemnél különösen nehéz a lánc és vetüilékrendszer alkotóinak egyenletes feszültségét biztosítani. E tények következtében a műselyem cérnázásnál adódó 10—2'0%-os szilárdságveszteségen túlmenőién a szövet szilárdságából visszaszámítva 35—50% szilárdságveszteség állapítható meg. A jelen találmány célja az előbbiekben említett hiányosságok megszüntetésére olyan megoldást szolgáltatni, melynek alkalmazásával homogén láncrendszer állítható elő, mimellett a hengerre történő felcsavarást megelőzően azonos belső feszültséggel egymás mellé fektetett kordoénná'k tényleges szilárdsága is teljes egészében hasznosíthatóvá válik. .Mindezeken túl a javaslat egyik példakénti kiviteli alakjánál lehetőség nyílik arra, hogy a gumival való felpréselés, kenés, itatás stb. alatt a textília besűrűsödését megakadályozzuk, a temletkihozatalt maximális lehetőségekre kiterjesztjük, az egyenletes nyúlású láncrendszer pedig a termiékek igen jelentős minőségjavítását vonja maga után. A találmány szerinti eljárást és berendezést az alábbiakban ismertetjük kordcérnákra alkalmazva azzal, hogy a 'következőkben leírt megoldások minden lánerendszerre, így pl: műszaki szövetekre is alkalmazhatók. (Ez utóbbi esetben a szövés a felvetés műveletének elhagyásával az állványra, helyezett csévékről közvetlenül valósítható meg.) A szövésre kerülő kordcérnáknál egyes tételekként statisztikai biztonsággal megállapított átlag szakítóerő alapján meghatározzuk az előírt és a pneumatik tervezésénél figyelembe vett fajlagos szövetszakítószilárdságnak megfelelő láncsűrűséget. Nagyobb kordszakítóerő-átlag esetén a láncsűrűség csökken, míg alacsonyabb szakítóerőátlag esetén a láncsűrűséget növelni kell. A befűzött láncrendszer mennyiségét a szövésre előkészített rendszer szélein történő kordoérnák számszerű csökkentésével vagy növelésével szabjuk meg, mimellett a kordok egyenletes, vagy lépcsőzetesen változó egymáshoz viszonyított távolságát azok útjába iktatott és azokra merőleges irányba beállítható szövőbordával szabjuk meg. Ezzel biztosítottuk hogy a nagyobb szakítószilárdsággal rendelkező kordok adta sziakítóerőtöbbletet a .láncrendszer ritkítására használjuk fél, mimellett a fajlagos szövetszákítóerő a tervezettel azonos marad. Pl. 15,0 kg/kord szákítóerőnél a 90/10 .cm beállításnál a névleges, fajlagos szövetszakítóerő 1350 kg/10 cm, ezzel szemben pl. 15,5 kg-os/kord szakítóerőnél a beállítás 87/10 cm-re módosítható. A jelen találmány szerinti eljárás és berendezés lehetőséget ad arra, hogy a fenti példában vázolt módosításokat a folyamatos nagyüzemi gyártásnál is megvalósítsuk. 1502 4 A másik lényeges feltétel a kordok egyenletes nyúlása, mely úgy a feldolgozásnál, mint a készáruban .egyenletes terhelésfelvételt és valamennyi kord együlthordását biztosítja. 5 Az ismert eljárással, valamint a találmány szerinti eljárással készített szövetek kordjainak, nyúlási jellemzőit az 1. ábrán felvett terhelésnyúlás diagrammdkkal szemléltetjük. A koordináta rendszer abszcisszájára mért 10 nyúlást az oordinátára felvett terhelőerő függvényében ismertetjük. '(A diagrammokat Scott I.P.—4 típusú, ferdesíkú 'kordszakítógépen állítottuk elő.) Az „A" és ,,C" jelzésű görbék a jelenlegi 15 eljárással készített szövetek kordjainál előforduló, míg a „B" és ,,D" jelzésű görbék a találmány szerinti eljárással készített szövetek kardiainak jellemzőit adják. Az „A" ábrán a jelenlegi eljárással szövött kordok '(extrém ese-20 tek) 4,5 kg-os terhelés hatására az „a—b" távolsággal jellemzett nyúlást szolgáltatnák, ha a 4,5 kg-os terhelés kordonként hathatna. Mivel azonban a kordszövetek feldolgozása során — majd a késztermékben — a kordok együt-25 tes igénybevétele révén az erő egy meghatározott nyújtás hatására lép fel, így a példáiként bemutatott görbeseregből kitűnik, hogy a 4%os nyújtás hatására a „c—d" távolsággal jellemzett terhelésfelvétel következik be. 30 Az erőíelvéfel .szórásterjedelme a „c—d" távolsággal jellemezhető, mely ugyanazon kordcérnákon a ,,B" ábra szerint — azonos körülmények között regisztrálva, de a találmány szerinti eljárás elveivel egyező adott terhelés-35 sei előfeszítve — az ábrán látható „e—í", illetve ,,g—h" értékeket szolgáltatja. A ,,C" és „D" ábrákon az előbbiekben leírtakat más típusú kordokon is bemutattuk. Az előzményekben leírtak megvalósítására 40 alkalmas eljárást és berendezést, illetve egyik példakénti kiviteli változatát a 2. ábrán ismertetjük. A célszerűen 3 000—• 10000 fm 1 kordcérnát tartalmazó 2 eséveket a láncrendszernek meg-45 felelő számszerinti mennyiségben a 3 .tüskékre helyezzük. Az 1 kordokat ezután a 4 előrendezőn átvezetve az 5 rendezőbordán vezetjük át. A most már előrendezett kordok a 6 szerkezeti elemekből álló rugalmassági moduluszhomoge-50 nizátorhoz kerülnek. E berendezésibe került kordok a 7 huzom.echanizrn.us hatására a 6 hengerre« dszsr palástjain súrlódva haladnak tovább. A surlódóerő mértéke a hengerek felületének, alkalmas kiképzésével, anyagának 55 megválasztásával, hengerszámok, kerületi sebességének változtatásával stb. szabályozható A 6 rugalmassági moduluszhomogenizátorból az 1 kordcérnákat a 7 adagolóhengerék nagyobb kerületi sebességgel és az előzetesen 60 megállapított mértékű feszültséggel húzzák, mimellett a 6 homogenizátor hengerei kisebb kerületi sebességgel vannak meghajtva. i(ÍA 'homogenizátor megfelelő kerületi sebességgel forgatott hengerein csak a lazábban le-65 futó vagy nagyobb nyúlású kordok csúsznak 2
