151345. lajstromszámú szabadalom • Dobrosta

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. V. 11. Közzététel napja: 1963. XI. 26. Megjelent: 1965. V. 01. (SO—757) 151345 Szabadalmi osztály: 1 a 20—32 50 d Nemzetközi osztály: B 03 b B 02 f Decimái osztályozás: Szőke Gyula oki. gépészmérnök, Budapest Dobrosta Mint ismeretes, a betonok készítéséhez szük­séges cement mennyisége, egyébként hasonló viszonyok között, az adalékanyag szemszerke­zetétől függ: nem megfelelő szemszerkezetű, különösen túl sok apró szemcsét tartalmazó homokos kavics felhasználása esetén az előírt betonszilárdság csak többlet cement bekeveré­sével érhető el. Az adalékanyagok szemnagy­ság szerinti osztályozására elvileg kétféle rosta­szerkezet használatos: a dobrosták és a vibró­rosták. Mindkét rendszer közös hibája az, hogy a bányanedves homokos kavics apró szemcséi a kis nyílásokat eltömik, ami a rosta telje­sítményét annyira lecsökkenti, hogy a rosta bizonyos minimális nagyság alatti, illetőleg nedvességtartalom fölötti szemcsék kirostálá­sára gyakorlatilag alkalmatlanná válik. Éppen ezért említett szerkezeteket még nem túl apró vagy túl nedves anyagok rostálása esetén is igen nagy rostafelületekkel kell ellátni, mely körülmény nemcsak a súlyokat és előállítási költségeket növeli, hanem gyakorlatilag lehe­tetlenné teszi éppen azoknak az olcsó, köny­nyen szállítható és az építkezés helyszínén állványozási munka nélkül, tehát gyorsan üzembehelyezhető mobil szerkezeteknek az előállítását, melyekre az aránylag kevés ada­lékanyagot felhasználó építkezéseknek a gaz­daságos beton előállításához elsősorban volna szüksége. Az ismert rostaszerkezetek fajlagos teljesít­ménye csupán száraz adalékanyag osztályozá­sánál kielégítő, viszont a beton előállításához felhasználásra kerülő többé-kevésbé nedves és 5 rendszerint túlsók apró szemcséi tartalmazó homokos kavics fűtéssel való kiszárítása ugyan­csak gazdaságtalan volna. A felesleges homok kiválasztásának másik lehetséges módja, ne­vezetesen egy központi üzemben történő bő-10 vizű osztályozás a frakcionált adalékanyag együttes szállításánál és manipulálásánál tör­ténő szétosztályozódása miatt annál kevésbé biztosítja az állandó szemszerkezetet, tehát az állandó betonszilárdságot, mennél nagyobbak a 15 követelmények a beton szilárdságával, tehát az adalékanyag szemszerkezetével szemben; az egyes frakciók külön-külön való szállítása, tá­rolása és manipulálása viszont az egyes, arány­lag kis fogyasztású munkahelyeken ugyancsak 20 nem volna gazdaságos. A szokásos dobrosták másik hibája az, hogy mivel a betáplálás a kis lyukbőségű oldalon történik, a finom szemcsék csak egy aránylag nagy anyagréteg vastagságon keresztül ha-25 tolva kerülhetnek érintkezésbe a tulajdonkép­peni rostafelülettel, mely körülmény az el­tömődött, tehát hatástalan felületek mellett a másik oka a dobrosták nagy méreteinek. A dobrosták egy további hátránya az, hogy 30 a rázúduló nagy anyagmennyiség a kis nyí-151345

Next

/
Oldalképek
Tartalom