151446. lajstromszámú szabadalom • Cérnázógép

7 1*1446 SBgorgön átvetve és végét a 30 szalagfeszítő tömbök egyikéből kinyúló 33 kampóba beakasztva a 34 feszítősüly a 30 szalagfeszítő tömböt a 32 síneken a gép középvonala felé húzza, és ezzel együtt befelé húzza a 31 tárcsán átvetett 37 szalagrészt is. Mivel. a 27 szalag a 26 orsók, a 29 görgők, a 31 tárcsák, a 28 terelőgörgők és a 25 szalagtáresa körül végtelem'tve van, ezért a 37 szalagrész feszítésével egyidejűleg a meghajtó szalag teljes hosszán húzóerőt keltünk a szalagban. Az a 30 szalagfeszítő tömb, amelynek 33 kampójába^pillanatnyilag a 35 zsinór nincs beakasztva, a feszítés hatására a 32 síneken a saját oldalán levő 26 orsók felé csúszik és a 32 sínek végénél levő ütközőn feliütköwe a továbbiakban ezen a helyen marad. A 27 szalag a 26 cérnázóorsók hajtőtárcsáit 90°-os szögben fogja körül, ami csúszásmentes areómeghajtást biztosít. A cérnázógép orsói forgásirányának esetleges megváltoztatásakor a 35 zsinór végét a másik 30 szalagfeszítő tömb kampójába akasztjuk és a helytálló 36 görgőn a zsinórt ellenkező értelemfoet vetjük át. így az ismert cérnázógépek orsóinak fordulatirányváltozásakor szükséges szalagátfűzés elmarad. A pademelő szerkezetet" a 38 szállítóhengerről •mozgatjuk. A 38 szállítóhengerre felfogott 39 csiga a 40 rúdra erősített 41 csigakereket, a 40 rúd másik végén levő 42 csiga pedig a 43 excenter 44 tengelyére erősített 45 csigakereket forgatja. A 45 csigakerékkel együtt forog a 43 excenter is, amely a szabad végén elíordíthatóan ágyazott 46 rúdra szabadon elfordulóan felfogott 47 görgőn keresztül a 48 tengely körül a 46 rudat és ezzel a 46 rúd végére felfogott 49 felcsavaró dobot az 50 nyíl irányában alternáló lengőmozgássál mozgatja. A 49 felcsavaró dob az 51 csigával elfordít-ható 52 csigakerékkel közös tengelyre van ékelve. Az 51 csiga tengelyének végére erősített 53 kilincskerék együtt mozog a 49 felcsavaró dobot és az 52 csigakereket forgató 51 csigával, azaz ezeknek 50 nyíl irányú alternáló lengő mozgását követi. Az 53 kilincskerék helyzetében egy a rajzon nem ábrázolt kilincs segítségével van rögzítve, amely rögzítés akkor szűnik meg, ha az 50 nyíl irányában fölfelé emelkedve az 53 kilincskerék az 54 kilincskerékfordító mozgató éléhez ütközik, és ez az 53 kilincskereket a beállításnak megfelelő számú foggal elfordítja. Az 53 kilincskerék elfordulásakor elfordul az 51 csiga is, amely elfordítja az 52 csigakereket és 49 felcsavaró dobot és az 55 szalagon vagy láncon keresztül az 56 tengely körül elforduló 57 pademelő tárcsát is. Az 57 pademelő tárcsa elfordulásával az 58 emelőszalag az 59 nyíl irányában fölemelkedik (vagy süllyed) és vele emelkedik (vagy süllyed) a 60 gyűrűpad is. Az ismertetett pademelő szerkezet egyszerű kivitelű, mozgáskor benne súrlódó erők nem lépnek fel. A rajzon nem ábrázolt ellensúly segítségével a 60 gyűrűpad emeléséhez minimális erőhatás szükséges. A találmány szerinti pademelő szerkezet előnyös tulajdonsága, hogy a meghajtást nem a főtengelyről, hanem a szállítóhengerről kapja. Nagyobb sebességeknél a szállítóhenger gyorsabban forog és így a pademelés sebessége is a szállított fonalhossznak megfelelően arányosan változik. A pademelőt csak fonalszámváltás esetén kell szabályozni és ekkor is csak az egy löketre emelt fogak számát kell változtatni. A fonalaknak, ill. cérnáknak a 8 nyomó és 9, szállítóhenger előtti, ill. utáni vezetését végző szerkezetnél (6, ábra) a 3 hordozócsévékről lejövő fonalak a 6 és 7 terelőt megkerülve a 8 nyomóhengeren haladnak körül a nyilakkal feltüntetett irányban. A fonalak a 8 nyomóhengert közel két teljes menettel veszik körül és azután haladnak tovább a 61 szálvezető, majd a 26 eérnázóorsó felé. A 7 szálvezetőnek a 8 nyomó-és 9 szállítóhenger előtti elrendezése következtében a 26 cémázóprsó, a 8 nyomó- és 9 szállítón enger, valamint a 6 és 7 szál vezető majdnem közös függőleges síkban rendezhető el, ezért a nyomó- és szállítóhengerek, valamint a szálvezető rendszer a cérnázógép szélességét nem növelik. Az a körülmény, hogy a fonalak a 8 nyomóhengert majdnem két teljes menettel veszik körül, azt eredményezi, hogy a cérnának a 9 szállítóhenger és a 26 eérnázóorsó közötti szakaszban esetleg bekövetkező elszakadása esetén a 8 nyomóhengerre visszacsavarodik a 9 szállítóhengerről lelógó szabad cérnavég, és így nem fordulhat elő, hogy a szomszédos 26 orsók valamelyikére felfutó cérnához lendülve négyágú cérnát kapjunk, ami természetesen selejtnövekedést eredményezne. Szakadás esetén a 8 nyomóhengerre kettőnél több menetben, csavarodik fel a 3 hordozócsévéről, ill. csévékről lefutó fonal. Ennek következtében a 8 nyomóhenger és a 9 szállítóhenger közötti súrlódás jelentős mértékbén csökken és a 9 szállítóhenger többé nem tudja forgatni a 8 nyomóhengert. Mivel a 8 nyomóhenger leáll, ezért a 3 hordozócsévékről mindaddig nem húz le további fonalat, míg a céraázógépen -dolgozó személy a szakadás, megszüntetésével a 8 nyomó- és a 9 szállítóhengereket, újra szállításra kész állapotba nem helyezi. A találmány szerinti cérnázógép előnyei még egyszer röviden összefoglalva a következők: A 3 hordozócsévéket tartó 4 orsó szárának új ágyazása következtében a cérnázógép üzembiztosan és egyenletesen dolgozik, továbbá az orsó szárának ágyazása és maguk az orsók hosszú üzemidő után sem kopnak ki, tehát, a cérnázógép valóban képessé válik a szerkezeti kialakításból következő termelékenységnövelésre. A nagy átmérőjű, főtengelyként használt dobok helyett tengelyen egymástól aránylag nagy távolságra elrendezett meghajtó szalagtárcsák, a végtelenített és a gép mindkét oldalán sorban egymás mellett levő több orsó forgatására képes hajtószalag, valamint a több orsót forgató hajtószalag egyetlen szalagfeszítő szerel-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4