151446. lajstromszámú szabadalom • Cérnázógép

3 :. -.' •' > mérőjű dobként van kialakítva. A cémázöörsó­kat meghajtó ismert szerkezeteknél a szalagok, illetve szíjak feszítésére szolgáló karos-elien-­súlyos és külön tengely körül elfordítható szerkezetrészek osalk a főtengelydöbakan kívül, 5 illetve amellett helyezhetők- el. A gép teljes hosszán Végigmenő nagy átmé­rőjű főtengelydob és ennek mindkét oldalán elrendezett terjedelmes, karokból, ellensúlyok­ból, tengelyekből álló orsófo>rgató és" szalag, il- 10 letve szíjfeszítő szerkezetrészek, helyigényesek és ez lehetetlenné teszi az ismert kivitelű cér­názógépék szélességi méretének jelentős csök­kenését. Az eddig isimert oérnázógépéken is előfordul 15 a csoportonként közbeiktatott terelőtárcsákkal való arsómeghiajtási, de ez csoportonként külön­külön motornál történik, ami hátrányos, mert a meddőáramot kiküszöbölő fázisjavítás gond­ját súlyosbítja a feleslegesen sok- elektromotor, 20 ezenkívül a csévék forgásiránya ezeken az is­mert gépeken csak a motor forgásirányának változtatásával fordítható meg és a heveder, hajtószíj bonyolult újrafeszítése után. Az ismert oérnázógéptípusokinál a gépnek 25 mind hossz-, mind szélességi méretét növeli a padiemelők ismert konstrukciós megoldása is. A pademielést ellensúlyos, karos, mozgás köz­ben nagy súrlódó erők keletkezésére alkalmai; adó szerkezetek végzik. A nagy helyiigényük 30 mellett hátrányuk az is, hogy éppen a nagy súrlódó erők következtében a pademélés ko­moly erőkifejtést igényel. Ez mind a hiaj.tó­szerv, mind a közlő alkatrészek méreteit meg­növeli. 35 Még olyan megoldás is ismert, amelynél a pademélés céljára a nagy energiakifejtésnél el­terjedt hidraulikus berendezést alkalmaznak. A textiliparban nemcsak energiatakarékosság­ból konstruálják a gépeket kis erőkkel működő 40 szerkezetekkel, de azért, is, mert a nyers, a fé-' lig kész és a készárut védeni kell a nagy ener­giáik hőhatásából származó felmelegedéstől. A találmány szerinti egyszerű pademelő szer­kezet olyan, kis energiát fogyaszt, hogy nem- 45 csak olajhddraulikára nem kell gondolni, de a jól kiegyensúlyozott pad az ember egy ujjá­val mozgatható. Az ismert oémázógép kiviteleknél a hordo­zócsévékről lehúzott fonalakat a száUítóhenge- 50 rek mögött elrendezett szálvezetőfc vezetik be a szállítóhengerekbe. Itt a fonal, illetve a fo­nalak az egyik szállítóhengert megkerülve fut­nák ki a szálüiítóhengerek közül a cérnázóorsök felé. Ez az elrendezés a hordozócsévéken és a 55 cérnázóorsókon átmenő függőleges síkok, között nagy távolságot kíván meg, ami ismét a cér­názógép szélességének növelésére vezet. A széles cérnázógépkivitelek két szempont­ból is hátrányosak. Ezek egyike, hogy széles 60 cérnázógépek esetén a gyártó üzemek helyki- . használása nem. gazdaságos, illetve egy még­határozott számú gép beállításához nagy gyáir­tóhelyiséigKe van szükség, ami mind a szállí­tási munkát, mind a beruházási költségéket 55 .. v., , ' . 4 növeli. A másik szempont az, hogy •széles gé­peknél alacsony növésű dolgozók nem foglal­koztathatók. A találmány célja olyan cérnázógép létesí­tése, amelynek termelékenysége az eddig is­mert cérnázógépkivitelek teljesítményénél je­lentősen nagyobb, a gép hosszú időn keresztül meghibásodás nélkül és üzembiztosan dolgozik, amelynél nagy átmérőjű, a gép teljes hosszán végigmenő dobszerű főtengelyre nincs szük­ség, a cémázóorsókat csoportosan lehet -meg­hajtani úgy, hogy ugyanazzal a meghajtó ós szalagfeszíítő szerkezetrésszel és a velük forga­tott, dl. feszített szalaggal a cérnázógép mind­két oldalán egy síkban egymás mellett levő több orsót lehet egyidejűleg forgatni, amely­nél a pademelő szerkezet kis 'helyszükségletű és súrlódások keltése nélkül kis erőhatással üzemeltethető, és amelynél a szállítóhengerek mögötti és előtti szálvezetéshez szükséges tér szélessége kicsi és mindezek következtében az egész cérnázógép az eddig ismert legkeske­nyebb cérnázógép szélességénél is jelentősen keskenyebbre készíthető. A találmány célja tehát cérnázógép, mely­nek szalagtárcsákkal hajtott, a cérnázógép két oldalán sorban elrendezett cérnázóorsói, to­vábbá terelőtárcsái, 'hajtószalagjai és pademelő szerkezete van. A találmány abban van, hogy a cérnázógép két oldalán sorban elrendezett cémázóorsókat csoportosan forgató, egymástól az orsók távolságának megfelelő távolságban rögzített, terelőtárcsákkal irányított, szalagtár­csák köré hajlított és sínéken csúszó feszítő­tömbökön levő tárcsákkal feszített végtelení­tett hajtószalagjai, a hajtószalagokat, valamint a cérnázógépet központilag hajtó, hosszirányú rúdfeént kialakított központi főtengelye, a pad kiemelésére pedig csuklósán felfogott vége kö­rül szálítóhengerről hajtott excenterrel lengő mozgásban tartott rúd lengő végére szerelt felcsavaró dobból és a dobot kiltocsfcerékfor­dító hatására csigahajtás segítségével elfordító küincslkeréktóől álló pademélő szerkezete, a forgatott hordozócsévékről á fonalat vagy fo­nalakat nyomó- és szállítóhenger közé elölről vezető szálvezetője és.a, hordozócsévéket tartó orsók szárát váz furatában rezgésmentesen olajban ágyazó, rugalmas szervekkel tartott hüvelye van. A találmány tehát az összes eddig ismert berendezésekkel szemben igen nagymérvű mű­szaki haladást jelent mind a meghajtás, heve­derfeszítés, forgásirányváltás, mind pedig a pademélés munkaterületén- Ezeken felül a leglényegesebb műszaki tökéletesítést adja a hordozó keresztcsévék szármegtámasztásának új megoldásával. A találmányt részleteiben a rajzókon vázolt kiviteli1 példával kapcsolatban ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti cérnázógép egy példaképpeni kiviteli -alakjának vázlatos oldal­nézete, a 2. álbra a fonalakat hordozó cséve és a meg-2 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom