151447. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus vezérlőberendezés traktorokhoz
1 Í3 szögbeállítása olyan, . hogy a helyzetszabályozásra alkalmas 185 emeltyű előre mozdul el a szeleprendszer felé és ezzel együttműködik a 75 búvárdugattyúval. Az 1. és az 5. ábra összehasonlítása azt mutatja, hogy a 170 fogantyúnak a vontatást szabályozó és a helyzetet szabályozó felső véghelyzetei egymással nem azonosak. A felrajzolt kiviteli példánál ez a két helyzet egymással kb. 27°-os szöget zár be és ezzel kapcsolatosan megemlítendő, hogy e helyzeteket ajánlatos olyképp megjelölni a-186 lemezen, hogy azokat a traktorvezető jól láthassa. E két helyzet közötti terület és a helyzetszabályozó területből egy kis darab együttesen a 170 kézi fogantyú számára egy harmadik működési területet jelent a kisegítő vezérlőeszközök működtetése ' számára, amit a későbbiekben magyarázunk meg. • / Gondoskodás történik arról, hogy a hidraulikai rendszert tehermentesíteni lehessen, vagyis abban a7 nyomást alacsony értékre lehessen csökkenteni, az 56 megkerülő szelep nyitása által akkor, amikor a mezőgazdasági eszközt tartó karok emelkednek és elérték a szállítási helyzetet. Ez a tehermentesítő szerkezet 178 bütyköt tartalmaz, amely elfordítható a 171 tengely körül, lényegileg az emelőszerkezethez tartozó 35 emelőtengely mozgásával egyidejűleg. A 178 és 35 alkatrészeket tehát az erőátviteli szervek szinkrón mozgatják. A két rész kapcsolata főleg a 190 kapcsolórúdból áll, amely csuklósan függ össze a 191 füllel és ez a 192 hüvelyből nyúlik ki. Az összeköttetést a 190A kapcsolószervek létesítik. A 192 hüvely mereven függ össze az emelést végző 35 emelőtengellyel, úgy, amint az 1. és 5. ábrán látható. A leírt kiviteli példánál a hüvely súrlódás révén \ kapcsolódik a tengellyel és e célból fel van ; hasítva, vagyis rugalmasan szorul a tengelyre; végeit egy 193 csavar húzza össze. A 19ÖA kapcsolószerv lényegileg pecekből és ezt felvevő horonyból áll, amely a 35 és 178 részek között kismértékű holtmozgást tesz lehetővé. A 178 bütyökhöz 194 görgő tartozik (2. ábra), mely a 195 csapon foroghat és ez utóbbi a 196 emeltyű alsó végén van. Az emeltyű 197 forgáscsapja a 28 fedéllel függ össze. A 3. ábra szerint a 195 csapon egy nagyobb méretű 198 görgő foroghat és közvetlenül a 70 búvárdugattyún fekszik fel. A 178 bütyöknek az emelőszerkezethez viszonyított szöghelyzete olyan, hogy amikor a tartókárok felfelé mozognak és elérik ä szállítási helyzetet, ami közvetlenül akkor következik be, amikor a 34 forgattyú majdnem elérte véghelyzetét és megáll felső v határhelyzete előtt, az 5. ábra szerinti 28 fedéllel való érintkezés következtében. Ekkor a bütyök széle elhalad a 198 görgő mentén és lehetővé teszi a 70 búvárdugattyú számára, hogy nyitó helyzetébe jusson a.72 rugó hatására. Ez a művelet nagyon rövid idő alatt tehát lökésszerűen jön létre és a 190A kapcsolószerv említett holtmozgása folytán válik lehetővé. 11447 14 A leírt kivitel azt eredményezi, hogy amikor 34 forgattyú érintkezésbe kerül a 28 fedéllel, • az 56 megkerülő szelep nyitása • a hidraulikai rendszerben lehetővé teszi az olaj kiáramlását 5 a 69 csövön át, miáltal nem keletkezhetik a rendszerben túl nagy nyomás; ezt a túlzott nyomást á f orgattyúnak a 28 fedélhez szoruló helyzete hozhatná létre és ha nem keletkezne / az említett olajkiáramlás, a 49 szelepszerkezet-10 ben történne a tehermentesítés. Ez ä szelepszerkezet ekkor a 150 rúd hatása alatt alacsonynyomású működésre van beállítva. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy amikor a tartókarok szállítási helyzetben vannak és a 15 170 kézifogantyú a szállítási helyzetek egyikét foglalja, el, a szivattyú által továbbított olaj -megkerülő vezetéken és az 56 szelepen át viszszajut. az olajgyűjtőbe, a 49 szelepszerkezetnek tehát nem kell nyitni. A 170 fogantyúnak a 20 süllyesztés irányában történő elmozdítása a szállítási helyzetek egyikéből megindítja a tartókarok süllyedését, amihez az 57 túlfolyató szelep működése szükséges. E folyamat kezdetén a 178 bütyök zárja az 56 megkerülő szele-25 pet, de mivel az 57 szelep nyitva van, a hidraulikus folyadék a 40 szivattyúból és a 31 hengerből is az olajgyűjtő tartályba jut. Ezáltal a tartóru'dak súlyuk következtében lefelé , mozdulnak el. Akkor, amikor a hidraulikus 30 dugattyú visszahúzódik a henger belsejében, a 153 rugók visszahúzzák a 145 hüvelyt a 7. ábra szerinti helyzetbe, amelyben a 49 szelepszerkezet megint a nagynyomás megszüntetésére alkalmas helyzetbe kerül. A fentiek szerint az 35 eszközhordozó rudazatnak minden olyan helyzetében, amely akkor keletkezik, mikor a szállítási . állapotból a rudak süllyednek, a szerkezet vezérlését az 57 túlfolyató szelep végzi. A 184 emeltyű, mint mondottuk, a vontatást 40 szabályozza és ennek az emeltyűnek egyik, 200 karja 201 füllel van ellátva, amely a 75 búvárdugattyúval működik együtt. A 202 húzórugó a 203 nyúlvány és a kar hornyolt vége között ; helyezkedik el és az emeltyűt a 75 búvárdu-45 gattyúhoz igyekszik szorítani, ami megfelel a tartórudazat süllyesztésének. Ez a mozgás a gyengébb 80 rugó hatása ellenében történik. Ha feltételezzük, hogy az eszközhordozó ru-50 dazat süllyed' a 170 fogantyú lefelé történt elmozdítása folytán, vagyis ha ez a fogantyú az • egyik vontatásszabályozó helyzetbe került, a rudazat süllyedése tovább folytatódik mindaddig, míg a vontatási ellenállás (tehát a talajban ke-55 letkező reakcióerő) megközelíti azt ~ az értéket, amelyre a 170 kézi fogantyút beállítottuk. Ek' kor a vonóerő nagyságát érzékelő szerkezet működésbe lép a 184 emeltyű 204 karjának közvetítésével, minek következtében a vontatási 60 ellenállás és a 32 hidraulikus dugattyú által kifejtett erő között egyensúlyi állapot jön létre. Ez a kiegyensúlyozó művelet azt eredményezi, hogy a 75 búvárdugattyú a 80 rugó hatása alatt hátrafelé mozdul el és csökkenti annak a fo-65 lyadéknak az átáramlási keresztmetszetét, 1
