151390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a C-cephalosporin átalakítási termékeinek előállítására

D 151390 6 zel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárít­juk, majd szárazra pároljuk be, amikor is 40,3 g sárgaszínű szilárd termék marad vissza. Ha ezt az anyagot biológiai értékmérésnek .vetjük alá, a C-oephalosporin dinitrofenil-szár­mazékának egy tiszta mintájával összehason­lítva, akkor a kapott terméket 88%-os tiszta­ságúnak találjuk. b) A C-oephalospoirin 2,4-dínitrofenil-szárma­zékának savas hidrolízise. A fenti eljárás során nyers állapotban kapjuk a C-cephalasparin 2,4-dinitrafenil-származékát, amely kism.ennyiségű színezett bázisos szennye­zést tartalmaz; ezt oly módon távolítjuk el, hogy a szilárd terméket etilacetátban oldjuk és az oldatot 0,2 n sósavoldattal mossuk. Az etilacetátos oldatot ezután szárítjuk és az ol­dószert vákuum alatt ledesztilláljuk. 10,1 g nyers termékből ily módon 9,7 g tisztított ter­méket kapunk. 9,7 g C-cephaílosporin-2,4-dinitrofenil-szárm>a­zékot 100 mi acetonitril, 65 ml víz és 34 ml n­sósavoldat elegyében oldunk. Az oldatot azután szobahőmérsékleten, sötétben, nitrogén-légkör­ben 64 óra hosszat állni hagyjuk. Utána 200 ml vizet adunk az oldathoz és az egész elegyet 5X10Ö ml etilacetáttal extraháljuk. A vissza­maradó 270 ml vizes 7-ammo-cephalosporánsav­oldat pH-értékét ezután telített nátriumhidro­génkarbonátoldat hozzáadásával 7,2-re állítjuk be és az oldatot 0 C° hőmérsékletre hűtjük le. c) A 7-amino-cephalosporá:nsav (7-ACA) el­különítése. A fentiekben leírt hidrolízis és etilacetátos extrakció után visszíamaradó savas oldat fő­ként 7-amino-oep'halosporánsavat és 7-amino­-cephalosporánsav-láktont tartalmaz. Ennek az oldatnak a pH-értékét 6,7-re állítjuk be, majd klorid-ciklusban levő Dowex 1 ionoserélőgyan­tát tartalmazó oszlopra töltjük fel. A 7-ACA­-lakton keresztülhalad az oszlopon és a szüre­dékben jelenik meg. Az oszlopról, vízzel tör­ténő mosás után a 7-ACA 0,05 n sósavoldattal eluálható. A 7-AOA-tartalnaú frakcióból kristá­lyos csapadékot nyerhetünk ki, amely valószí­nűleg a 7-ACA ikerionos alakja, míg a 7-ACA főtömege hidroklorid alakjában oldatban ma­rad. Ezeket az oldatokat azután fenilaoetilezés­nek vethetjük alá, benzil-cephalosporin előállí­tása céljából. d) Az oldott 7-amino-cephalosporánsav átala­kítása benzil-ceiphalosporinná. A fentiek szerint, a b) alatt leírt módon ka­pott lehűtött vizes oldathoz 300 ml acetont adunk, amely 3 ml fenllacetilkloridot tartal­maz. Az eközben lecsökkent pH-értéket ismét 7-re állítjuk be. Az elegyét 1 óra hosszat állni hagyjuk, miközben a hőmérsékletet szobahőfo­kig ihagyjúk emelkedni, majd az acetont vá­kuum alatti desztilláció útján eltávolítjuk. Az így kapott vizes maradék térfogata 325 ml, pH-értéke pedig 5,9. Ezt az oldatot 2X150 ml ben­zollal extraháljuk, a le nem desztillált aceton részleges eltávolítása céljából, majd a pH-érté­ket szirupszerű foszforsav hozzáadásával 3,3-ra állítjuk be és további két extrákciót végzünk 150—1'50 ml benzollal. Ezen a pH-iértéken .a fe­nilecetsav feleslege extrahálódik, a benzil-cepha­losporin azonban mein. Az extrakció teljessé té­tele céljából az oldat pH-értékét, amely a mű­velet folyamán 3,8-ig emelkedett, 3,3-ra állítjuk vissza, majd az extrákciót tovább folytatjuk 3X150 ml benzollal. Ezután a pH-értéket fosz­forsavval 2,'5-ire csökkentjük és az oldatot 3X150 ml etilacetáttál extraháljuk. Az egyesí­tett kivonatokat 2X30 ml vízzel mossuk, majd vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és vá­kuum alatt 2—3 ml térfogatra pároljuk be. Azután 10—15 térfogát 60—80 C° forrpontú petrolétert adunk hozzá, aminek hatására egy sárgás színű szilárd termék válik le 97 mg mennyiségben. Ezt a termiéket centrifugálással elkülönítjük, 40—60 C° forrpontú petroléterrel néhányszor mossuk, majd vákuum-exszikkátor­ban megszárítjuk. A száraz terméket újra old­juk 2 ml etilacetátban és 10—15 térfogat étert adunk hozzá. Ennek hatására kisimennyiségű szilárd anyag válik le, ezt kiselejtezzük. Az éter és etilacetát élegyéből álló oldószer elpárologtatása útján 72 mg szilárd terméket kapunk. Ehhez 20 ml vizet keverünk, amelyben a szilárd termiek csak kevéssé oldódik; az ele­gyet 0,1 n nátriumhidroxidoldattal 6 pH-értékre titráljuk, a titrálás folyamán állandó élénk ke­verést kell fenntartani. Az eközben levált kis­mennyiségű oldhatatlan anyagot szűréssel el­távolítjuk, a vizes oldatot fagyasztva, szárítjuk, amikor is egy eléggé ragadós szilárd termék marad vissza. Ezt. aceton és víz 9 :1 arányú elegyének lehető legkise'bb mennyiségében (kb. 1 ml) oldjuk, majd vízmentes aceton hozzáadása útján isimét kicsapjuk. Finom színtelen tűkris­tályokiból' álló pelyhes csapadékot kapunk, 31,2 mg mennyiségben. A termieket oly módon tisz­títjuk tovább, hogy vizes acetonban ismét old­juk és vízmentes aceton hozzáadásával újból kicsapjuk. A benzil-oephalosporin kristályos nátriumsó­jának fizikai tulajdonságai. A nátriumsó hevítés hatására megsötétedik, majd 160 C°-tól kezdődően bomlik; [«]D = = +122° !(é = 1,2 vízben). Ibolyántúli színkép: Knax = 259 millimikron, Ej^ 190. Kin = 234 millimikron, E x ° m = 138,5. Infravörös színkép: Nujolban, főbb csúcsértékek ((cm"1 ): 699, 726, 1245, 1538, 1'634, 1677, 1745, 1761, 3344. Papírkromatográfia. Oldószer-rendszer butanol-etanol-víz 4:1:5 arányú rendszere. Az oldószer-rendszerrel ka­pott felső fázist 6 pH-értékre tompított 1. sz. Whatman-papíron krornatografáltuk: RF 0,65 — 0,67 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom