151295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fiziológiailag hatásos kondenzált indolokinolizidinvázú vegyületek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. XII. 19. Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. (Rí—255) 151295 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztál; C 07 d2 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Clauder Ottó egyetemi tanár, Gesztes Lajosné egyetemi tanársegéd, Szász Kálmán növénykémiai kutató laboratóriumvezető, budapesti lakosok Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészti Gyár Rt., Budapest Eljárás fiziológiailag hatásos kondenzált indolokinolizidinvázú vegyületek előállítására Azt találtuk, hogy az Apocynaceae családba tartozó Vinca minor L. nevű növény fő alka­loidjának, a vinkaminnak lebontás útján nyert új termékei, illetve átalakítási termékei jelen­tős fiziológiai hatással rendelkeznek. Ezeket az 5 új vegyületeket az alapvegyülethez, a vinka­minhoz hasonló módon a gyógyászatban kíván­juk alkalmazni. A vinkamin (I) szerkezetvizsgálatával kap- 10 csolatosan. azt találtuk, hogy az alkaloid egy észter-alkaloida, így hidrazinolízisnek vethető alá, és igen jó termeléssel vinkasavhidraziddá (II) alakítható át. Meglepő volt azonban az a megállapításunk, hogy a vinkasavhidrazid Cur- 15 tius lebontása nem amint szolgáltatott, hanem magas, több, mint 50%-os termeléssel gyűrűs laktámot — vinkamont (V) —: adott. A vegyü­let azonos az M. Trojanek (Tetrahedron Letters 702, 1951) és mt. által előállított vegyülettel, 20 melyet a szerzők fenti eljárástól eltérően, álta­luk nem közölt termeléssel, de I. Mokry szerint [Chemické Zvesti XVI. 140 (1962)] 8%-os ho­zammal az alkaloida savas hidrolízise révén állítottak elő. 25 A. továbbiakban azt találtuk, hogy az alka­loid (I) egy tercier alkoholos csoportot is tar­talmaz és a dehidratáló anyagok jelenlétében apovinkaminná (VI) alakítható át. Dehidratáló 30 anyagként csaknem tömény — célszerűen körülbelül 90%-os hangyasavat, vagy foszfor­pentoxidot, illetve íoszforhalogenideket, vagy foszforoxihalogenideket alkalmazunk. A vegyület előállítását, bár Trojanek a fent idézett helyen ecetsavanhidriddel megemlíti, mi az említett dehidratáló anyagainkkal lénye­gesen magasabb termeléssel, rövidebb reakció­idő alatt és bomlásitermékektől mentes anyagot nyertünk. Továbbiakban apovinkaminból tömény hid­razinnal apovinkasavhidrazidot (VII) állítottunk elő. Meglepő volt, hogy ha ez utóbbi terméket Cortius-lebontásnak vetettük alá, úgy aránylag magas termeléssel ugyanúgy, mint a tiszta vinkamin esetében,, mint egy tercier hidroxil­csoportot, alfa-helyzetben tartalmazó vegyület­típusból, az előzőekben megadott gyűrűs lak­iamhoz, a vinkamonhoz (V) jutottunk. Eljár­hatunk oly módon is, hogy a vinkaminból például metiljodiddal Nft-metil-vinkaminium­jodidot (IX) állítottunk 'elő, illetve apovinka­minból Nft-metil-apovinkaminiumjodidot (X) és vinkamonból N-metil-vinkamoniumot (XI) állí­tottunk elő. A kvaternérezés révén nyert ve­gyületek tulajdonságai a fiziológiai hatásban is előnyösen jelentkeznek. Az eljárás részleteit a mellékelt képletsor tünteti fel. 151295

Next

/
Oldalképek
Tartalom