151483. lajstromszámú szabadalom • Elektróda-elrendezés iker-kivitelű harmonikus krisályok számára

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1961. V. 12. Közzététel napja: 1964. II. 22. Megjelent: 1965. VII. 01. (EE—865) 151483 Szabadalmi osztály: 21 a4

1—13 Nemzetközi osztály: H 03 h Decimái osztályozás: Feltalálók: Szlávy Aladár üzemvezető (55%) budapesti és Boglár Gyula fizikus (45%) diósdi lakosok Tulajdonos: Telefongyár, Budapest Elektróda-elrendezés iker-kivitelű harmonikus kristályok számára ' A találmány tárgya elektróda-elrendezés iker-kivitelű harmonikus kristályok számária,, különösen e kristályoknak — elsősorban hídkapcsolású — elektromos szűrőáramkörökben való alkalmazása céljára. Az elektronikában széleskörű alkalmazásra talál a kvárckristályok piezoelektromos tulajdonsága, aminél fogva nagy jósági fokú rezgőkörökként használhatók fel egyrészt oszcillátorokban nagy frekvencia állandósága rezgések előállítására, másrészt nagy oldalmeredekségű szűrőáramkörökben, pl. sokcsatornás telefonberendezések vonalválasztó- és egyéb szűrőiben. Különösen ez utóbbi célra főként ún. hosszrezgő kristályokat alkalmaznak, amelyeknek az önrezgésszáma a kristály hosszától függ, miközben a maximális rezgésamplitudó a kristályvégeken, • a írnmimális amplitúdó pedig a kristály hosszára merőleges felezővonalra esik; a hosszrezgő kristályt tehát a középen lehet a legkisebb csillapítással mechanikusan megfogni. Ilyen önfrekvencián, alapmodusban gerjesztett hosszrezgő kristályt mutatunk be a Fig. 1 jelű ábrán, .ahol is a kristály két szembenfekvő oldalán —, amelyekből az ábrán az egyik oldal látható —• váfcuumpárologtatási eljárással félvitt 1 fémelektródák foglalnak helyet; az elektródák központjában 2 ráégetett ezüstpontok vannak elhelyezve, amelyekhez ezüsttartalmú lágyforraszitással a 3 hozzávezetések csatlakoznak; a kristály rezgési irányát — az ábrán r. i. — a hozzávezetés helyének megfelelő felezővonalhoz képest a nyilak tüntetik fel. Egy ~me-5 ilyen kristály félhullárrihossznyi — chianikai ihosszmérettel rendelkezik, ezt mutatjuk be alább a Fig. 4/a és Fig. 4/c jelű ábrákon. Ilyen alapmodusban rezgő kvarckristály előío/ állítható a rezgési iránnyal párhuziamosan elválasztott elektródákkal is, amikor — a Fig. 2 jelű ábrán bemutatott — egy mechanikai egységet alkotó kvarclap elektromos szempontból két azonos frekvenciájú, külön-külön kristályt 15 helyettesíthet: ezek az ún. iker-kivitelű kristályok. A két elektródapárral elhatárolt rezgőelem egymással mechanikai csatolásban van. Ugyanígy alapmodulban rezgő iker-kivitelű kristály előállítható az egységes; kristálylapot 20 a rezgési iránnyal' nem-párhuzamosan {ferdevagy derékszögben) elválasztó, elektródák alkalmazásával is a Fig. 3 jelű ábra szerint, ahol is az azonos frekvencián rezgő, elektromos szempontból különálló két kristályt úgy érjük el, 25 hogy a hozzávezetéseket a minimális rezgésamplitúdót jelentő semleges középvonal közelében helyezzük el. A kristály mechanikus méretei a frekvencia növekedésével csökkennek és ez határt szab a 30 magasabb frekvenciájú alapon rezgő kristályok 151483