151323. lajstromszámú szabadalom • Iránytereléses légszér

151323 3 4 elegendő az első irányváltozás elfordulási szö­gét 80—100°-ra választani. Ennél nagyobb el­fordulási szög felesleges, mert csak az áram­lási ellenállást növeli. A rendezett áramlási viszonyok biztosítására célszerű az íves befor­dulőszakasz külső és belső ívét a gázáram szé­lességéhez képest nagy görbületi sugárral ki­alakítani. A légszéf felső részét az ugyancsak 60—100°~ os második elfordulás ívének megfelelően kell kialakítani. A szétválasztás élessége fokozható azzal, hogy a második irány elfordulás befeje­zésének közelében válaszlemezt helyezünk el, amely a felső daragyűjtőteret a kilépőcsonktól elválasztja. Ez a válaszlemez a különböző nagy­ságú porszemcséknek megfelelően kialakuló porpályákat választja el egymástól oly mó­don, hogy a nagyobb görbületi sugarú pályán haladó daraszemcséket nem engedi a légszér felső részén kialakított felső daragyűjtőtérből a kisebb görbületi sugarú pályán haladó kész­termékhez csatlakozni. A daraszemcsék a ne­hézségi erők hatására, ill. a szekunder áramlás következtében a légszér aljára kerülnek és onnan önmagában ismert módon távoznak. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti lég­szér példakénti kiviteli alakját tünteti fel. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Az 1. ábra a találmány szerinti légszér egyik példakénti kiviteli alakját ábrázolja hossz­metszetben. A 2. ábra az 1. ábra szerinti légszér részben metszet oldalnézete. A 3. ábra a találmány szerinti légszér egy másik példakénti kiviteli alakját ábrázolja hosszmetszetben. A 4. ábra a találmány szerinti légszér egy következő példakénti kiviteli alakjának hossz­metszete. Az 5. ábra a találmány szerinti légszér centri­fugális légszérrel egybeépített forgástest alakú példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete. A 6. ábra tengelyszimmetrikus légszér példa­kénti kiviteli alakjának hosszmetszete. Az őrlőmalomból kikerülő gáz-por keverék. 10 belépőcsonkon és az ehhez csatlakozó 11 íves befordulószakaszon átjut 12 leválasztó­térbe. Innen a durvább frakció, azaz dara 13 alsó daragyűjtőtérbe jut, ahonnan önmagában ismert módon távozik. A finom frakciót, azaz készterméket a gáz 15 kilépőcsonkon át tovább­szállítja a felhasználási helyre. A 10 belépő­csonkon felfelé irányuló, gáz első irányelfor­dulásának mértékét a 11 íves szakasz 16 külső ívének és 17 belső ívének 18, 19 görbületi sugara, valamint a 16 külső ívnek a 12 le­választótér felé eső 20 végső szakaszának ki­alakításával lehet szabályozni. Ez utóbbi 20 végső szakasz, melyet terítőlemeznek nevezünk, állítható szabályozószervként, azaz csappantyú­ként, vagy tolattyúként is kialakítható. Az irányelfordulás szabályozásával a 15 kilépő­csonkot 21 felső daragyűjtőtértől elválasztó 22 válaszlemez 23 belső oldalára kisebb, ül. na­gyobb görbületi sugarú pályán mozgó szemcsék kerülnek és távoznak a gázzal együtt a lég­szerből. így tehát a 20 terítőlemez beállításá­val a késztermék szemcsézete változtatható. Mint említettük, a találmány szerinti lég­szérnél a 21 felső daragyűjtőtér és a 15 kilépő­csonk 25 csatlakozási éle a 11 beforduló íves Szakasz 16 külső ívének 26 végpontjánál 27 tá­volsággal magasabban helyezkedik el. A 27 távolságnak egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie a beforduló íves szakasz 26 végpontjá­ban húzott 28 érintőre merőleges legkisebb 29 távolságnál. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a 20 térítő­lemez szerepét a 11 íves beforcuiószakasz 16 külső íve maga tölti be. Az első irányváltozás belső és második irányváltozás külső oldalán az áramlás irányítására '•}.'} terelőlemez van el­helyezve, úgy, hogy a 30 l: írelclemez és a 17 belső ív között 31 nyilán szabadon maradjon. Erre azért van szükség, inert ilyen kialakítás esetén a 13 alsó daragyűjiőtérhez kapcsolt re— cirkulációs gázelszívás következtében kevesebb finom porszemcse megy veszendőbe. Ugyanis az anyag a 31 nyíláson át jut a 13 alsó dara­gyűjtőtérbe és a gázelszívás nem a 30 terelő­lemez 32 felső végén érvényesül, ahol nagy porterelésű gáz kerülne elszívásra. A 30 te­relőlemezt úgy kell kialakítani, hogy 32 vég­pontja alatta maradjon a 26 végpontban hú­zott 28 érintő síkjánál. A 30 terelőlemez fo­kozza egyúttal a gáz sebességének állandóságát. A 4. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak lényegében két egymáshoz ellentétes el­fordulási értelemmel csatlakoztatott tetszőleges keresztmetszetű 35, 36 ívcső. A két ívcső közé a 36 második ívcső •ellenállásának csökkentése cél­jából 34 diffuzoros egyenes szakasz van iktatva. A második 36 ívcső külső palástján a 13 alsó daragyűjtőtér csatlakoztatásához nyílás van, amelyből a lefelé szűkülő részhez csatlakozó, önmagában ismert gázzáró ürítőszerkezettel történik a dara eltávolítása. A második 36 ívcső 37 külső palástjának 38 végpontjára és a 30 terelőlap 32 végpontjára szintén érvényes a 3. ábrával kapcsolatban ismertetett elgondo­lás, hogy a végpontoknak lejjebb kell lenniök a porsugár feltételezett pályájánál. A készter­mék szenie.sézetének változtatására a 22 válasz­lemez állítható szabályozószerv, azaz eltolható, tolattyűszerű kialakítása ad lehetőséget. A 38 második ívcső 37 külső falára finom szemcsék sodródnak ki. Annak megakadályozására, hogy ezek a 21 felső daragyűjtőtérbe kerüljenek cél­szerű, ha a 22 válaszlemezt a 21 felső dara­gyűjtőtér irányában eltolva helyezzük el. A 38 pontból kirepülő finom szemcsék így a 21 felső daragyűjtőtér előtt elhaladva a késztermékbe kerülnek. A 4. ábrán látható még, hogy az első 35 ívcső keresztmetszete az áramlás irányában csökken, azaz az áramlás gyorsul. Ha nagyobb az áramlás sebessége, nagyobb a por sebes­sége, a porrészecskék jobban széthúzódnak, ritkább, lazább porfátyol adódik. További elő-10 15 20 25 ^v 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom