151482. lajstromszámú szabadalom • Villamos berendezés folyamatok regisztrálására, különösen termelési folyamatok vizsgálatára

151482 6 azírószerkezetek számánál lényegesen nagyobb számú folyamatot különböztethetünk meg. Így például a 3. ábra szerinti kombinációs lehető­ségek oszlopait I, II, III sorait pedig 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 hivatkozási számokkal jelölve lénye- 5 , gében nyolc lehetőségünk van egyidejű vagy egymást kizáró folyamatok jelzésére. Eszterga­padot véve példának, az I, II, III oszlopokban egyidejűleg föllépő jelhiány működési szünetet, nevezetesen termelés szünetelését, az I oszlop 10 2. sorában megjelenő vonal termelést, a II. oszlop 3. sorában megjelenő vonal beállítást, a III. oszlop 4. sorában megjelenő vonal anyag­hiányt, az L, IL, III. oszlopokban egyaránt meg­jelenő vonalaik — 5. sor — géphibát, az I. és 15 II. oszlopban egyidejűleg megj-elehő vonalak — 6. sor — szerszámhiányt, a II. és III. oszlop­ban egyidejűleg megjelenő vonalaik — 7. sor — rajzhiányt, végül az I. és HL oszlopban egy­idejűleg megjelenő vonalak — 8. sor — szemé'- 20 lyi ügyet jelenthetnék. A három. JR1, JR2, JR3 írószerkezettel tehát a találmány szerinti be­rendezésben nyolc folyamatot tudunk meg­különböztetni. Ez a szám lényegében .az igen — nem kettős lehetőségnek az írószerkezetek szá- : 25 mára, mint hatványkitevőre, nevezetesen az adott esetben* háromra való emeléséből adó­dik, aimifcoris a lehetőségek száma 23 = 8. Négy írószerkezet alkalmazása (esetén a kombinációk. száma 2''= 16, amint ez a' folytatólagosan szá- 30 mozott sorú 4, ábrán látható, ahol a vonalak négy I.,'IL, III., IV. oszlopban tizenötfélekép­pen jelenhetnek meg és ehhez adódik a teljes jelhiány, mint külön információ. Láthatjuk te1-hát, hogy a találmány szerinti berendezés, ille- 35 tőleg elgondolás alkalmazása esetén az egy­mástól megkülönböztethető folyamatok száma a jelrögzítő szerkeeztelk számának növelésével és természetesen ..a V vezérlő egység megfelelő bővítésével rohamosan, lényegében exponenciá- 40 lisan emelhető. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak alkal­mazási módja a következő: Tegyük fel, hogy a berendezés esztergapad üzemét regisztrálja. Amíg az esztergapad üzeme 45 nem, válik esedékessé, a V vezérlő egység K kódozó egysége a T tápegység által szolgálta­tott működtető impulzusokat nem engedi az R regisztráló egységbe. A JR1, JR2, JR3 író­szerkezetek 10 gerjesztő tekercsei tehát nem 50 kapnak áramot és így 18 jel nem keletkezik. Az esztergapad üzemének, esedékessé válása­kor a gépen dolgozó esztergályos a munkadara­bot fölfogja, és kését beállítja. Ennék jelzésére a V vezérlő egység információs I egységének 55 azt az NIE nyomógombját nyomja meg, amely a beállítással van társítva, és fentiekkel össz­hangban a JR2 írószerkezettel a 3. ábra II. oszlopának 3. sora szerinti kódjelet rajzoltatja. Ennek befejeztével megnyomja az I egységnek ßo azt az NE nyomógombját, amely a termeléssel van társítva. Mihelyt az, esztergapad megindul és a forgá­csolás megkezdődik, az esztergapad hajtómotor­jával társított önműködő EK érzékelő érzékeli 65 a forgácsolásra jellemző motorteljesítmény föl­vételét és ennek megfelelően az I információs egységből vezérlő jel jut'a K kódozó egység­be, amely a T tápegység által szolgáltatott im­pulzusokat most a 3. ábra 1. oszlopának 2. sora szerinti kód értelmében. ereszti át az R regiszt­ráló egységbe. A JR1 írószerkezet 10 gerjesztő tekercse tehát áramot kap és ekkor a ,3. ábra I. oszlopának 2. sora szerinti nyomon rajzoló­dik vonal. Ez a helyzet mindaddig tart, amíg a termelési zavartalanul folyik. Ha a munkadarab esztergálása befejeződik, az esztergapad hajtómotorjának teljesítményé­vel társított, EK érzékelő a teljesítmény csök­kenése miatt eredeti állapotába, jut vissza és a K kódozó egységet átállítja. Ezzel a termelés jelzése abbamarad. Amennyiben van további nyers munkadarab, ezt az esztergályos fölfogja. Fogásvételkor a termelés regisztrálása önműködően folytatódik. Ha azonban további nyers munkadarab nem áll rendelkezésre és az esztergályos emiatt ter­melni nem tud, az „anyaghiány"-nyal társított NE nyomógombot nyomja le, amikoris a V vezérlő egység K kódozó egysége csak az R regisztráló egység JR3 írószerkezetére enged impulzust és ezzel a diagram papiron a 3. ábra III. oszlopának 4. sorában jelzett kódvonalat húzatja. Géphiba, szerszámhiány, rajzhiány, vagy sze­mélyi ügy miatt szünetelő termelés hasonló módon jelezhető. A találmány szerinti beren­dezés tehát lehetővé teszi a kérdéses eszterga­pad üzemi helyzetének egyértelmű távjelzését és esetleges beavatkozás esedékességének jel­zését. A hat NE nyomógombos érzékelő ez esetben a vázolt termelési akadályok közül eggyel-egy­gyel van társítva és természetesen úgy van el­rendezve, hogy valamely nyomógomb lenyo­mása egy esetleg már lenyomott nyomógomb visszaállítását vonja maga után. Ez esetben tehát a nyomógombokkal csak egy-egy terme­lést gátló körülmény jelezhető és regisztrálható. Ez azonban csak a, társítás mikéntjének a kér­dése, mert nincs akadálya például annak, hogy valamely kódjel egyidejűleg több termelés­gátló körülmény egyidejű fennállását is jelezze, a jelrögzítő szerkezetek számát pedig csak egy­gyel szaporítva, a megkülönböztethető, folyama­tok számát a duplájára emelhetjük, amint ez a 4. ábrán látiható.. A találmány szerinti berendezés tehát nem­csak egymást kizáró, hanem egymással egy­idejű folyamatok és/vagy állapotok jelzésére és regisztrálására is alkalmas. A megkülönböztet­hető folyamatok számának a jelrögzítő szerke­zetek számával való exponenciális növekedése pedig biztosítja, hogy viszonylag csekély számú jelrögzítő szerkezettel viszonylag igen nagy­számú folyamatot különböztessünk meg. Ha például ugyanazzal a géppel tíz. jelrögzítő szer­kezetet társítunk, a találmány szerinti beren­dezés már kereken ezer különféle folyamat

Next

/
Oldalképek
Tartalom