151321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-heterociklusos vegyületek előállítására
5 151321 6 vegyületeit alkilénoxidokkal reagáltatjuk, majd az így keletkezett hidroxialkil-vegyületeket szervetlen savhalogenidekkel, arilszulf on savkloridokkal vagy metánszulíokloriddal kezeljük, amikor is a {VII) általános képletnek megfelelő vegyületek halogenidjeit, arilszulfonsavésztereit, ill. metánszulfonsavésztereit kapjuk termékként. A találmány szerinti eljárás fenti változata esetében felhasználásra kerülő (VIII) általános képletű primer aminők példáiként a következőket említhetjük: metilamin, etilamin, n-propilamin, izopropilamin, n-butilamin, izobutilamin, szek.butilamin, tere.butilamin, n-amilamin, izoamilamin, 3-amino-pentán, terc.amilamin, ii-iiexiiamin, n-heptilamin, n-okülamin, allilamin, krotilamin és metallilamin. A találmány szerinti eljárás egyik további változata értelmében oly módon is előállíthatjuk a (í) általános képletnek megfelelő vegyületeket, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (IX) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Ra, R 2 , X 1( X s és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely rövidszénláncú oxoalkánnal vagy oxoalkénnel reagáltatunk és a kapott reakcióterméket ezután vagy az előbbi reakcióval egy munkamenetben redukáljuk, ill. hidrogénezzük. Ez az utóbb említett eljárásváltozat különösen az azepingyűrűben helyettesített 5~(alfa-alkil-aminometil-alki^-l'O^l-dihidro-oH-dibenz-(b.f)azepinek előállítása esetén alkalmazható gyakorlati szempontból előnyösen. Az ehhez kiinduló anyagként szükséges 5-{alfa-aminometil-alkil)-10,11 -dihidro-5H-dibenz.(b,f )azepinek előállítása egyszerű módon történhet Strecker módszere szerint, 10,1 l-dihidro-5H-dibenz(b,f)azepinek aldehidekkel és álkálicianidokkal ecetsavas közegben történő kondenzációja, majd az így kapott 5-(alfa-ciano-alkil)-10,ll-clihidro-5H-dibenz(b,f)azepinek hidrogénezese útján; ez utóbbi reakció pl. Raney-nikkel jelenlétében, 60—100 C° hőmérsékleten, 30—140 atm nyomás alatt, vizes, ammóniát is tartalmazó dioxánban folytatható le. Hidrogénezés helyett a redukció pl. litiumalumíniumhidriddel, éter-jellegű oldószerek, mint dietiléter, dibutiléter vagy tetrahidrofurári jelenlétében is történhet. A ciano-vegyület hidrogénezese, a kapott aminovegjáilet alifás oxovegyületekkel való reagáltatása és az ennek során kapott közvetlen reakciótermék hidrogénezese adott esetben egyetlen munkamenetben is lefolytatható. A fenti eljáráshoz felhasználható rövidszénláncú oxoalkánok, ill. oxoalkének példáiként formaldehid, acetaldehid, propionaldehid, butiraldehid, izobutiraldehid, aceton, butanon, izopropil-metil-keton, pinák olin, kroton aldehid, alfa-metilakrolein és mezitiloxid említhetők. Amennyiben oly végtermékeket kívánunk előállítani, amelyek képletében R3 alkeniigyököt képvisel, a közbenső termékként képződött imin redukcióját célszerűen kémiai eszközökkel, mint pl. nátriumbórhidriddel, litiumalumíniumhidriddel vagy hangyasavval folytathatjuk le. Másrészt a telítetlen oxovegyületek kiinduló anyagként való felhasználása, e- vegyületek reakcióképességére való tekintettel, olyan esetekben is kívánatos lehet, amikor a kívánt végtermék molekulájában R3 alkilgyököt képvisel; ilyen esetekben oly módon járhatunk el, hogy az iminocsoport hidrogénezésére és az alifás kettőskötés egyidejű hidrogénezésére katalitikus módszert alkalmazunk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy kiinduló anyagként valamely helyettesített (IV) általános képletű 5H-dibenz(b,f)aziepint használunk fel és a cianoiaOkil-vegyületniefe i(IX) általános képletű aminoalkil-vegyületté való átalakításához, valamint a kapott termék alifás oxovegyülettel való reagáltatása útján keletkezett vegyületnek a találmány szerinti módon történő redukálásához, ill. hidrogénezéséhez felhasználásra kerülő redukáló ill. hidrogénező eljárások megfelelő megválasztása útján végtermékként oly (I) általános képletű dibenzazepin-származékhoz jutunk, amelynek képletében Xx és X 2 egy második vegyikötést képvisel; e vegyület redukciója útján nyerhetjük azután az oly megfelelő dihidro-dibenzazepin-származékot, amelynek képletében Xi és X2 hidrogénatomot jelent. A találmány szerinti eljárás további lehetséges változata értelmében oly módon állíthatjuk elő az (I) általános képletnek megfelelő vegyületeket, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (X) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Ar valamely arilmetilgyököt, főként benzilgyököt jelent, míg Rt, R?, R3, Xj, X 2 és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel —• pl. Raneynikkel vagy nemesfém-katalizátorok jelenlétében hidrogenolízisnek vetünk alá. A i(X) általános képletnek megfelelő kiinduló anyagok előállítása pl. oly módon történhet, hogy a (VII) általános képletnek megfelelő vegyületek reakcióképes észtereit N-alkil-aril-metilaminokkal, főként N-alkil-benzilaminokkai reagáltatjuk; eljárhatunk azonban pl. oly módon is, hogy 5-{N-alkil-benzcilaminoalkil)-!5H-dibenz(b,f)azepineket vagy 5-(N-alkil-benzoilaminoalkil)-10,ll-dihidro - 5H-dibenz(b,í)azepineket litiumalumíniumhidriddel redukálunk, vagy pedig a fentebb említett (IV) általános képletnek megfelelő 5H-dibenz:(b,f)azepineket ill. 10,11-dihidro - 5H-dibenz(b,f)azepineket N-arilmetil-alkil-aminoalkanolok reakcióképes észtereivel kondenzálhatunk, e vegyületeknek az (V) vagy (VI) általános képletű vegyületekkel történő, fentebb ismertetett reakciójához hasonló eljárási feltételek mellett. Az (I) általános képletnek megfelelő új vegyületek szervetlen és szerves savakkal, mint sósavval, brómhirlrogénsavval, kénsavval, íoszforsavval, metánszulfonsavval, béta-hidroxi-etánszulfonsavval, etándiszulfonsavval, ecetsavval, tejsavval, borostyánkősavval, íumársavval maleinsavval, almasavval, borkősavval, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 35 60 3
