151475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányagyutacsok előállítására, valamint az eljárással készült bányagyutacs

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. VII. 16. (BA—1621) Közzététel napja: 1963. XI. 26. Megjelent: 1965. VII. 01. 151475 Szabadalmi osztály: 78 e Nemzetközi osztály: C 06 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Abádi Róbert vegyészmérnöki, Budapest Tulajdonos: Bányagyutacsgyár, Nagytétény Eljárás bányagyutacsok előállítására, valamint az eljárással készült bányagyutacs 1 A találmány főcélja a bányagyutacsok pri­mer tölteténeik a szokásos mennyiség 1/5—1/6 részére csökkentése és a szekunder töltet öszr­szeleteiének olyan módosítása, bogy ezzel je­lentős megtakarítás legyen elérhető. 5 - Olyan (bányagyutacs-hüvelyek, amelyek a vas­es rézhüvelyeknél kisebb szilárdságúak ((alumí­nium-, műanyag- stb. hüvelyek), a gyújtáskor bekövetkező robbanás számára kisebb fojtást biztosítanák. A találmány következtében ilyen- 10 kor elegendő ugyanannyi iniciálóanyag betöl­tése, mint amennyi a nagyobb szilárdságú anyagiból készült hüvelyeknél szokásos, annak ellenére, hogy a tapasztalat szerint eddig alu­mínium- és műanyaghüvelyek alkalmazásakor is 2—3-szor .annyi inicialóanyagra volt szükség, mint a nagyobb szilárdságú szerkezeti anyagok használatánál. A találmány célja még a hüvely hosszának csökkentése és falának vékonyítása. A robbanóanyagok iniciálása durrhigannyal, 20 ólomaziddal, stb. több mint félévszázados múlt­ra tekint vissza. Számos kísérlet eredménye­képpen megállapítást nyert, melyik az a leg­kisebb inieiálóanyag-mennyiség (minimálérték), amelynek felhasználásával — a legelőnyösebb- 25 nek bizonyult gyutacsszer kezet alkalmazása mellett — a szekunder töltet nagy feszítő és romboló hatású robbanásba ((detonációba) vi­hető. Az utóbbi évtizedekben legelőnyösebbnek ta- 30 Iáit és ma már fő vonalaiban hagyományos­nak tekinthető gyutacsszerkezetnek néhány—'• főként gazdaságosság szempontjából kifogásol­ható — hátrányos tulajdonsága van. így az eddig szokásos megoldásnál az iniciálóanyag kitölti a gyutacs teljes belső keresztmetszetét, így a töltetmagasság csak viszonylag nagyobb mennyiség besajtolása esetén éri el a töltet szélességét. A robbanóanyag iniciálásánál azonban jelen­tős szerepe van a töltetmagasságnak. Kísérleti adatok szerint ugyanis már a szokásos töltet­átmérőnek alig tizedét kitevő iniciálóanyag­oszlop segítségével — ha annak magassága az inicialóanyagra jellemző minimális magasságot meghaladja —• a robbanóanyag teljes detoná­cióját idézhetjük elő. Ez a magasság pl. durr­higany, mint primer, és nitropenta, mint sze­kunder töltet esetében, a komponensek tiszta­ságától függően, 9 és 11 mm között változik. A hagyományos megoldásból származó hát­ránynak részbeni csökkentése érdekében a be­sajtolt szekunder töltetnek néhány gyárban kúpos kiképzést adtak. A sajtoíhatóság azon­ban határt szab az ilyen törekvéseknek és így legfeljebb 10-^15%-os prirneranyagmegtakarí­tás volt elérhető. A primer töltet iniciálé-képességét jelentős mértékben befolyásolják ,a fojtási körülményük. 3—4-rSzer akkora mennyiségű primer anyagra 151475

Next

/
Oldalképek
Tartalom