151283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd anyagok granulálására, továbbá szilárd- és gáznemű anyagok közitt reakciók végrehajtására

Í512Ö3 6 elvezetésére szolgáló 13/a, b csőcsatlakozások pedig vagy szintén a 12 fedélen vagy annak oldalán vannak elhelyezve. A 2. és 3. ábrá­kon feltüntetett kivitel oly változatban is el­készíthető, hogy az 1 vibrátorlap és a 12 fedél oldalrészei rugalmas anyag közvetítésével csat­lakoznak egymáshoz. A 4. és '5. ábra torziós rugókkal felszerelt lengőrendszert ábrázol. Az 1 vibrátorlap 14 tengelycsapok segítségével oly 15 karokra van felerősítve, amelyek a 16 torziós rugók végeire ékeltek. A 16 torziós rugók másik vége merev befogással a gép 11 keretéhez van erősítve, lengővégeik pedig a 17 csapágyakban szabadon lenghetően vannak elrendezve. Az ábra az 1 vibrátorlap hosszirányú szimmetria tengelyének egyik oldalán elhelyezett rugókat tünteti csak fel. A gerjesztésre itt nem ábrázolt ismert szerkezetek vannak alkalmazva. A 6. és 7. ábrán feltüntetett torziós rugós vibrációs granulátor 21 torziós rugójának egyik vége a 22 állványhoz, másik vége a 21 rugót körülvevő 23 cső ellenkező végéhez van rög­zítve. A 23 cső a 22 állványhoz erősített 27 csapágyakban szabadon lengethetően van el­rendezve. Az 1 vibrátorlap a 20 karokra, utób­biak pedig a 23 csőre vannak mereven fel­erősítve. A lengőrendszert az 1, 20, 23, 21 elemek alkotják. A lengőrendszer hajtására célszerűen a 28 forgattyús szerkezet szolgál, amely a 29 hajtó­rúddal a 30 laprugóhoz csatlakozik. Utóbbi alsó vége a 23 csőhöz van mereven hozzá­kapcsolva. Az 1 vibrátorlap az 1. ábra sze­rinti oldalszerkezettel határolt. A lengőrendszer képzésére az általánosan ismert megoldások is alkalmazhatók. A vibrátorlapos szerkezetek úgy működnek, hogy a granulálandó anyagot a 8 helyen be­adagoljuk és az anyag a vibrátorlap fel-le irányuló mozgása következtében granulálódik. A granulálás azáltal jön létre, hogy a szemcsék a vibrátorlaphoz és egymáshoz gyors ütemben ütköznek és az ütközésnél fellépő erők a szem­csét tömörítik, miközben az újabb és újabb anyagmennyiséget vesz fel. Minthogy a szem­cse az időegységben igen sokszor ütközik, ezek az ütközések a szemcse minden irányára egyen­letesen oszlanak el. Az ütközési sebesség nö­velése mellett egy bizonyos határértéknél, ne­vezetesen akkor, amikor a szemcse köbös arányban növekedő tömege túlhaladja azt az értéket, amely az összetartást meghatározó, csak négyzetes arányban növekedő kereszt­metszetből adódó méretének felel meg, a szem­cse szétesik. A mozgás, illetve sebesség sza­bályozásával tehát a szemcseméret felső határa korlátozható és így ezzel az eljárással igen tömör és egyenletes szemcsék állíthatók elő. A síklap lejtősen való elhelyezése a talál­mány szerinti eljáráshoz nem feltétlenül szük­séges, mert a lap egyik végén beadagolt anyag az egyenletes elosztást keresve automatikusan a kiömlés helye felé vándorol. Ez esetben az adagoló, illetve a kiömlő nyílás időleges le­zárásával a berendezés szakaszosan is üzemel­tethető. Az anyag haladását a síklap lengő­pályájának dobóhatást előidéző kialakításával is megvalósíthatjuk. A készülék alkalmazása előnyösen lehetősé­get ad adalékanyagok vagy vízpermet beveze­tésére is. Ha az így beadagolt anyagok egyen­letes élkeveredését kívánjuk elérni, akkor az ezeket adagoló nyílásokat, illetve a permetező fejet az anyag haladását tekintve, a készülék elején egymás közelében kell elhelyeznünk. Amennyiben viszont olyan anyagról van szó, amelyet a szemcsék külső rétegére kívánunk felvinni, akkor ennek adagoló nyílását a ki­ömlő nyílás közelében kell elhelyezni. A készülék alkalmas arra is, hogy benne akár egy-, akár különnemű alkotók között fizikai vagy fizikai-kémiai kölcsönhatásokat játszas­sunk le. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egy vagy több alkotóból álló por alakú vagy egyéb diszperz anyagok szemcsés alakban történő előállítására, továbbá ezzel egyidejűleg vagy külön műveletben por- vagy 30 szemcsés-, illetve gázfázisú-anyagok egymás­közötti reakcióinak végrehajtására, azzal jelle­mezve, hogy a szilárd anyagot állandó moz­gási energia közlése mellett, függőleges irányú vibrációt végző mechanikus szerv útján lebegő 35 állapotba hozzuk és ebben az állapotban tartjuk úgy, hogy eközben a felhőszerűen elhelyez­kedő anyagrészecskéket egymással és a vibrá­ciós szervvel ütköztetve közel gömb alakúra granuláljuk és/vagy az így kialakult anyag-40 felhőn átvezetett gázzal a lebegő szilárd anya­got érintkezésbe hozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljár'ás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a felhő­szerűén lebegő szilárd anyagot a vibrációt 45 végző szerv síkja felett az adagolás és elveze­tés szabályozása által egyenirányban folyama­tosan továbbmozgatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, jellemez-50 ve a vízszinteshez viszonyítva 0—5 fok hajlás­szögben szerelt síklappal, a síklapot síkjára merőleges irányban lengésben tartó lengető­művél, továbbá a síklappal rugalmasan, telesz­kópszerűen vagy az oldalhatárolást fenntartó, 55 de a lengést megengedő bármely más rendszer szerint kapcsolódó oldalfallal és a berendezési szükség szerint borító fedéllel, továbbá adagoló és kiömlő szervekkel. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli 80 alakja, jellemezve utánporozásra, utóadagolásra vagy víz beporlasztására szolgáló szervekkel. 5. A 3. vagy 4. igénypontok szerinti beren­dezés kiviteli alakja, jellemezve a készülék ol­dalfalain vagy fedelén elhelyezett gázbevezető-, 65 illetve elvezető csőcsatlakozásokkal. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom