151386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás méhek etetésére alkalmas szirup előállítása

151386 sen eltűnik, csupán a fiatalabb hajtásokban és a levelekben marad meg, így a fenti módon megtisztított szárakból nyert lé, valamint az abból kíméletes bepárlás útján nyert szirup teljesen ártalmatlan a méhekkel szemben. A kisajtolt levet célszerűen azbeszt-szűrőn szűrjük meg a lebegő szilérd szennyezések eltávolítása céljából, míg a szűrés után még viszszamaradt, főiként kolloidos szennyezéseket aktívszénnel történő derítéssel távolítjuk el. Az így kapott kristálytiszta levet tob. 70—80% cukortartalomra sűrítjük be. A besűrítést célszerűen 30^—40 mm Hg-oszlop nyomás alatt, 40—50 C° hőmérsékleten, ilyen célokra alkalmas ismert bepárlóberendezésekben végezhetjük. Magasabb hőmérsékleten a eiroklé főként inverticukorból álló cukortartalma már könnyen karamellizálódik, emellett a jelenlevő fehérjék kicsapódhatnak és a vitaminok tönkremennek, ami a kapott szirup minőségét és méhek táplálására való alkalmasságát lerontja. A bepárlás során esetleg fellépő habzás gátlására semmilyen vegyi ihabzásgátlószert nem szabad alkalmazni, még szín- és ízmentes paraffinolajat sem, mert az ilyen szereket akár nyomokban is tartalmazó szirupot a méhek nem fogadják el. A találmány szerinti eljárással készült szirup tehát 70—80% cukrot, főként invertcukrot, emellett 1—2% oldott fehérjét és a szükséges csekély mennyiségekben a méhek táplálkozása szempontjából fontos, egyéb természetes anyagokat is tartalmaz, így e szirup etetése esetén a méheket tapasztalataink szerint nem érhetik olyan károsodások, mint amilyenek a kizárólag tiszta szacharózit tartalmazó cukor et'etóse esetében felléphetnek. A találmány szerinti eljárás nyersanyagául szolgáló édes cirok növény olcsón és gazdaságosan termelhető, a szárazságot jól bírja. Termelési költsége a 'Cukorrépa termelési költségének egyharmadát sem éri el, igénytelen, jól megterem olyan talajokon is, amelyeken a cukorrépa termesztése szóba se jöhet. Emellett a lé kisajtolására felhasználásra kerülő növényszár csupán melléktermék, amely a főterményül szolgáló mag begyűjtése után marad vissza. Betakarítása olcsón és egyszerűen megoldható és jóval kevesebb költséget és munkát igényel, mint a cukorrépa felszedése. További előnyként megemlíthető, hogy a lé kisajtolása után visszamaradt kisajtolt szár még szintén hasznosítható ipari növényként, minthogy nagy cellulóztartalma folytán e cellulóz ipari kinyerésére, pl. papírgyártásra alkalmas. 5 A kisaj tolásra kerülő szár cukortartalma átlag 22—24%, ez azonban céltudatos nemesítéssel még jelentősen fokozható; találtak már 30% körüli cukortartalmú ciroknövényeket is. Ez a cukortartalom azonban nemcsak nagyobb a 10 cukorrépáénál, (amely, mint ismeretes, átlag 17%, körül van), hanem a találmány szerinti eljárásban jóval gazdaságosabb módom is kerül kinyerésre. A lé közvetlen kisajtolása, egyszerű módon történő tisztítása és besűrítése szintén 15 előnyös és iparilag könnyen végrehajtható; a gyártás közben nincsen szükség a lé felhígítására, mint a cukorrépa kivonatolása során és nem keletkeznek a melaszhoz hasonló csekély értékű melléktermékek. 20 Mindezek az előnyök azt mutatják, hogy a találmány szerinti szirup méhdk etetése céljából történő gyártása és felhasználása nemcsak a méhek célszerűbb és egészségesebb téli etetése és, évente kb. 400 vagon cukor más célra 25 történő felszabadítása szempontjából igen előnyös, hanem az így hasznosításra kerülő cukor sokkal olcsóbb és egyszerűbb módon, állítható elő mint az, eddig a méhek etetésére (jobb híján) igen célszerűtlenül és gazdaságtalanul 30 felhasznált répacukor. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás méhek etetésére alkalmas, főként 35 invertcukrot tartalmazó és a méheket mérgező glükozidoktól mentes szirup előállítására, édes^ cirok-növényből, a növényi részek kisajtolása és a kisajtolt lé besűrítése útján, azzal jellemezve, hogy a késői barna édescirok '(sumac) 40 növénynek a mag beérése és betakarítása, után visszamaradt száráról a leveleket, az esetleges oldalhaj fásokat és a, törzsről sarjadzó fiatal hajtásokat eltávolítjuk és csak az így megmaradó növényi részéket vetjük alá sajtolás-45 nak, majd a kisajtolt levet szűrés és derítés után, vákuum alatt, 50 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten szirupsűrűségre bepároljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a kisajtolt és le-50 szűrt lé derítését aktívszénnel végezzük. Figyelembe vett nyomtatványok: Méhészet c. folyóirat V. évf. 3. sz. 48—49. o. Á kiadásért íelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 642719, Zrínyi (T) Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint utca 21—83,