151451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kationcserélő műgyanta előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. IV. 27. Közzététel napja: 1962. VII. 25. Megjelent: 1965. VI. 01. (ME—479) 151451 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály C 08 f 1 Decimái osztályozás: Feltalálók: Pelyva Jenő vegyészmérnök (66fl /o-ban), Erdélyi Árpédné vegyészmérnök, (34%-toan), üűzfőgyártelepi lakósok . Tulajdonos: Nitrokémiai Ipartelepek, Fűzfőgyártelep Eljárás kationcserélő műgyanta előállítására Ismeretes, hogy a sztirol-divinilbenzol kopolimér műgyanták kénsavval szulfonálhatók ás ily módon kationcserélő műgyanták állíthatók elő. Az ioncserélők előállítására rendszerint gyöngypoliméreket alkalmaznak és eze- 5 ket szulfonálják. A szulfonálással járó reakcióhő és a duzzadás ismeretes módon igen erős igénybevételinek teszi ki e polimer anyagszerkezetét és a gyöngypolimérek repedését, széthullását idézi elő, ami jelentős anyagveszteség- .>"• gel jár és gyenge szilárdságú, gyorsan elhasználódó termék képződésére vezet. Ennek a hát-Lánynak a kiküszöbölése érdekében javasolták már a gyöngypolimérek szerves oldószerekkel, pl. toluollal, 'nitrobenzoUal, metilértkloriddal ig vagy triklóretilénnel duzzasztott állapotban történő szulfonálását. Ezáltal csökkenthetők ugyan a szulfonálás során fellépő feszültségek, de ezzel még egyáltalán nincsen valamennyi, a polimer mátrixét 20 a szulfonálás során károsító tényező kiküszöbölve, sőt éppen maga a duzzasztás is lehet az' előidézője ilyen irányú ártalmaknak. Sok esetben az oldószer túlságosan duzzasztja ä gyöngypolimert és ezáltal rontja le annak szilárdsá- 25 gát vagy éppen túlságosan kevéssé duzzasztja és emiatt erélyesebb, a polimer szerkezetét oxidációs hatások útján károsító szulfonálási reakciókörülményeket kell alkalmazni. Már ezek a hibalehetőségek is mutatják, hogy ko- 30 rántsam mindegy, hogy valamely adott gyöngypolimér duzzasztására milyen szerves oldószert alkalmazunk. Azonban az oldószer — esetleg kísérletek alapján történő — gondos megválasztása és az éppen kívánatos duzzaszitási főik elérésekor történő szulfonálás mellett is az ismert módszerekkel és az általában alkalmazott oldószerekkel dolgozva igen különböző és sok esetben igen rossz eredményékhez jutunk, ami kísérleteink szerint azzal magyarázható. hogy a duzzasztásra alkalmazott oldószerek különböző módon viselkedhetnek a szulfonálás során. Megállapítottuk, hogy egyenletesen jó eredményhez, teljesen kielégítő minőségű, ép és szilárd szulfonált gyöngypölimérbez csak akkor juthatunk, ha biztosítjuk, hogy a duzzasztásra alkalmazott oldószer duzzasztó hatása a szulfonálás előrehaladásával párhuzamosan csökkenjen; ha ugyanis a duzzasztószer hatása még akkor is érvényesül, amikor már a szulfonálás is duzzasztja a terméket, akkor a polimer mátrixa • e kettős duzziasztóhatás folytán — amihez .azután még a kénsav kimosásaikor a hígítási hő és a víz újabb duzzasztó hatása is járul — miegintcsak súlyosan károsodik és repedezett termeiket kapunk. Éppen ezek az ismert eljárásmóddal szükségszerűen együttjáró bonyolult károsító hatások tették szükségessé azt is, hogy a sziüfonáló sav feleslegének a készre szulfonált gyöngypolimérből való 151451
