151457. lajstromszámú szabadalom • Berendezés acetilén előllítására szénhidrogének parciális oxidációjához

3 1514S.7 4 D2 amelyben d és D a felső és alsó. felületek átmérői és f az átmérők négyzetei közötti arányt jeleníti. Ez utóbbi zérusnál nagyobb és I-nél kisebb, és egy olyan törtet jelent, amely a nyomás reciprokjával egyenlő; vagyis -(") ' Egy tapasztalati ütőn nyert korreláció f-nek alábbi számszerű értéket adja: 0<f<l Ennék az összefüggésnek az a jelentősége, hogy a nyomás növelésével az f fa'ktor értéke csök­ken. -. A szénhidrogén és oxigén keveréke annál inkább hajlamos idő előtti begyulladásra, mi­nél nagyobb a krakkolasi nyomás. Ezért minél nagyobb a fcrakikolási nyomási, annál kisebbnek kell lenni d2/D 2 arányának; ennek megfelelően nagyobb az elosztó tetején belépő gáz sebes­sége, mint a fenéken távozó gáz: sebessége, ahol a láng megjelenik. Ez az arány a következő határok közötti értékéket feltételezi: d2 0,2 < < 0,8 D2 Az 5 szivattyúval vizet cirkuláltatunk nyomás alatt a széttartó csövek között abból a célból, hogy az első lemez hűtését biztosítsuk. A hűtő­vizet felmelegedése után 12 vezetéken 14 tároló­tartályba áramoltatjuk vissza, ahonnan kds­mennyiségű gőzt a 2 oxigén elöhevítőbe ára­moltatunk. Az elosztószerv egyéb változatai is lehetsége­sek, feltéve, ha a d2 0,2 <—— <0,8 D2 arányt betartjuk. Például a lemezeket nemcsak gömbformájúra, hanem síkszerűen is kialakít­hatjuk. A találmány szerinti berendezés egyik válto­zata lelhet: a) ,az előbbiékben leírtakhoz hasonló szerke­zet azzal a különbséggel, bogy a gázkeverék kiáramlására szolgáló csövek az elosztó fédél­lemezéből kinyúlnak és a csövek közötti tér­köz tűzálló anyaggal van bélelve; b) ia szerkezet egy, másik változata szerint a 13 acélcsövek teljes hosszuk mentén megfelelő tűzálló anyagba vannak beágyazva, amelynek folytán sem. a fedélleimezre, sem az. alaplemez­re nincs, szükség, ez, esetben a 11 vezeték köz­vetlen van összekötve a 14 tárolótartállyal és hűtésre nincs többé szükség, naág c) e §y további szerkezeti megoldás szerint pedig nemiosak a fedél- és alaplemez, hanem a 13 acélcsövek is nélkülözhetők, és a gázkeve­rék vezetéke a tűzálló anyagba van ágyazva, 5 ez esetben is a 11 vezeték közvetlen a 14 tá­rolótartállyal van összekötve. Ha például a vizet VS névleges atmoszféra nyomással alkalmazzuk, amely 200 C°-os for-10 rási hőmérsékletnek felel meg, akkor a mecha­nikai lökések a hűtött fémalakon a hőexpan­zié folytán jóval kisebbek, mintha hideg vizet használnánk. 15 A metánból vagy egyéb szénhidrogénekből kiinduló és oxigénnel kivitelezett parciális el­égetési eljárásnál az egyik legtöbb üzemzavart okozó hátrány a korom képződése. Azt talál­tuk, hogy a korom képződése jelentős mérték-20 ben csökkenthető, ha a reagáló gázelegyhez kismennyiségű gőzt adunk. Például 10 kg gőz bekeverése 100' m3 metánba elegendő ahhoz, hogy a korom mennyisége l/3~ára csökkenjen anélkül, hogy ez az acetilén hozamot befolyá-25 solná. A gőz az oxigénhez és/vagy metánhoz adható az 1 éa 2 előheví tőkben vagy a 3 keve­rőbe való belépés előtt. A gőz mennyisége" 2 és 20 kg mennyiségig terjedhet 100' Nm3 metán­ná, bár a célszerű mennyiség 10 kg körüli ér-30 ték. A gáz békeveréséinek további előnye, hogy a metán-oxigén elegynek nagyobb biztonságot ad, különösen nyomás alatti elegyeket tekintet­be véve, öngyulladás ellen. Ezáltal a gáz idő előtti elégésének lehetősége a keverőkamrában 35 csökken. Az ismert acetilén -előállítási teidhnológia sze­rint a láng stabilizálása céljából kismeranyiség­ben szekundér oxigént vezetnek be az elégetési 40 kamra hűtött falain keresztül a reakció primer zónájához közel; de ismert tény .az is, hogy az ilyen tedhiíoiógiai lépés nagyban csökkenti az acetilénhoizamot. Azt találtuk, hogy .ez a. nagy­mértékű csökkenés kifcüszötoölihetQ, ha az el-45 égést egy sorozat, kis oxigén-hidrogén ^szekun­dér) lánggal stabilizáljuk, amelyet úgy nyerhe­tünk, hogy hidrogént, oxigénnel elégetünk a 7 fúvókákon keresztül, amelyek az elosztószerv alsó lemezén vannak elhelyezve. A 'reakció-50 kamrából kiáramló gázkeveréket hirtelen le­hűtjük a 8 porlasztón keresztül vízzel, az is­mert eljárásnak megfelelően. Az alábbi táblázat a krakkolási körülménye-55 ket szemlélteti: a) metán+primér és szekundér oxigén, b) metán + primer és szekundér oxigén+gőz, o) metán+.primer oxigén és hidrogén l-sze-60 kundér oxigén jelenlétében. A táblázatban az alkalmazott reagáló komponensek áramlási se­bessége és a kapott eredmények közötti össze^ függést tüntetjÄ fel, nmrrneliett a Nm3 jelölés normál körülményékre számított gázköbméte­i85 refcet jeieafc" • .. • 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom