151289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ón-ólombronz csapágy készítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. XI. 23. (MU—210) Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. 151289 Szabadalmi osztály: 47 b 4—12 Nemzetközi osztály: F 06 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Rosta Zoltán vegyészmérnök, Wallerstein Imre gépészmérnlök, Kürti' Gusztáv gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: MŰBzéntermelő Vállalat, Budapest Eljárás ón-ólombronz csapágy készítésére 1 A találmány eljárás ón-ólombrónz csapágy készítésére, amellyel az ólmot a réz és ón ötvözetébe egyenletes finom eloszlásban lehet bevinni és amellyel az ón-ólombronz réteg és á tartó acéllemez között erős diffúziós kötést lehet létrehozni. Az egyik legismertebb csapágyanyag az ónbázisú csapágyfém. Ez 4—10% Sb-t, 4—10% Cu-t és 80—92% Sn-t tartalmaz. Ezeken az összetételi határokon belül kielégítő szilárdságú és siklási sajátságú ötvözetek állíthatók elő.. Az óntartalmat újabban 5%-ig csökkentik és e helyett ólmot alkalmaznak. Az ónbázisú csapágyfémek hátrányos tulajdonsága, hogy az ón drága és szilárdságuk aránylag alacsony. A szilárdság növelése céljából acél- vagy bronzperselybe öntik, öntés közben azonban az alig elkerülhető túlhevülés következtében a csapágyfém durva szemcsézetűvé válik és könnyen ónoxid képződik, amely kemény ónoxid zárványok a tengelyt rövid idő alatt tönkreteszik. A csapágyfém perselybe öntése körülményes és drága művelet. Másik ismert csapágyanyag az ólombronz, amelyet elsősorban a nagy igénybevételű csapágyak és az erős kopásnak kitett csúszófelületek készítéséhez alkalmazzák. Az ólom az ónnál jelentősen olcsóbb, azonban komoly nehézségeket okoz, hogy a réz és az ólom 35% ólomtartalmon felül egymást folyékony állapotban sem oldják. Szilárd állapotban egyáltalán nem oldják egymást, ezért a réz és ólom. ötvözete tulajdonképpen réz alapanyagba ágyazott ólomszemcsékből, szigetekből áll. Ahhoz, hogy az ólombronz csapágyként megfeleljen, az ólomnak egyenletes finom eloszlásban kell az alapanyagban (rézben) elhelyezkedni. Ha ugyanis az ólom az alapanyagban nagyobb összefüggő szigeteket alkot, akkor a lágy ólom rákenődik a tengelyre és a csapágy tönkremegy. Az ólom egyenletes eloszlását nagyon nehéz elérni a két fém faj súlykülönbsége miatt és ezért, mert a két fém egymást szilárd. állapotban nem oldja. A kiválások meggátlására már sok eljárással próbálkoztak, azonban sem a leggyakrabban alkalmazott gyors hűtés, sem egsr éb fémeknek, mint pl. nikkelnek az ólombronzhoz adagolása sem ad biztos, illetve megbízható eredményt. Ujabban alkalmaznák zsugorítással előállított csapágyakat is. A zsugorítással előállított csap-» ágyak pl. önkenő csapágyakként jól alkalmazhatók, azonban szilárdságuk nem kielégítő és a csapágycsészébe való ágyazásuk komoly nehézségekbe ütközik. Az ágyazás kis hibája már a csapágy korai tönkremenését okozza. Ajánlottak már olyan eljárást is, amelynél 30 a csapágypersely anyagát zsugorítás közben 10 15 20 25 151289
