151453. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtető és desztilláló eljárás és e célra szolágló berendezés

151453 6 fém alakjában halmozódik fel a 2 hűtőkígyón. Ilyen halmozódást mutat a 9 jelzés. Azt találtuk, hogy az az ólom. amely a 3b tetőn áthalad, lényegileg kisebb hajlamot mu­lat arra, hogy turbulens folyással áitfröcsköljön és szennyezze a felhalmozott 9 cinket, ha se­bességének tangenciális komponense is van és ennek megfelelően nagyobb mennyiségű cink­tartalmú ólom áthaladás engedhető meg. Az a centrifugális erő, .amelyet az örvénylő mozgás a 3b helyén fejt ki. az ólomréteget a gát mellett és a szétterítő felületen tartja és megakadályozza, hogy a réteg átbukjon és fröcsköljön. A gát profilját úgy választjuk meg, hogy a gát nyílásán keresztül az ólom sima folyását tegye lehetővé a vízszintes irányból a csaknem függőleges irányba a szétterítő cső mentén lefelé. Különböző módszerek alkalmazhatók arra, hogy tangenciális sebességet adjunk az ólam­nak. Ennek egy módszere az 1. ábrán látható, amelyen 11 egy sor csövet jelez, amelyek a 4 és 5 csatornákat kötik össze. Ezek a csövek a 6 lapon szög alatt haladnak át, amely a 2. áb­rán jobban látható. Az 1. ábrán a külső 5 csatornában levő ólom 5a szinten van, amely "magasabb, mint a 3 cső 3b teteje. Amikor ólom folyik át a cső ,3b teteje felett, további ólom folyik a 4 csatornáiba a 11 csöveken keresztül. Ez az ólom a belső csa­tornába, szög alatt folyik és a teljes, ólom­mennyiség, amely a belső csatornáiban van, valójában ennek következtében a belső csator­nában körben forog. Ezért ez az ólom a 3 cső 3b teteje fölött tangenciális mozgási kompo­nenssel folyik keresztül és oly módon folyik le a 3 csövön, amint azt az 1. ábráin a nyilak mutatják. Megfigyelhető, hogy'a-11 csövek nem. nyúlnak bele a belső 4 csatornába. Ez áram­vonalas folyást eredményez a 6 elválasztó fal mentén. Különösen kis mennyiségű ólom esetén a 3. ábra szerinti elrendezés alkalmazható. Ennél nem használunk belső 4 csatornát, hanem a megmaradó '5 csatorna táplálása i(7' csövön ke­resztül) tangenciális irányiban történik olyan tartókádból, amilyen az 1. álbrán a 8 jelzésnél látható. Ha ilyenfajta elrendezésnél nagy mennyisé­geket folyatunk át, hajlam mutatkozhat arra, hogy a folyadék egyenlőtlenül folyik át a 3 csőnek az ólam bevezetéshez legközelebb fekvő része fölött. Éppen ezért nagy mennyiségeik át­folyatásánál olyan más kiviteli alak alkalma­sabb, amely belső csatornát is használ. A 4. és 5. ábra további módszert mutat arra, hogyan lehet tangenciális folyást biztosítani. Ennél a kivitelnél belső 4 csatornát használunk, amelyet 5 csatornáiból táplálunk azáltal, hogy abban az 5a szint magasabban áll.. Ebben az esetben azonban az ólom az; 5 csatornáiból a 4 csatornába 12 lyukakon át folyik, amelyek nem biztosítanák tangenciális mozgást. A tan­genciális mozgást az ólomnak a 13 eltérítő lapátok adják akkor, amikor a 3 cső teteje fölött átömlik A 13 eltérítő lapátok a 3 cső 3b tetejére vannak hegesztve szög alatt a sugárra. A 4. és 5. ábrák egy további változatát a 5 6. és 7. ábrák mutatják. Ez olyan, elrendezés, amelynél a belső 4 csatorna teljes fala szög' alatt álló 14 lapokból áll, amelyek a csatorna x 15 aljához vannak hegesztve. Amint a 6. és 7. ábrákból kitűnik, ezeknek a 10 lapoknak ugyanaz a szerepük:, mint az 1. és i. ábrán a 11 csöveknek, minthogy ezek az ólomnak tangenciális mozgásit adnak, mielőtt az a 3 cső teteje fölött áthaladna. A cinktartalmától megfosztott ólom. 10 ki-15 folyó nyíláson keresztül távozik, A 3 cső hajlásszöge az előző kiviteleknél cél­szerűen körülbelül 10:1. Ennél enyhébb lejtő azt eredményezi, hogy az evakuált 1 edény kevésbé szilárd és ezért kevésibé tud ellenállni 20 az evakuálási'nyomásinak. Példaképpen az 1. ábra szerinti kivitelnél a belső csatornáiban levő folyadék megfelelő ke­rületi sebességére ólom esetén azt állapítottuk meg, hogy másodpercenként egy kissé keve-25 sebb legyen, mint, a cső felső része kerületé­nek harmada. Azaz olyan edényben, amelyben a cső maximális átmérője 183 cm i(fi láb) az ólom számára .122 cm/sec (4 lá!b/sec) körüli kerületi sebesség kielégítő. A súrlódási veszte-30 ségek miatt ez körülbelül 244 cm/sec ,(8 láb/sec) bemeneti sebességet tesz szükségessé, amelyet a külső és belső csatornák közötti 30—81 cm-es (12"-os) potenciális szintkülönbséggel lehet, el­érni. • 35 Hasonló eredményeket kapunk más kiviteli alakok esetében is. Nagyobb szögsebességek természetesen elő­állíthatók, iha nagyolbb esést alkalmazunk és ez a tároló 8 kád és az edény megfelelő szint-40 elrendezése mellett nagyobb lehet, mint a kér­déses folyadék légnyomás okozta esése akkor, amikor egyszerűen atmoszférikus nyomást al­kalmazunk ama, hogy a folyadékot a légtelení­tett edényen keresztül kényszerítsük, vagy ter-45 mészetesen alkalmazhatunk egy szivattyút is a nyomás előállítására, amely a folyadékot az edénybe táplálja. A találmány keretein belül ezenkívül még számos kiviteli változat lehetséges. 50 / ~ Szabadalmi igénypontok: \1. Eljárás csonkakúpallakü, helytálló szét­terítőcső befelé szűkülő felületén vékony réteg­ben lefolyó folyadék egyenletes eloszlásának 55 biztosítására és a gáznemű alkatrész elgőzölög­tetésének megkönnyítésére e folyadékból, azzal jellemezve, hogy a folyadékmozgást úgy vezé­reljük, hogy a folyadék a szétterítőcső tetején át a szétterítőcsőre érintőlegesen folyik és ezt 60 az érintőleges folyás irányt vagy a szétterítő­cső tetején való átfolyáskor, vagy ezt megelő­zően adjuk a folyadéknak. i(1962. II. 21.-iki elsőbbség.) 2. ,Az 1. igénypont szerinti eljárás föganato-65 sítási módja, azzal jellemezve, hogy cinktartalt-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom