151294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására

? 151294 8 Ezeknek a reakcióknak értelmében retro­androszta-4,6-dién-3,T7-dion-t reagáltathatunk kálium-but-l-iniliddeie-dehidro-lY^but-l'-inil)­-retrotesztoszteron keletkezése közben, amiből hidrogénezés után 6-dehidro-17«^(but-l'-enil)­retrotesztoszteront kapunk. Továbbá a 3-metoxiretroandroszta-3,5-dién­-17-on-t reagáltatva allillitiummal 3-metoxi­-17«-allilretroandroszta-3,5-dién-17-ol-t kapunk. Az alkenilezési reakcióban vagy az ezután ismertetett reakciók során a 3-keto-csoport védelmét úgy hajthatjuk végre, hogy ezt olyan származékká alakítjuk, amely nem reagál a reakcióközeggel. Ezt a célt elérhetjük úgy, hogy a kiindulási anyagot a megfelelő 3-ena­min-, 3-enoléter-, 3-enolészter- vagy 3-ketál­vegyületté alakítjuk, majd a főreakció lefolyása után lúgos vagy savas hidrolízissel visszaállít­juk az eredeti 3-keto-csoportot. Az enoléterek és enolészterek előállításának módszereit a to­vábbiakban ismertetjük. Az enaminokat elő­állíthatjuk úgy, hogy 3-ketoretroszteroidokat reagáltatunk valamely szekunder aminnal, pl. pirrolidinnel vagy piperidinnel. A 3-ketálokat előállíthatjuk úgy, hogy 3-ketoretroszteroido­kat reagáltatunk valamilyen alifás dióllal, pl. etilénglikollal vagy propilénglikollal. A 17-/? -hidroxil-csoport észterifikálását az általános acilező módszerekkel végezhetjük, pl. a 17-/? -hidroxitesztoszteroidot savanhidriddel reagáltatva szerves bázis, pl. piridin jelenlété­ben, vagy az előbb említett 17-ketoretroszteroid és Grignard-alkenil-, Grignard-alkinil-, alkáli­fémalkilil- vagy alkálifémalkenil-vegyület pri­mer addíciós termékét reagáltatva savanhidrid­del vagy savhalogeniddel, ez utóbbi előnyösen savklorid vagy savbromid legyen. A savanhidrideket vagy savhalogenidokat a szerves savanhidridek vagy savhalogenidok széles sorozatából választhatjuk, pl. 2—2'0 szén­atomot tartalmazó telített, vagy telítetlen alifás mono- vagy dikarbonsavak, pl. ecesav, propion­sav, valeriánsav, oleinsav, palmitinsav, boros­tyánkősav, glutársav, aromás savak, pl. benzoe­sav, vegyesen alifás-aromás savak — mind a telítettek, mind a telítetlenek — pl. fenilpro­pionsav, fahéj sav vagy vegyesen alifás-alicik­likus savak, pl. ciklopentil-karboxilsav vagy ciklohexilpropionsav anhidrid j eit. A 17-^-hidroxil-csoport éterezését végezhet­jük úgy, hogy alkilhalogénvegyületet vagy vegyes alifás-aromás halogénvegyületet, előnyö­sen kloridot, bromidot vagy jodidot reagálta­tunk olyan 17-A-hidroxietroszteroiddal, amiben a 17^-hidroxilcsoport hidrogénatomja alkáli­atommal van helyettesítve, előnyösen lítium­mal. Az alkilhalogén vegyületnek előnyösen 1—6 szénatomja van és lehet telített vagy telí­tetlen. Az ilyen alkilhalogén- és vegyes alifás­aromás halogén vegyületek példái a metiljodid, etilbramid, . izopentilklorid, allilbromid és ben­zilklorid. A 6. szénatomon a kettős kötést a következő­képpen lehet kialakítani: f 1. A 3-keto—AA - vagy 3-keto-/l'1 -6-klór- vagy a 3-keto-/l4 -6-fluor-retroszteroid közvetlen dehidrogénezésével, pl. klóranillal. 2. A 3-keto-zl4 -6-haloretroszteroid dehalogén­hidrogénezésével szerves vagy szervetlen bázis segítségével: pl. kollidinnel, piridin­nel vagy kalciumoxiddal. 3. A 3-hidroxi-zl3 ' 5 -retraszteroid Oppenauer oxidációjával kinon, pl. benzokinon jelen­létében. 4., A 3-hidroxi-zl5 '' ? -retroszteroid Oppenauer oxidációjával, majd a 7-dehidrokötés savas izomerizálásával lényegileg vízmentes kö­rülmények között, pl. rövidszénláncú alifás • alkoholban oldott sósavgáz segítségével, így a fent ismertetett 1. módszer szerint a 6-klór-17a -(l'-metallil)-i'etrotesztosztei'on- . ból 6-klór-6-dehidro-17«-(l'-metallil)-retro­tesztoszteront kapunk. Továbbá a fent ismertetett 4. módszer sze­rint a 3,17/í-dihidroxi- 17a -(prop-r-enil)-ret l ro­androszta-5,7-dién - 17-acetátból 6-dehidro-17--(prop-1 '-enil)-retrotesztoszteron-l 7-acetátot ka­punk. A találmány szerinti 6-haloretroszteroidok előállítására a 6-klór vagy 6-fluoratom bevite­lét a következőképpen hajthatjuk végre: 1. A S-keto-zH-retroszteroidot közvetlenül kló­rozzuk valamely N-klórimiddel (pl. N-klór­szukcinimid) reagáltatva. 2. Retroszteroid zl3 ' 5 -3-enoléterét vagy z)3,5 -3-enolészterét fluorozzuk vagy klórozzuk, pl. perklorilfluorid, valamely N-klórimid vagy klór segítségével. 3. 3-ke:to-zl4 ' 6 -retroszteroidot epoxidáljuk, majd az így keletkezett 3-keto-zí4 -6,7-ep­oxidhoz hidrogénfluoridot vagy hidrogén­kloridot addicionálunk, ezután az így ke­letkezett 3-keto-zl4 -6-halo-7-hidroxiretro­szteroidról vizet hasítunk le, pl. sósavval. A halogénezési módszerrel 2,3-etoxi-17«-{but­-2'-enil)-retroandroszta-3,5—dién-17-ol-ból 6«­-fluor- és 6í5-fluor-17^(but-2'-enil)-retroteszto­szteron keveréket kapunk. A találmány szerinti reitroszteroidok előállí­tására a retroszteroidba a 3-keto-/!4 -rendszert a következőképpen lehet bevinni. 1. A retroszteroid /l3 ' 5 -3-enolészterét vagy .d3 . 5 -3-enoléterét savasán és/vagy lúgosán hidrolizálva. 2. 3-keto-zl4 ' 6 -retrosz;teroidot redukáljuk ka­talitikus hidrogénezéssel vagy alkálifémmel, mint pl. lítiummal, nátriummal vagy ká­liummal redukálva folyékony ammóniá­ban, majd ezután a közbülső termékként keletkezett 3-keto-zl5 -retroszteroidot, ha szükséges, savasán vagy lúgosán izomérí­záljuk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom