151454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két peroxid-kötést tartalmazó szerves peroxidok előállítására, valamint olefin-polimérek és -kopolimérek vulkaniázlására az említett peroxidok felhasználásával
151454 anyagok eltávolítása' céljából. A maradékból metanolos kristályosítás útján 140 g kristályos terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 75-^-76 C°, szerkezeti íképlete pedig az alábbi: 10 Ez a termék tehát a , a '-bisZn(terc.-butil-peroxi)-p-diizopropilbenzol. A termék elemzési adatai megfelelnek a fenti képletoék: 15 széntartalom i(C%) =71,32% {számított érték 70,961%) hidrogéntartalom '(H%) = 9,81% ((számított érték 10,13%) krioszkópos módszerrel meghatározott molekulasúly 338 (számított érték 20 338,51%). 2. példa: Az előző példáiban leírthoz hasonló módon 25 dolgozva, kiindulóanyagiként azonban terc-butil- * -hidroperoxid helyett aHa-kumil-hidropar oxidot alkalmazva, termékként ^«'-biszr^kumil-peroxid)-diizopropillbenzolt kapunk, amelynek szerkezeti képlete az alábbi: 30 35 3. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló módon dol- 40 gozva, kiindulóanyagként azonban a 4,4'-diizopropil-difenü magas olvadáspontú alakját és terc.butil-hidroperoxidot alkalmazva, termékként (di-terc.-'butil-peroxi)-l,6-diizoprqpil-difenilt kapuniky amelynek szerkezeti képlete az 45 alábbi: . o _ o_o — c. 4. példa: A fentiekhez hasonló módon állíthatjuk elő diizopropil-difenilből és kumil-hidroperoxidból kiindulva az a,«'-bisz-<(fcumil^pe!roxi)-diizopropil-difenilt, amelynek szerkezeti képlete az alábbi: c_ 0 o _ c I I 0 — 0 — o_ c 50 55 60 65 5. példa: A fentiekhez hasonló módon, 2,5-diizopropil-naftalinból és terc.-butil-peroxidból kiindulva, termékként biszM(di-terc.-butil-peroxi)-2,5-diizopropilnaftalint kapunk, amelynek szerkezeti képlete az alábbi: CH, 0H3 — a — o o «v 0 —OH, 6. példa: Egy oly etilén-propilén kopolimérből, amely 45% (mólban számítva) propilént tartalmaz és amelynek Mooney-viszkozitása 50 ML '(1 + 4) 100 C° hőmérsékleten, az alábbi I. táblázatban felsorolt 'keverékeket készítettük hengeres keverőgépen; a keverékeket azután gőzfűtésű vulkanizálóprésiben vulkanizáltuk, 120X120X2 mm méretű lapok alakjában. A fenti módon elkészített vulkanizált lapokból az'ASÜM D—412 sz. amerikai szabványnak megfelelő C-típusú próba darabokat vágtuk ki és ezeket szakítószilárdság-meghatározásnak vetettük alá Amsler-típusű chnamoanéterben, percenként 500 mm-es húzása sebességgel, a vulkanizált termék szakítószilárdságénak, szakaxdási nyúlásának és 300%-os nyúlás esetén mutatott moduluszának a meghatározása céljából. Meghatároztuk a visszamaradó nyúlást is 5 cm hasznos méretű különleges mintadarabokon, amelyeket 1 óra hossziat 200%-os nyúlás mellett húzás alatt tartottunk, majd. a húzás megszüntetése után 1 perccel mértük a visszamaradó nyúlást. A fent. említett kísérletek eredményeit az alábbi I. táblázat alsó részében foglaltuk össze. A fenti I. táblázatból nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárással nyert di-peroxidok, tehát az a,«'-bisz-(terc.-!butil-peroxi)-p-diizopropil-benzol és az a,«'-bisz-l(kumil-peroxi)-diizo*propil-benzol vulkanizáló hatásossága kétszer akkora, mint a monoperoxidoké i(pl. a kumil-peroxidé) és az ismert szokásos di-peroxidoké (pl. a 2,5-bisz-i(terc.-butii l-peroxi)-2,5-dimetil-hexáné); a vulkanizált termékek mechanikai jellemzőinek vizsgálata során kitűnik, hogy az a, c, dj e keverékekből kapott termékeik ugyanolyan mértékű vulkanizáltságot mutatnak (á modulusz, szakadási nyúlás, visszamaradó nyúlás stb. alapján megítélve), bár a d és c keve^ rékekben a találmány szerinti di-peroxidok koncentrációja csupán 50%-a a szokásos di-peroxid {c keverék) vagy a monoperoxid {a 6
