151348. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus időkapcsoló
3 Ä találmány szerinti elrendezés ehhez az utóbbi, második időkapcsoló csoporthoz tartozik, amely egy kondenzátornak egy ellenálláson át való feltöltésével, kisütésével vagy áttöltésével működik. Az ismert időkapcsolóknál, amelyek egy kondenzátornak egy ellenálláson keresztül való feltöltésével, kisütésével vagy áttöltésével. működnek, feszültségmérő berendezésként elektroncsövet, tiratront, vagy gáztöltésű hidegkatódos csövet alkalmaznak. A megszólalási feszültségek, és ezzel együtt ezeknek az elrendezéseknek kapcsolóidejei az üzemi feszültségtől és. részben a hőmérséklettől függnek. A kapcsolási-idő elérhető pontossága ezek szerint főleg hosszú kapcsolási-időknél korlátolt és számos alkalmazási esetben túl kicsiny. A találmány tárgya ezeket a hiányosságokat nagymértékben kiküszöböli. Ezt azáltal érjük el, hogy feszültségmérő berendezésként önmagában ismert elektroncsöves katódcsatolásos billenőkapcsolást alkalmazunk, előnyösen önmagában ismert Schmitt-féle kioldó kapcsolást, amelynek megszólalási feszültségét lényegében egy feszültségosztó határozza meg egy rögzített feszültség — előnyösen O-potenciál — és az üzemi feszültség közötti feszültség között. Az U0 üzemi feszültség ingadozásánál ez esetben az elektroncsöves fűrészfog-kapcsolás ÚT megszólalási feszültsége ugyanolyan értelemben és közelítően arányosan változik az U0 üzemi feszültséggel. Ha az RC-tag ellenállása ugyanazon az U0 üzemi feszültségen van, mint az elektroncsöves kapcsolás, akkor ennek következtében az U0 üzemi feszültség változásánál a (2) összefüggésben az U7 : U0 arány állandó marad. A T kapcsolási idő tehát független az U0 üzemi feszültségtől. A továbbiakban a találmány szerinti elrendezést kiviteli példák kapcsán három ábra segítségével részletesebben magyarázzuk. Az 1. ábra ROtagos, feltöltési elven működő időkapcsoló általános és egyszerűsített blokk-k ap csolás a. A 2. ábra a találmány szerinti kapcsolásnak ugyancsak egyszerűsített kiviteli példája, amely a leglényegesebb kapcsolási tagokra van korlátozva. A 3. ábra — például a 2. ábra szerint — két kapcsolás kombinációja utánakapcsolt számlálóval, illetőleg leosztóval. Amint az 1. ábrán látszik, 1 RC-tag, valamint 2 feszültségmérő berendezés U0 üzemfeszültségre van kapcsolva. Az RC-tag R ellenállásból és C kondenzátorból áll. Ilyen, kapcsolások időmérés céljára ismertek. A 2. ábrán a találmány tárgyának egy kiviteli példáját ábrázoltuk. A 3 és 4 elektroncső az ismert Schmitt-féle kioldó elrendezés szerint van összekapcsolva. Ennek a kapcsolásnak egyebek között az a tulajdonsága, hogy a 3 elektroncső vezérlőrácsának meghatározott 5 feszültségénél egyik stabil helyzetéből másik stabil helyzetbe billen át. Az első 3 elektroncső vezérlőrácsának ez az 5 feszültsége, 4 amelynél a kapcsolás átbillen, igen pontosan meg van határozva és körülbelül ugyanakkora, mint a 4 elektroncső vezérlőrácsán levő 6 feszültség. Minthogy a 6 feszültséget a 7, 8 és 5 9 ellenállásokból álló feszültségosztó útján a 10 üzemi feszültség és a null-potenciál közé állítjuk be, a megszólalási feszültség a találmány értelmében azonos értelmű és arányos a 10 üzemi feszültséggel. 10 A 11 katódellenállásoin levő nagyfokú egyenáramú visszacsatolás következtében a kapcsolás megközelítően független az elektroncső fűtőfeszültségének ingadozásától és az elektroncső öregedésektől. 15 A kapcsolás 2. ábrán bemutatott nyugalmi állapotában 3 elektroncső áramot vezet, a 4 elektroncső le van zárva és a 12 jelfogó árammentes. A 13 kondenzátor a 12 jelfogó 14 érintkezőjén keresztül rövidre van zárva és 20 teljesen ki van sütve. A 15 billentyű rövididejű működtetésénél a 12 jelfogón keresztül áram folyik, úgyhogy ez meghúz és 14 és 16 érintkezőit átkapcsolja. Ezzel a 13 kondenzátort a 3 elektroncső vezérlőrácsára kap-25 csolja és a 13 kondenzátor az 5 feszültséget az első pillanatban nulla-értékre szállítja le. A 3 elektroncsövet ezáltal lezárja, míg a 4 cső áramvezetővé válik, úgyhogy a 12 jelfogó a 15 billentyű nyitása után is meghúzott álla-30 pótban marad. Egyidejűleg megkezdődik a 13 kondenzátor feltöltése a 17 ellenálláson keresztül. A 13 kondenzátoron levő feszültség és ezzel együtt a 3 elektroncső vezérlőrácsán levő feszültség is most az (1) összefüggés sze-35 rint növekszik, mindaddig, amíg az Uy megszólalási feszültséget ?» 6 feszültséget el nem éri (lásd a 2. összefüggést). Ebben a pillanatban a 3 elektroncső ismét vezetővé válik és a 4 elektroncső lezár. A 12 jelfogó elenged 40 és a kapcsolás ismét a kiindulási állapotba kerül, A 16 érintkezővel a vezérlendő berendezést ki és be lehet kapcsolni. A kapcsolási időnek a hőmérséklettől függő változásait azáltal kompenzáljuk, hogy a kap-45 csolás megszólalási feszültségét megfelelő módon hőmérsékletfüggővé tesszük. Ezt például azáltal érjük el, hogy a 7, 8 és 9 ellenállásokból álló feszültségosztó egyes részeit, vagy pedig az egész feszültségosztót hőmérséklet-50 tői függő ellenállások beépítésével vagy ilyen ellenállásoknak normális ellenállásokkal való kombinációjával hőmérsékletfüggővé tesszük. Hogy hosszabb kapcsolási időket érjünk el, viszonylag kis anyagráfordítással két 2. ábra 55 szerinti időkapcsolót is alkalmazhatunk és ezeket oly módon kötjük össze egymással, hogy a 3. ábrán bemutatott blokk-kapcsolás szerinti elrendezést kapjuk. 60 Itt a 18 és 19 időkapcsolók, amelyeknek kapcsolási idejük T1; illetőleg T 2 , kölcsönösen oldják ki egymást és vezérlik a például mechanikus vagy elektronikus 20 számlálót, illetőleg leosztót. A 2>0 leosztó n leosztási ténye-65 zőjánek megfelelően a kapcsolási idők idő-2
